Idén a Global Entrepreneurship Week (GEW) keretében negyedik alkalommal rendezték meg Magyarországon a Fiatal Vállalkozók Hetét. A világ 96 országában jelen lévő programsorozat hazai lebonyolítását kezdetektől fogva a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (Fivosz) vállalja magára.

Mind a férfias, mind a nőies vezetői stílusnak fontos szerepe van a szervezetek életében, egészen addig, amíg nem csapnak át szélsőségekbe – derült ki egy új, kétszáz magyar közép- és felső vezető közreműködésével végzett felmérésből. – A férfi vezetők, mivel számukra fontos az anyagi elismertség, feltételezik, hogy beosztottjaikat is ezzel lehet legjobban motiválni. A nők legfontosabb motivációja a biztonságkeresés, ami viszont azt eredményezi, hogy inkább elfogadják az alacsonyabb bérezést és a rossz munkahelyi körülményeket, hogy kiszámítható és tervezhető legyen az életük. A nők abba halnak bele, hogy rosszul érzik magukat a mindennapokban, a férfiak pedig arra mennek rá, hogy meg akarják menteni a világot – összegzi a tanulságokat Fehér Zsolt, a felmérést készítő Assessment Systems nemzetközi igazgatója.

– Először, másodszor, senki többet harmadszor! – hangzik fel pontosan egy hét múlva a Néprajzi Múzeumban az aukciók jól ismert mondata.

– Akármilyen nehéz is a gazdasági világválság nyomán a munkaerőpiaci helyzet, továbbra is vannak elérhető minőségi állások, ám a piac nem a puszta tudást, hanem a megszerzett készségek „készletét” fizeti meg – nyilatkozta Dave Ulrich a Népszabadságnak, amelyet a Human Asset Budapesten rendezett minapi nemzetközi szakmai fórum apropóján adott. A Michigani Egyetem üzleti tudományok karának 58 éves professzora „nem akárki” a humánerőforrás-piacon (HR), hiszen a HR Magazine, a szakma legnagyobb amerikai szervezetének szaklapja négy egymást követő évben is a terület legbefolyásosabb személyiségének választotta. Így tett korábban a Business Week üzleti hetilap is.

Felszólítja a kormányt a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete, hogy napolja el a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat elfogadását, és egyeztessen a felnőttoktatásban érintettekkel. Az elképzelések szerint a hozzájárulás egyetlen fillérje sem használható fel a jövőben nyelvtanulásra, most viszont akár 60 százaléka is.

– A legjobb amerikai egyetemeken úgy tartják, hogy az igazi siker nem az, ha az egyetem után találsz magadnak egy jó állást, hanem ha megteremted magadnak a munkahelyet, amiről álmodtál.

Rengeteg béren kívüli juttatással kiegészíthető a fizetés, sokszor olyan értékes lehetőségekkel is, mint például az oktatás, mégis a melegétel-utalvány a legnépszerűbb. A legbőségesebb cafeteria-rendszert a külföldi cégek kínálják, az állami szektor és a magyar munkaadók is fukarabbak. A béren kívüli juttatásokban bizony különbség van beosztás és hierarchia szerint is: a segédmunkások fele, az adminisztratív alkalmazottak hetven százaléka, míg a felső vezetők körében 89 százalék részesült bármiféle juttatásban az év első felében.

Úgy tűnik, egyelőre a nagyságrendekkel nagyobb külföldi munkabérek sem tudják felhúzni a hazai bérszínvonalat a szakmunkásoknál. Az itteni szakmunkásoknak csak a töredéke tud élni az egységes uniós piac nyújtotta előnyökkel. Pedig külföldön nagyon is megfizetik a szakmunka árát, a Kelet-Közép-Európából érkező munkavállalók és a helyi szakmunkások bére között gyakorlatilag nincs különbség.

– Nyáron nincs elég időm, télen pedig nincs elég pénzem ahhoz, hogy éljek – summázza Kornél, a maszek víz-gáz-fűtésszerelő-szakma szépségét. Legalábbis Magyarországon: mint mondja, nyáridőben jóformán ötpercenként csöng a telefonja, egyszerre kellene legalább két helyen lennie. Előfordult, hogy sikerült félmillió forintot is összehajtania egy hónap alatt, igaz, a nyaralás elmaradt abban az évben. Az más kérdés, hogy szükség van a nyári bevételre, mivel október-november körül, a fűtési szezon beindulásával gyakorlatilag megszűnnek a megrendelések, és három hónapig jóformán pénz nélkül vegetál.

Már az iskolapadból a cégéhez próbálja csábítani, s anyagilag is támogatja a tanulókat az Audi és a Mercedes.

Tegnap reggel – ígéretük szerint – vállalatvezetők szálltak metróra, buszra, villamosra ahelyett, hogy szokás szerint céges autójukba ültek volna, de akadt olyan főnök is, aki bolti alkalmazottainak bőrébe bújt. Volt, aki egy napig böjtölt, hogy kicsiben megélhesse, milyen a ramadán, egy ügyvezető igazgató pedig sok év után ismét szóba állt az anyósával. Tették mindezt a Common Purpose, a világ egyik legismertebb vezetőfejlesztő szervezete kezdeményezésére, amely idén először Magyarországon is meghirdette a fordított napot.

Magyarországon az egyik legrosszabb a foglalkoztatottak aránya az unióban, nem utolsósorban az alacsony női foglalkoztatottság miatt. De mitől lesz ideális egy munkahely a gyereket vállaló nők számára

Szűcs Rozália kényszerből lett villamosvezető. Válása után gyerekeivel egyedül maradt, egy ismerőse ajánlotta be a BKV-hoz. Csak villamos- és trolivezetői poszton volt üresedés, ő egyik sem akart lenni, nem is tartotta magát alkalmasnak rá.

A munkának nincs neme, de a munkavállalóé előtérbe kerül. Aki idegen terepen, nőként férfias szakmában vagy férfiként nőies foglalkozással szeretne érvényesülni, felrúgja az évtizedek alatt rögzült társadalmi szereposztást.

– Tudtam, hogy fehér holló leszek, de mindenhol örültek nekem – mondja Nyilassy Ádám, aki egy óbudai óvodában vezeti a Béka csoportot, s a kertészmérnöki szakmát hagyta ott az óvodáért, megtörve a többgenerációs mérnökcsaládja tradícióját.

Perforáció mentén kettétéphető névjegykártya, aminek mindkét felén olvashatóak a válóperes ügyvéd elérhetőségei, szövetdarabra hímzett mobiltelefonszám és cím szabó-varrónőnek vagy éppen élő virággal beültetett névjegykártyatasak, aminek az oldalán látható a kertépítő webcíme – széles a lehetőségek tárháza, ha az ember ma, a korábbinál is kiélezettebb harcban akarja megállni a helyét a szakemberek, cégek közötti versenyfutásban.