A hamarosan kezdődő XXII. Téli Olimpiai Játékok egy rég feledésbe merült, szomorú nép történetét elevenítik fel.

Segítségért utazott Moszkvába a tádzsik elnök. Legalábbis így értékeli az elemzések többsége azt a megbeszélést, amelyet Emomali Rahmon orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal folytatott a minap.

Az idősebbik bostoni merénylő, a 26 éves Tamerlan Carnajev az utóbbi pár évben egyre inkább a szélsőséges iszlamista eszmék hatása alá került. Az orosz titkosszolgálat már 2011 végén figyelmeztette az FBI-t, hogy tartsák szemmel. A mahacskalaiakat sokkal jobban meglepte a nagy felhajtás a merénylők előkerítése miatt, mint maga a robbantás.

Agyonlőtték egy országos hírtelevízió műsorvezetőjét Kabard-Balkárföldön.

Az LMP szerint a magyar kormány magyarázattal tartozik az Azerbajdzsánnak kiadott gyilkos ügyében, az ellenzéki párt együttérzéséről biztosította az örmény népet.

Moszkva egyértelműen az új kirgiz vezetés mellé állt, így némi ellentét alakult ki az oroszok és közép-ázsiai szövetségeseik között. A volt szovjet köztársaságok urai meglehetős idegességgel figyelik a kirgiz kötélhúzást.

Doku Umarov, a csecsen szélsőségesek és az úgynevezett Kaukázusi Emirátus vezére magára vállalta a hétfői moszkvai metrórobbantásokat: a szélsőségesek kezelésében lévő Kavkazcentr honlapon közzétett videón azt mondta, hogy személyesen adott parancsot a támadás megkezdésére, s hogy az Oroszország elleni támadások folytatódni fognak.

Tizenként ember meghalt, 23 pedig megsebesült a dagesztáni Kizljarban a szerda reggeli robbantásos merényletben, alig két nappal a 39 halálos áldozatot követelő moszkvai metrómerénylet után.

A várakozásoknak megfelelően elsöprő győzelmet aratott a tádzsik elnök pártja a közép-ázsiai országban vasárnap megtartott parlamenti választásokon, a voksok több mint 70 százalékát szerezve meg a még nem végleges eredmények alapján.

Halálos lövések érték Maksarip Ausev ingus ellenzéki politikust vasárnap reggel.

Saját irodájában lőtték le az Oroszországhoz tartozó Ingusföld építésügyi miniszterét szerda reggel. Ruszlan Amerhanov a helyszínen meghalt.

Egy orosz üzletembert neveztek ki Dél-Oszétia miniszterelnökévé szerdán, azt remélve, hogy végre elindítja a tavalyi orosz-grúz konfliktusban súlyos károkat szenvedett, s a háború után függetlenségét kikiáltó köztársaság újjáépítését.

Politikusok, publicisták és elemzők egyaránt a hidegháború kiújulásaként értékelték a grúz–orosz konfliktust. Mások szerint azonban hamis az analógia, és a történelem nem ismétli magát.

Oroszország szerint, ha a Nyugat elismerhette Koszovó függetlenségét, akkor Moszkvának is joga volt elismerni Dél-Oszétiáét és Abháziáét. A francia kommentátor szerint a párhuzam félrevezető.

A Szovjetunió összeomlása után Oroszországban nem terjedt el liberális ideológia. Az űrt a birodalmi múlt iránti nosztalgia tölti be.

Oroszország politikáját a szovjet birodalom elvesztése miatti frusztráció mozgatja, valamint az a törekvés, hogy amit lehet, pótoljon a veszteségből. A veterán világpolitikai elemző szerint Közép-Kelet-Európa országai ismét az orosz befolyási övezetbe kerülnek.

Grúzia nem adja fel sem Abháziát, sem Dél-Oszétiát, az ország szakadár területeinek egyetlen négyzetkilométerét sem - mondta vasárnap Tbilisziben Mihail Szaakasvili grúz elnök, miután tárgyalt Angela Merkel német kancellárral.

Dmitrij Medvegyev orosz elnök szombaton aláírta a kaukázusi fegyvernyugvásról szóló megállapodást.

Azt tartják, a Kaukázusban ahány völgy, annyiféle nép, nemzetiség él. Viharos történelmük során széttagolódtak, néhány tízezres-százezres közösségekké koptak, egy részüket a térség domináló regonális hatalmai (mindenekelőtt Oroszország, Irán/Perzsia, az ottomán birodalom/Törökország, Grúzia) közti sok évszázados vetélkedés, küzdelem szétszórta, egymás ellen kijátszotta. Közösségeik élnek a többi között a Közel-Keleten, Törökországban, Kazahsztánban (sztálini népdeportálások), Iránban. Az eloroszosított arab eredetű muhadzsirsztvo (menekültség, emigráció) szó ezeknek a kaukázusi népeknek, köztük az oszétoknak és az abházoknak a sorsát írja le.