Az előterjesztést hétfőn az Országgyűlés kulturális bizottsága általános vitára alkalmasnak találta.

A négy törvény módosítását jelentő előterjesztés szerint a közgyűjteményekben őrzött, a második világháborút követően tisztázatlan körülmények között közintézménybe került műtárgyak tulajdonosai, vagy azok örökösei a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez fordulhatnának kérelemmel, majd az adott múzeumnak 30 napja lenne arra, hogy bizonyítsa az állam tulajdonjogát a műtárgy felett. Amennyiben ezt a közgyűjtemény nem tudja megtenni, a műkincs kiadandó az örökösnek.

Földiák András, a KKDSZ elnöke csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a javaslatot elfogadják, nem igazságügyi eljárás keretében kerülhetnek műkincsek magántulajdonba.

A szakszervezet vezetője kitért arra, hogy a javaslat egyik paragrafusa szerint a vélhetően egykori tulajdonos örököse a közjegyzőtől kérheti a vagyontárgyra vonatkozó valószínű öröklési jogcím igazolására irányuló eljárás lefolytatását, és valószínű örökösi bizonyítvány kiadását. A közjegyzőnek nincs nyomozási joga, nincs ilyen irányú igazságszolgáltatási jogköre, így érdemben nem tud eljárni és beláthatatlan károkkal és következményekkel járhat, ha mind a jogi, mind a szakmai hozzáértést kizárják a folyamatból - tette hozá.

Sok milliárdos nemzeti kincset veszélyeztet a javaslat, hiszen "jogilag szakszerűtlen eljárás alapján rendelkezhetnek műkincsek, iratok, könyvek, dokumentumok, kép- és hangfelvételek sokaságáról" - áll a közleményben.

A szakszervezet emlékeztet arra, hogy a letéti nyilvántartásba került műtárgyakat eddig is visszakapták az eredeti tulajdonosok vagy örököseik, ha ezt igényelték, illetve ha egy műtárgy közgyűjteménybe kerülése kétes volt és annak jogos visszaszolgáltatását az igazságszolgáltatás megállapította.

Ezzel szemben nagyon sok nehézséget okozhat megállapítani, miként került egy tárgy állami tulajdonba, történt-e kártérítés, ki a jogos örökös, mennyiben került a művek restaurálása, tudományos feldolgozása és milyen egyéb ráfordítás növelte jelentősen a műtárgy értékét - fejtette ki a KKDSZ elnöke.

A szakszervezet egyetért azzal, hogy a jogos tulajdonosok vagy örökösök kapják vissza kulturális javaikat, de ennek szerinte továbbra is "megalapozott szakmai vélemény, a szerzeményezési, kártérítési és egyéb dokumentumok feldolgozása, valamint bírósági ítélet alapján" kellene történnie.