A kormány ötmilliárd forintot szán a Sorsok Háza elnevezésű holokauszt-emlékhely létrehozására. Az említett összeg csak a kivitelezés költségeit tartalmazza, és egyelőre nem tudni, mennyi jut kiállításra, szakmai programokra, munkatársak foglalkoztatására. Összehasonlításul: Szita Szabolcs igazgató tájékoztatása szerint a Páva utcai emlékközpont idei költségvetése 240 millió forint.

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta azokat a törvénymódosításokat, amelyek értelmében könnyebben visszaszerezhetik a hagyatékot a második világháború után az államhoz került műkincsek eredeti tulajdonosainak örökösei.

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) szerint a magyar műkincsállomány legféltettebb kincseit veszélyezteti az a parlament előtt lévő törvénymódosító javaslat, amely a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadására vonatkozik.

Egy nap alatt három helyszínen tehetnek történelmi sétát az érdeklődők a Múzeumi Körjárat program során, amelynek keretében a százhalombattai Matrica Múzeum, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum és a Nagytétényi Kastély várja állandó és időszaki kiállításaival az érdeklődőket november 9-én.

L. Simon László történelmi adósságot törlesztene...

Az antwerpeni Red Star Line Múzeum a hajótársasággal kivándorolt kétmillió európainak állít emléket.

A rotterdami műcsarnokból (Kunsthal) tavaly hét nagy értékű festményt elrabló egyik román állampolgár beperli a múzeumot és a rotterdami polgármesteri hivatalt, mert szerinte nem biztosították a műalkotások megfelelő őrzését.

Ljuba, a nyugat-szibériai Jamal-félszigetről származó mamutbébi először mutatkozik be az orosz fővárosban.

A Jobbik saját sikerének tekinti, hogy a nemrég benyújtott 2014. évi költségvetés tervezetében önálló jogcímen szerepel a várpalotai Trianon Múzeum támogatása.

Összesen 300 millió forintot nyert 57 hazai, önkormányzati fenntartásban lévő múzeum, kiállítóhely és tájház szakmai programok megvalósítására idén az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) pályázatán – közölte a kulturális államtitkár csütörtökön a debreceni Medgyessy Ferenc Emlékmúzeumban.

Tetőtől talpig újjászületett a zebegényi Szőnyi István emlékmúzeum épülete, az a ház, amelyben a festő 1924-től haláláig, 1960-ig élt. A házat csütörtökön nyitották meg újra.

A Magyar Művészeti Akadémiához (MMA) került a Műcsarnok tulajdonjoga, miután a parlament hétfőn este megszavazta az erre vonatkozó, hónapok óta altatott törvénymódosítást. A javaslatot tavaly év végén nyújtotta be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az Országgyűlés március elején döntött a módosító indítványokról, a zárószavazás viszont azóta váratott magára, ami többekben azt a reményt keltette, hogy a kormányzat esetleg meggondolta magát.

A magyar múzeumok közül elsőként az Iparművészeti Múzeum épületét és két kiállítását láthatják virtuálisan az érdeklődők az interneten, a 360 fokos panorámaképet mutató Street View technológia segítségével.

Tegnap nyerte el a Német Könyvdíjat Terézia Mora soproni születésű írónő. A 42 éves berlini szerzőnek eddig három könyve jelent meg magyarul, jelenleg Udvaros Dorottya adja elő szövegét a Szépművészetiben.

Önkényes, teljesen fölösleges, romboló, ez a szakmai érdekképviselet véleménye a múzeumi törvény napirenden lévő módosításáról, melyet hét elején, hétfőn vagy kedden anélkül készül megszavazni a Fidesz-szavazógépezet, hogy azt a közgyűjteményi szakma támogatná. A szavazás előtt a Könyvtári és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének elnöke levéllel fordult lapunkhoz, melynek közzétételét kérte annak reményében, hogy a módosítás általuk kifogásolt pontjait (például azt, hogy a miniszter rendelkezzen a múzeumi tárgyak őrzési helyéről, vagy hogy a törvény a jövőben nem ír elő szakmai végzettséget ezen szakterület leendő intézményvezetőinek) a szavazás előtt módosítják, s a javaslatot jelen formájában nem fogadják el.

Születtek meghökkentő megoldások is a városligeti Múzeum Negyed épületeinek elhelyezésére kiírt nyílt ötletpályázaton. A beküldött negyvenhét pályázat közül csütörtökön sajtótájékoztatón mutatták be azt a tizenkettőt, amelyet a zsűri díjazásban részesített.

Negyvenhét pályamű érkezett a városligeti Múzeum Negyed épületeinek elhelyezésére kiírt nyílt ötletpályázatra, hangzott el a pályázat lezárását bejelentő sajtótájékoztatón.

Kis, kinyitható széket kapunk a jegy mellé, így járjuk majd be a háromórás est alatt a Szépművészeti termeit. Úgy visszük magunk után, akár a csiga a házát, és a lassan kialakuló pavlovi reflex parancsára azonnal tábort verünk ott, ahol színészt látunk. Kell is az eszköz, mert a szellős termekben most nemcsak a képzőművészet uralkodik, hanem a színház és az irodalom is.

Katasztrofálisnak nevezte az ATV-ben L. Simon László a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) elnökének, Földiák Andrásnak hozzá nem értését, amelyet a napirenden lévő múzeumi törvénymódosítás kapcsán tanúsított előző nap az ATV egyik műsorában. A szakszervezeti elnök L. Simon László minősítésére nyílt levélben válaszol, melyben ízekre szedi a fideszes képviselő által benyújtott – lapunk által is több ponton rossznak tartott – törvénymódosítást. A levelet itt közöljük.

Magyarországon mintegy tíz éve hallhatott először a kultúrpolitika, a művészettörténeti, múzeológiai, orientalisztikai szakma és a gyűjtői kör egy része a Zelnik-gyűjteményről, amikor a mintegy hatvanezer darabot számláló arany, ezüst, bronz, porcelán, fajansz, kő, drágakő, elefántcsont tárgykollekció szisztematikus feldolgozása megkezdődött. Az ismeretlen gyűjtemény azonnal kételyeket és ellenérzéseket ébresztett egy egyre hangosabb szűk körben. Védelmükre szóljon, hogy külföldi kollégáik is értetlenül álltak a jelenség előtt, a kincsek nemzetközi megítélése viszont mára megváltozott. A széles közvélemény csak négy évvel ezelőtt, a Népszabadság hasábjain (Aranymúzeum az Andrássy úton, Népszabadság, 2009. augusztus 5.) olvashatott először a gyűjtőről és nagyszabású terveiről. Azóta az Aranymúzeumról és a Délkelet-ázsiai Kutatóintézetről szóló tervek testet öltöttek, és fennállásuk második évfordulóját ünneplik. Ez ad okot, hogy visszatekintve megvizsgáljuk azt a tudatos építkezést, amelyet 45 éve kezdett dr. Zelnik István diplomata, gyűjtő, üzletember.