Mit várunk a médiaszabályozástól?
A szabályozás részletkérdéseinek megvitatása előtt szükség van annak tisztázására, hogy milyen nyilvánosság az, amelynek kialakítását a szabályozás előmozdítja. A további szabályozási eszközöket ehhez a nyilvánosságképhez igazodva lehet meghatározni.
Van-e ma társadalmi szerepe a médiának, és ha igen, az hogyan határozható meg?
Álláspontunk szerint a média jelenleg csak korlátozottan képes arra, hogy a társadalmi párbeszéd színteréül szolgáló nyilvánosságot teremtsen. Társadalmi párbeszéd, a közügyek megvitatását biztosító társadalmi nyilvánosság nélkül nincs demokrácia. E nyilvánosság elengedhetetlen feltétele annak, hogy a közügyekről tényeken alapuló, érvelő, nyitott, a különböző álláspontokat közelíteni vagy legalább a felek számára kölcsönösen érthetővé tenni képes vita alakuljon ki.
A jelenlegi médiakínálat, figyelembe véve a tényleges fogyasztói szokásokat, mennyiben felel meg a média társadalmi szerepével kapcsolatos elvárásoknak?
A médiakínálat sokszínűsége a tájékozottságnak és az azt feltételező társadalmi párbeszédnek csak az alapfeltétele, de nem az egyedüli biztosítéka. A kutatások azt mutatják, hogy jelenleg a közönség jelentős része a legnagyobb elérésű tartalomszolgáltatásokon kívül más hírforrásokat nem vesz igénybe, a tájékozódás érdekében további erőfeszítéseket nem tesz. E hírforrások azonban sem átfogó tájékoztatást nem biztosítanak, sem a társadalmi párbeszédet nem ösztönzik. A széles körben elérhető közéleti tartalmak mennyisége és minősége nincs összhangban a közönség által a közéleti tájékozódás érdekében tett erőfeszítésekkel. Az egyébként – hírtematikájú médiaszolgáltatásokban, nyomtatott és online sajtótermékekben – elérhető sokszínű információk megismeréséért, összegyűjtéséért és összevetéséért a közönség kisebb része tesz erőfeszítéseket, így önmagában a széles kínálat nem elegendő a társadalmi párbeszéd megvalósulásához.
A közönség tájékozódással kapcsolatos attitűdjének alakításában a médiapolitika eszközei korlátozottak. A tudatos, értő médiahasználat előmozdítása ugyanakkor éppen ebben az irányban jelent előrelépést.
Milyen médiapolitikai lépések korlátozzák a média társadalmi funkciójának érvényesülését?
A nyilvánosság torzulásait megalapozó médiapolitikai lépések közül a következőket emeljük ki:
- a véleménynyilvánítás határainak folyamatos szűkítése, a beavatkozási küszöb bizonytalanná tétele, ami a nyilvános közlésekkel kapcsolatban túlzott óvatossághoz, releváns vélemények eltűnéséhez vezet;
- a közszolgálati média működésének és felelősségi viszonyainak átláthatatlanná tétele és a működés érdemi ellenőrzésének kiiktatása, ami a közszolgálati feladatok ellátását teljesen ellehetetlenítette;
- a hírügynökségi tevékenység átalakítása, a közszolgálati hírszolgáltatás centralizációja, ami közvetve a médiarendszer egészében veszélyezteti a tájékoztatás sokszínűségét;
- elfogult, önkényes és átláthatatlan frekvenciapályáztatás, ami a rádiós piacon a tulajdonviszonyok jelentős átalakításához, a politikai és a gazdasági érdekek minden korábbinál szorosabb összefonódásához vezetett;
- a médiapiaci szereplők gazdasági mozgásterének átláthatatlan alakítása (nem nyilvános díjcsökkentés, a médiakoncentrációs szabályok önkényes alkalmazása), ami közvetve jelentősen hozzájárult a közéleti tartalmak arányának és minőségének drámai csökkenéséhez a kereskedelmi televíziók híradóiban;
- az egyébként is válságban lévő hirdetési piac manipulálása, ami jelentősen növeli a médiapiaci szereplők politikai függését;
- a médiaoktatás helyzetének jelentős gyengítése, ami hosszú távon akadályozza a kritikus közönség létrejöttét.
