Ez még nem tartalmazza az igazán kemény döntéseket, amelyekre a hőmérséklet emelkedése és az okozott károk mérséklése miatt van szükség.

Nincs összeomlás, de előrelépés sem: nem született új klímaegyezmény, a régi, ez év végén lejáró kiotói kontraktus érvényességét azonban nyolc évvel meghosszabbították.

Nemcsak új tudományos felfedezésekről, hanem társadalmilag vitatott vagy épp etikailag botrányos esetekről is szó volt az Amerikai Tudományfejlesztési Társaság (AAAS) múlt héten véget ért tudományos megakonferenciáján Vancouverben. Például a klímaváltozás kérdésében, mely Kanadában mostanában különösen érzékeny ügy, hiszen az ottawai kormány nemrégiben mondta fel részvételét a légköri szén-dioxid-csökkentést célzó kiotói egyezményben.

Magyarország elsőként adott el a Kiotói Jegyzőkönyv újfajta szén-dioxid-kvóta termékéből (Removal Units, azaz RMU) - írta csütörtökön a Point Carbon karbonpiaci portál.

Kanada környezetvédelmi minisztere bejelentette: országa felmondja a kiotói jegyzőkönyvet. A lépésnek csupán szimbolikus jelentősége van, ám a minap eredménytelenül véget ért durbani klímacsúcs mellett ez már a második komoly jel, amely arra utal: a világ egyre közelebb kerül egy globális klímakatasztrófához.

A cancúni klímakonferenciáról kiadott hivatalos közlemény nem takarhatja el azt a tényt, hogy a kiotói egyezményt, miután 2012-ben lejár, semmi sem követi majd. Több állam, köztük Japán, visszavonta a támogatását még az egyezmény érvényének meghosszabbítására irányuló törekvésektől is. Ez rossz hírnek tűnik, mert azt jelenti, hogy nem lesz ára a szén-dioxidnak, és piaci ár nélkül nehéz elképzelni, miként lehet hatékonyan megvalósítani a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését. Ám a látszat csalhat.

Úgy tűnik, több áttételen keresztül visszakerültek az EU-ba a magyarok által eladott széndioxid-kibocsátási kvóták. A piac felbolydult.

Londonban húszezren gyűltek össze szombaton délután, hogy egy a város központján átvonuló menettel ráirányítsák a figyelmet a hétfőn kezdődő klímaváltozási csúcstalálkozóra.

Kína és az Egyesült Államok is csökkentené károsanyagkibocsátását a globális felmelegedés elleni küzdelemben – ám a felajánlások messze elmaradnak a várakozásoktól. Két héttel a koppenhágai klímacsúcs előtt inkább szimbolikus gesztusokról van szó, ám mindkét nagyhatalom jelezte: vezetői személyesen is ott lesznek a dán fővárosban.

Barack Obama elutazik a decemberben Koppenhágában tartandó nemzetközi klímacsúcsra - közölte szerdán a washingtoni Fehér Ház, véget vetve ezzel a több hónapja folyó találgatásoknak, hogy az amerikai elnök személyesen is részt vesz-e a tanácskozáson.

Obama jelenlétének óriási jelentősége lehet - mondja lapunknak a decemberi éghajlatvédelmi csúcs esélyeiről Pásztor János, az ENSZ-főtitkár klímapolitikai "jobbkeze", aki az amerikai szenátorok meggyőzésére jött Washingtonba.

Az USA továbbra sem tud vállalni olyan mértékű üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentést, mint amilyet a világ elvár tőle - nyilatkozta lapunknak Harlan L. Watson, aki az Egyesült Államok főtárgyalójaként az elmúlt évtized valamennyi fontos nemzetközi klímatalálkozóján részt vett. A szakember az Európába akkreditált amerikai szakdiplomaták nálunk tartott továbbképzésére érkezett Budapestre.

Miközben a világ egyre szigorúbb az üvegházhatású gázok tekintetében (a kiotói egyezményt követő megállapodás tervezetében már 50 százalékos visszafogás szerepel), Magyarország a már kialkudott szabályok átírására készül.

Törökország úgy döntött, ratifikálja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről intézkedő Kiotói Jegyzőkönyvet.

Egyre több kutató gondolja, hogy a klímaváltozást csak radikális lépésekkel, a Föld ökoszisztémájának nagy átalakításával lehet orvosolni, a károsanyag-kibocsátás csökkentésével nem. A nagyléptékű megoldásoknak viszont nagy lehet az ára.

Három hónappal azután, hogy a világ nagy légszennyező országai elvileg egyetértettek egy új, globális klíma-megállapodásban - ez lenne a kiotói jegyzőkönyv "utódja" -, Bangkokban tárgyalások kezdődtek a megvalósítás konkrét munkaprogramjáról.

A globális felmelegedésért felelős gázok nagyjából harmadát a háztartások termelik. Azzal tehetnénk a legtöbbet a környezetért, ha az embereket adókkal és kvótákkal ösztönöznénk az energiatakarékos és környezetbarát életvitelre. Aki szennyez, fizessen.

A globális felmelegedés ellen csakugyan tenni kell, de az eddigi stratégiák sok pénzért kevés haszonnal kecsegtetnek. Olcsóbb megoldásokkal többet lehetne elérni. Továbbá: aki a jólétet emeli, az a klímaváltozás hatásait is mérsékli.

Az éghajlatvédelmet szolgáló Kiotói jegyzőkönyv szabályainak megfelelően Magyarország 1985 és 2012 között várhatóan mintegy 100 millió tonna üvegházhatású gázt "spórol meg", amit más országoknak értékesíthet, vagy későbbi időkre tartalékolhat - mondta Rábai Mónika, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakmai  tanácsadója szerdán egy budapesti konferencián.

Átfogó klímavédelmi kompromisszumot ajánlott a harmadik világ feltörekvő országainak Angela Merkel. A távol-keleti körúton lévő német kancellár tokiói látogatása során azzal a javaslattal állt elő, hogy India, Kína és más harmadik világbeli államok egészen addig növelhessék az egy lakosra jutó széndioxid-kibocsátásukat, amíg el nem érik az ipari államok egyébként folyamatosan csökkenő szintjét.