Bár sokan úgy vélték, hogy a 40. Tokaji Írótábor egy újabb lépés lesz afelé, hogy meglovagolva a közhangulatot néhányan újraírják a magyar irodalom történetét, erőszakkal hoznak vissza elfeledett szerzőket és életműveket, nyugodtan jelenthetjük: az erőszak elmaradt. Senki nem forgatta fel a világ rendjét és senkit nem taszítottak le a trónjáról.

Babits Mihályt nemzetgyalázásért támadják, mert „nagyobb örömmel ontanám kis ujjáért a csobogó vért, mint száz királyért, lobogóért.” A legfőbb magyarságítélő bíróság területi kirendeltsége indította a kampányt, amely vegzálta a költőt szépen. Persze őt ma tanítják, mert ösztönös zseni volt, a nemzetért rikoltozó kolléga meg úgy tűnt el a kulturális emlékezetünkből, mint a lézerkarddal megcsapott Obi-Wan Kenobi.

Mi a magyar most? címmel jelent meg nemrég fontos tanulmánykötet, most pedig hasonló címmel nyílt kiállítás a Műcsarnokban. A kérdésre több mint ötven hazai kortárs képzőművész keresi a választ. Ez a tárlat a művészetről vagy az önazonosság acélozásáról szól? Egyebek mellett erről is kérdeztük a Műcsarnok igazgatóját, a kiállítás kurátorát, Gulyás Gábort.

Zűrzavar, összevisszaság – jellemzi a budapesti utcabútorozást az építésztervező és az esztéta. Az előbbi szerint az összkép javításához sokkal jobban kellene tisztelni a tradíciókat, az utóbbi viszont vallja: minden kornak joga van hozzáadni a városképhez a maga elképzeléseit. Abban viszont megint csak egyetértenek, hogy a problémák fő oka, hogy a várost 24 különböző polgármesteri hivatalból próbálják meg csinosítgatni anélkül, hogy a helyi érdekű döntnökök akár egy szót is váltanának egymással.

A POSZT-on fődíjjal jutalmazott színésznő ellopja gyereke mottóját: szívéből fest - komor képet.

Az idei Pécsi Országos Színházi Találkozón együtt zsűrizett Kerényi Imre rendező és Koltai Tamás kritikus. Bár színházi ízlésük, véleményük különböző, közös interjúra kértük őket. Koltai Tamás vállalta, Kerényi Imre elutasította a lehetőséget, mondván: ifjúkora óta semmiben nem ért egyet a kritikussal. Külön-külön azonban készek voltak beszélgetni munkatársunkkal, Szemere Katalinnal arról, hogyan látják a POSZT-ot és a magyar színház helyzetét.

Az idei Pécsi Országos Színházi Találkozón együtt zsűrizett Kerényi Imre rendező és Koltai Tamás kritikus. Bár színházi ízlésük, véleményük különböző, közös interjúra kértük őket. Koltai Tamás vállalta, Kerényi Imre elutasította a lehetőséget, mondván: ifjúkora óta semmiben nem ért egyet a kritikussal. Külön-külön azonban készek voltak beszélgetni munkatársunkkal, Szemere Katalinnal arról, hogyan látják a POSZT-ot és a magyar színház helyzetét.

Hmmmm... Várkertbazár – lehelte összehúzott szemmel, enyhén remegő orrcimpákkal az állami döntéshozatal természetét jól ismerő hivatalnok tavaly februárban, amikor azt kérdeztem tőle: vajon min bukott meg az utolsó utáni pillanatban a Szépművészeti Múzeum föld alatti bővítése?

Tizennegyedik évadját zárta a Trafó szerda este, és ez most búcsú is volt alapítójától, Szabó György ügyvezető igazgatótól. A közönség és sok-sok művész jelent meg a Tűzoltó utcában, hogy kalapot emeljen egy meghatározó műhely munkatársai előtt, akik mertek szelektálni, művészeket lecserélni vagy új környezetbe csábítani, és bárhogy kritizálták egyesek, hangos szerepre törtek Budapesten. A NolTV stábja a kulturális központ múltjáról és jövőjéről kérdezősködött.

Az Orbán-kabinet újabb központosító lépéseként értékelhető – még ha nem is előzmény nélküli –, hogy Szőcs Géza lemondását követően az államtitkári posztot elfoglaló L. Simon László irányítója marad a kulturális mecenatúra legfontosabb hazai szervezetének, a Nemzeti Kulturális Alapnak (NKA) is. Mint arról beszámoltunk, Balog Zoltán miniszter elnöki funkciója mellett ő operatív alelnök lesz.

Lemondott posztjáról az Orbán-kormány kultúráért felelős államtitkára, Szőcs Géza. A kormánytag távozása már régóta várható volt, L. Simon László veszi át a posztot.

A rendszerváltozás óta nem kaptak annyi pénzt (pláne extrapénzt) a fővárosi szimfonikus zenekarok, mint nemrég kilenc együttes, abból is főleg három. Az 1,4 milliárd forint extra juttatást még a Nemzeti Erőforrás minisztere, Réthelyi Miklós jelentette be, és úgy tudni, Szőcs Géza államtitkárnak nagy szerepe volt a megszerzésében.

A hit és a haza eszméire épülő népfőiskolai mozgalom újjáélesztésén és szélesítésén dolgozik a kormány. A népművelői társadalom reprezentánsa és az érintett szakmákat tömörítő szakszervezet vezetője szerint ezzel önmagában nem volna baj, de talán azzal sem, ha közben a művelődési házi rendszer is megkapná az őt megillető kormányzati figyelmet.

Kíváncsisággal vegyes kajánsággal figyelem a két háború közötti irodalmi személyiségek feltámasztására tett kísérleteket. A kajánság fő oka az, hogy magam elé képzelem magyartanár ismerőseimet, amint a nyári szünetben évtizedes elmaradásokat lesznek kénytelenek bepótolni, s Tormay Cécile-kötetekkel a hónuk alatt vonulnak balatoni nyaralásra.

Bár már tulajdonképpen kiürült a fesztivál, a szakma jelentős része – kiváltképp a filmvásárra érkezők – hazamenekültek otthon ünnepelni a pünkösdi hétvégét, Cannes-ban nem állt le a pörgés. Csákvári Géza a film fővárosából jelentkezik.

Unalmasnak és szokványosnak nem nevezném a hamarosan záró színházi évadot. Botrány, kultúrpolitikai koncepció hiánya, politikai kinevezések és gazdasági megszorítások – ezek cifrázták az elmúlt időszakot.

A nehéz anyagi körülményekkel és a megvont támogatások okozta pénzügyi hiánnyal is megbirkózott a Nemzeti Színház vezetése az elmúlt évadban - mondta a teátrum főigazgatója. Alföldi Róbert mindezek ellenére is élete legboldogabb időszakának nevezte az elmúlt éveket és ha pályázatot írnak ki a színház vezetésére, indul a megmérettetésen.

Természetesen nem most kezdődött. Nem a vörös festékkel meg az alpári disznólábakkal, és nem a vitával, hogy ha nem a Kossuth téren, akkor hol álljon Károlyi Mihály szobra. Tán Hentzi emlékműve az origó?

Tegyük fel most az egyszer a világ legfölöslegesebb kérdését, a mi lett volna ha-t: ha Fürjes Balázs apja történetesen nem a Ludovikán végez, most békében működhetne a Természettudományi Múzeum?