Mi a szerepe a kereskedelmi médiaszolgáltatásnak a társadalmi párbeszéd alakításában?
A társadalmi párbeszéd megvalósításában az egyes médiumok szerepe eltérő.
Egyértelműen nem jelenthető ki, hogy az országos kereskedelmi televíziók kizárólag jogi kötelezettségüknek eleget téve vesznek részt a közéleti tájékoztatásban. Újonnan indult csatornáik ugyanis jogi kötelezettség nélkül is sugároznak hírműsorokat, a közéleti tartalmak viszonylag magas arányával. Ugyanakkor a kereskedelmi televíziók deklaráltan infotainment jellegű hírműsoraitól hosszú távon sem várható el, hogy meghatározó szerepet vállaljanak a nyilvánosság működtetésében. E szolgáltatásokra a közönség is elsősorban a szórakoztatás eszközeiként tekint. Gazdasági súlyuk, közönségrészesedésük így is a médiarendszer megkerülhetetlen szereplőivé teszi őket.
Abban a helyzetben, amikor a közönség közel 70%-a számára a kereskedelmi televíziók jelentik a legfőbb tájékozódási forrást, e médiaszolgáltatók nem tehetik meg, hogy nem néznek szembe társadalmi felelősségükkel. Álláspontunk szerint ugyanakkor kizárólag egy versenyképes szabályozási környezet teremthet egyensúlyt a piaci érdekek és a médiavállalkozások társadalmi felelősségvállalása között. A vállalkozások működését korlátozó újabb előírások helyett az állami torzításoktól mentes hirdetési piac, a politikai és a gazdasági érdekek szétválasztása biztosíthat a társadalmi felelősség, a tájékozottság illúzióját keltő műsorszámok helyett a közügyekben való eligazodást előmozdító tájékoztató funkció felvállalásához szükséges feltételeket.
Mi a szerepe a közszolgálati médiaszolgáltatásnak a társadalmi párbeszéd alakításában?
A társadalmi párbeszéd, a társadalmi nyilvánosság elsődleges fórumává a közszolgálati médiának kell válnia. Bármennyire gazdag a rendelkezésre álló hírforrások választéka, bármennyire interaktívvá váltak a nyilvánosság digitális terei, a közügyek megvitatásának mindenki számára hozzáférhető új fórumai egyelőre a digitális médiarendszerben is legfeljebb részlegesen alakultak ki. Annak ellenére, hogy a közszolgálati médiával kapcsolatos hazai tapasztalatok nem adnak okot a közszolgálatisággal kapcsolatos túlzott bizakodásra, meggyőződésünk, hogy a nyilvánosság jelenlegi állapotában szükség van egy jól működő, a digitális tartalomszolgáltatási lehetőségeket hatékonyan kihasználó, tisztességes, a társadalmi párbeszéd iránt elkötelezett közszolgálati tartalomszolgáltatási rendszerre.
Mennyiben járulnak hozzá az online szolgáltatások a társadalmi párbeszéd kialakulásához?
A társadalmi párbeszéd egyre fontosabb terei a különböző típusú online tartalomszolgáltatások. Az online tartalmak elérésének lehetőségei az elmúlt években jelentősen szélesedtek. E szolgáltatások álláspontunk szerint tartalmi oldalról nem igényelnek sajátos, az általános jogi kereteken túlmutató szabályozási beavatkozást. A szabályozás kialakítása során ugyanakkor figyelembe kell venni, az online tartalomszolgáltatásban is vannak olyan szűk keresztmetszetek, amelyek az állami szervek és a piaci szereplők számára egyaránt az információáramlásba való egyoldalú beavatkozást – az adatcsomagok szűrését és blokkolását, az egyes adatcsomagok eltérő feltételekkel való továbbítását – tesznek lehetővé.
A társadalmi párbeszédet elősegítő nyilvánosság megteremtése végső soron az újságírók, a szerkesztőségek és a médiavállalkozások, a közönség, illetve a politikai döntéshozók részéről egyaránt komoly erőfeszítéseket igényel. Semmilyen szabályozás nem képes önmagában megváltoztatni rossz gyakorlatokat, attitűdöket, vagy éppen a politikai kultúrát. Szabad és nyitott médiarendszert garantáló szabályozás és médiapolitika nélkül azonban biztosan nem jutunk előbbre.
A szerző a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője
A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.