Az Együtt-PM azt követeli, hogy a bajai időközi önkormányzati választáson történtek miatt távolítsák el Zsigó Róbertet a Fidesz szóvivői, Kubatov Gábort pedig a kormánypárt pártigazgatói posztjáról.

Dalli, a távozott máltai biztos minden lehetőséget megragad, hogy elmondja: Barroso tulajdonképpen kirúgta, harminc percet adott neki, hogy lemondjon.

Az MSZP szerint az ország érdeke azt kívánná, hogy a miniszterelnök váltsa le Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárt, "mielőtt további károkat okozna".

Hamis állításokkal akarta új adósságrendezési eljárás indítására kérni a képviselő-testületet Tétényi Éva polgármester a Fidesz esztergomi frakciója szerint, a kormánypárti képviselőcsoport ezért lemondásra szólítja fel a városvezetőt.

Az LMP szerint Szalai Annamária megsértette a médiatörvényt azzal, hogy részt vett a Fidesz hétfői frakcióülésén. Le kellene mondania a Médiatanács elnöki posztjáról - hangzik az érv.

Mondjon le Varga László, ezt szeretné a Fidesz. A szocialista képviselő hétfőn éjjel ragadtatta el magát, amikor a Fidesz egyik politikusát elküldte melegebb éghajlatra.

Mi is történt tulajdonképpen szeptember 17. és november 4. között? - kérdezte a Nagy Imre Társaság budapesti elnöke. - Szemben a 20. század négy sikeres puccsának keserű tapasztalatával, a 21. század első puccsa elbukott. Ez okot ad a bizakodásra.  A Nagy Imre Házban 2006. budapesti őszi eseményeit értékelték nyilvános vitában.

Orbán Viktor pártja legutóbbi győri kongresszusán a következő megjegyzést tette: "a kritikai értelmiségből mára hatalompárti értelmiség lett". Örülök ennek a megjegyzésnek, melyből azt olvasom ki, hogy ma már ő is kívánatosnak tartja a pártonkívüli értelmiség időnkénti kritikus megszólalását, a politikusok nézeteitől eltérő véleményének kifejtését. Ez korábbi álláspontjának némi módosulását jelenti, mivel 2005. január 31-én még azt nyilatkozta a Magyar Rádiónak, hogy a legnagyobb hiba, melyet a Fidesz elkövethetne, az volna, "ha mindenfajta politológusi elvárásokhoz, elemző leírásokhoz akarná igazítani a saját munkáját, ahelyett, hogy azzal foglalkozna, ami fontos az emberek számára". Az igazság az, hogy a Fidesz valóban nem igazította programját az elemzéseket író, javaslatokat megfogalmazó értelmiségiek elképzeléseihez.

Nyitás után néhány hónappal még egy vegyeskereskedésben sem szokás leltározni. Nehezen érthető, hogy Gyurcsány Ferenc tegnap a parlamentben miért érezte mégis égető szükségét a hat hónapos szaldó megvonásának. Száz nap vagy egy év kormányzás után, esetleg a ciklus félidejében lehet helye ilyesminek, ám amikor a mérleg másik serpenyőjébe optimális esetben is csak évek múltán jelentkező "eredményeket" pakolhat egy miniszterelnök, azt gondolnánk, inkább nem szól, ha már egyszer nem muszáj. Márpedig fél év elteltével semmilyen írott vagy íratlan szabály nem kötelezi a kormányfőt rituális eredménykommunikálásra.

Mottó: "Sikert neked, ha tiszteled, a Dzsungel törvényeit..." (R. Kipling)

Megdöbbentett, amikor a sors furfangjából - vagy szerkesztői megfontolásból? - Miért szeretem Gy. F.-et? c. írásom egyazon oldalon jelent meg e lap november 14-i számának Vélemény oldalán Pálinkás József Útiterv c. merőben ellentétes szellemiségű dolgozatával.

A kormányfő a sajnálatos őszi események után megüzenhette volna legfontosabb ellenfelének: aki utcai erőszakra tüzeli az embereket, vagy nem akarja, hogy Magyarország megkaphassa az uniós ezermilliárdokat, azzal nem áll szóba. Ehelyett egyfolytában tárgyalásba kergetné a Fideszt.

A történelmet a jövőbe nézve éljük, de a múltba tekintve írjuk. Visszatekint Medgyessy Péter is Hat év közpénzügyei című írásában (november 21.), amiből megtudhatjuk: számára a 2002-es év "a makroközgazdász és a politikus lelkiismereti vívódása volt". Akkor a költségvetést évi 700 milliárd forinttal terhelő jóléti osztogatással a politikus győzött. Most, 2006-ban a közgazdász megpróbálja ingatag érvekkel átértelmezni a múltat.

Morita Tsuneo jól beszél magyarul, hiszen miután különböző japán egyetemeken tanított, több éven át a budapesti japán nagykövetségen dolgozott, most pedig egy japán cég magyarországi szoftverfejlesztő cégének az igazgatója. Cikke, Kincstári szocializmusból a kincstári kapitalizmusba címmel nemrégiben jelent meg az Élet és Irodalomban. Erről beszélgettünk vele.

Tévéostrom, tüntetések, utcai harcok - megkértük Csepeli György szociálpszichológust, segítsen megérteni bajaink okait, adjon valamiféle diagnózist.

A magyar politikai közbeszédben a közel-keleti konfliktus "rendezésére" szolgáló javaslat amerikai nevének - road map - magyarítása során vált közkeletűvé e szó, a hozzátapadt politikai jelentéssel: igen összetett válság megoldására vonatkozó részletes terv. A magyarországi helyzetet átgondolva ma azt a kérdést tehetjük fel, hogy van-e útitervünk, vagy vakon tovább rohanunk a válságba?

Eszemnél vagyok, hogy épp most fejtem ki ezt nyilvánosan? És a miérteket miért kell felvetnem? Hithű humanistaként vajon nem elég utalnom a jézusi tanításra: "... egymást szeressétek; a mint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást". (János, 13.34) Végre beláthatnánk, hogy a zsidók rabbija, a kereszténység krisztosza, az iszlám prófétája, Buddha reinkarnációja - és a humanizmus talán első megtestesítője - korunk ökumenikus reménye.

Ha figyelmesen nézzük, láthatjuk, 1956 itt valójában már senkit sem érdekel. A miniszterelnök és az általa megtestesített csapat olyan benyomást kelt, mint aki örül, hogy egyáltalán működik, míg ellenei százszázalékos koncentrációval nem osztoznak ebben az örömben.

Akik jelen voltak a Kossuth téren, vagy akik szántak annyit a szabad idejükből olvasásra, hogy végigfésüljék az ott elhangzott beszédeket, nap mint nap hallották és olvasták: "a probléma maga Gyurcsány Ferenc". Értsd: ha ő lemond, a probléma megszűnik. Ám aki a kezébe vette a Magyar Nemzet szombati számát - benne Orbán Viktor egész oldalas írásával ("Az igazság szabaddá tesz") - azt olvashatta: a probléma nem Gyurcsány, hanem az MSZP. Nem a "lebukott miniszterelnök", hanem "megbízói", bárkik legyenek is.