A sajtószabadságról rendez szemináriumsorozatot Finnország és Svédország budapesti követsége. A nagykövetek óvatosan fogalmaznak, de az világos: időszerűnek tartják felvetni Magyarországon a média tulajdonlásának, kontrolljának vagy épp a médiatörvénynek a kérdését.

Húsz évvel ezelőtt lépett hatályba a médiatörvény. 15 évig szolgált. Rosszul. Tisztességes volt és működésképtelen. Utódjával ellentétben, mely aljas és működőképes. Amit Antall József akart, Orbán Viktor valósította meg. Az Orbán-rezsim Antall-lal kezdődött. Illetve az MSZMP-vel.

Az Európai Bizottság januárban napirendre tűzi a jogállamiság lengyelországi helyzetének kérdését, miután a varsói parlament néhány nappal ezelőtt megszavazta a közmédia átalakításáról szóló törvénymódosítást, amely széles körű tiltakozást váltott ki Lengyelországban és külföldön egyaránt.

A médiaszabályozás további módosítását javasolja, az előítéletesség terjedésére figyelmeztet és a menekültstátusért folyamodók helyzetének javítását szorgalmazza Niels Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa kedden közzétett, Magyarországról szóló jelentésében.

Hosszasan bírálta Brüsszel és az Európai Unió Magyarországhoz való hozzáállását a Committee to Protect Journalist (CPJ, Bizottság az Újságírók Védelmében) európai képviselője, Jean-Paul Marthoz. A CPJ egy független nonprofit szervezet, mely a sajtószabadságért küzd az egész világon. Az újságírókat védő bizottság októberi tényfeltárása során rájött, hogy Orbán Viktor már egyáltalán nem fél Brüsszeltől, és Magyarország szögesen ellentétes véleményt vall az Iszlám Állam, az ebola és Ukrajna kérdésében, mint Európa többi országa. A CPJ elsősorban a médiatörvény kapcsán vizsgálta az unió és a magyar vezetés viszonyát.

A reklámadó, az RTL- és az Origo-ügy, illetve a baráti média támogatása miatt került be ezúttal a világsajtóba Magyarország, illetve az Orbán-kormány. A The New York Times véleményrovatában a Közép-Európai Egyetem (CEU) egyik professzora sürgeti az uniós támogatások felfüggesztését egészen addig, amíg a kormány nem biztosítja ismét a média szabadságát. 

Szent Korona-tan, cenzúra, autonómia, illiberális demokrácia - valahogy mindig a kormány legvitatottabb megnyilvánulásainak angol fordításába csúszik "hiba".

Gulyás Gergely a kétharmad nevében úgy bepöccent Neelie Kroes-re, hogy az RTL-en csattant.

A reklámadó vitathatatlanul gyengíti a sajtószabadságot, ám amikor az RTL Klub a reklámadót szabályozó törvény megváltoztatása érdekében hadat üzent a kormánynak, akkor valójában nem a sajtószabadságért indított harcot, hanem a profitja érdekében. Ezt a következtetést vonta le az RTL és a kormány viaskodásából Polyák Gábor jogász, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) docense, a Mérték Médiaelemző Műhely Kft. szakmai vezetője.

Ha Magyarországon nyíltan lehetne a televízióban vitatkozni az atomenergiáról, akkor a magyarok megértenék, Pakson miért következhetne be súlyos baleset – véli Rebecca Harms zöldpárti politikus, akit leginkább Orbán Viktor kettős beszéde zavar.

A médiatanács célja, hogy a digitális átállás zökkenőmentes legyen, ezért a lakosság mellett a helyi televíziókat is támogatja - mondta Kollarik Tamás, a tanács egyik tagja.

A parlamenti honlapon elérhető indítvány értelmében már nem kellene jogi, közgazdasági vagy társadalomtudományi diploma az NMHH-elnöki tisztség betöltéséhez, a médiatörvény mindössze felsőfokú végzettséget írna elő.

Amíg nem választanak elnököt a médiahatóság élére, a helyettes hozhatna rendeleteket.

Elhúzódhat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új elnökének jelölése, miután az Alkotmánybíróság egy hónap alatt nem válaszolt a kormánynak a kinevezéssel kapcsolatos jogértelmezési kérdéseire, de információink szerint kormánykörökben is vannak olyan elképzelések, hogy Szalai Annamária korábbi NMHH-elnöki és Médiatanács-elnöki posztját ketté kellene bontani, de ezt még meg kellene fontolni.

Az Európai Uniónak nyomon kell követnie, hogy a tagállami médiatörvények változása maga után vonja-e a kormányok fokozott beavatkozását a híradásokba az Európai Parlament kedden elfogadott állásfoglalása szerint.

A Mérték Médiaelemző Műhely több hónapos nyilvános párbeszédet kíván elindítani. A vitasorozat célja, hogy az érintettek lehető legszélesebb körének megszólításával és bevonásával segítse a média szabályozási kereteinek újragondolását, egy jövőbeli médiaszabályozás és médiapolitika kialakításához releváns szakmai szempontok és érdekek felszínre kerülését. Közreadott vitairatainkat e párbeszéd ösztönzőinek és kiindulópontjainak, de semmiképpen nem a felvetett kérdésekre adott végleges válaszoknak szánjuk.

A médiatanáccsal hét évre frekvenciaszerződést kötött ma a Klubrádió. A szerződés egyszeri alkalommal újabb öt évre meghosszabbítható.

A hírközlési hatóság rábólintott a Klubrádióval kötendő frekvenciaszerződés tervezetére, és azt már el is küldte az üzemeltetőknek. Pont kerül a hosszú csatározás végére.

A parlament elfogadta a médiatörvény módosítását, amelynek legfontosabb részleteiről az év elején állapodott meg az Európa Tanáccsal (ET).