Az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy az alkotmánymódosításnál figyelembe vette-e a parlament az uniós aggályokat, ha nem, akkor több eszköz a bizottság rendelkezésére áll, hogy kikényszerítse az uniós jogszabályok betartását – mondta az Európai Bizottság szóvivője hétfőn a magyar alaptörvény-módosításokkal kapcsolatban.

Több ezer ember tüntetett az alaptörvény tervezett negyedik módosítása ellen szombaton a Parlament közelében. „Az alkotmány nem játék” mottóval megtartott rendezvényt civil szervezetek hirdették meg. A távirati iroda tudósítója a demonstrálók között látta Demszky Gábor volt budapesti főpolgármestert és Mécs Imre volt SZDSZ-es országgyűlési képviselőt.

A parlament az alaptörvény negyedik módosításával az alig több mint egy éve hatályba lépett, a kormányfő szerint „gránitba vésett” alkotmány jelentős részét átírja.

A nemzetközi és a hazai tiltakozások ellenére a kormánypártok ma várhatóan megszavazzák az alaptörvény negyedik módosítását az Országgyűlésben. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a hét végén közölte: elképzelhetetlennek tartja, hogy a szuverén magyar parlamentnek külföldről mondják meg, mit tegyen.

Nem akar állandó harcot Magyarországgal Hannes Swoboda, az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője. Az osztrák politikus ugyanakkor úgy látja, még nem adott kellő garanciákat a magyar kormány arra, hogy valóban tiszteletben tartja a demokráciát és a szabadságjogokat. Az anyai oldalról Miskolchoz kötődő Swoboda szerint a magyar baloldal is követett el hibákat, de a választás soha nem a tökéletes és a tökéletlen között zajlik.

Új tagja van az Alkotmánybíróságnak (AB) hétfőtől: Salamon László, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnöke váltotta Bihari Mihályt, aki a hetvenedik életévének betöltése miatt távozik. A sors fintora, hogy 1999-ben Bihari volt az első, aki a parlamenti képviselői posztot cserélte fel az alkotmánybírói talárral. Őt MSZP-s képviselőként választották meg, míg utódja most a KDNP-t hagyja el az új pozícióért.

Hannes Swoboda, az EP szocialista frakciójának vezetője figyelmezteti Orbán Viktort: ha megfosztják hatalmától az alkotmánybíróságot, azzal az egész igazságszolgáltatást veszélyeztetik.

A „gránitba vésett” alaptörvény negyedik módosítására irányuló, múlt pénteken beterjesztett javaslatból kiderül: az Alkotmánybíróság (AB) által a közelmúltban kifogásolt szinte valamennyi rendelkezést alkotmányos rangra emelik. Ebből egyértelműen következik, hogy a testület a jövőben ezekben a kérdésekben érdemben már nem folytathat majd vizsgálatot.

„Az Alkotmánybíróságnak (AB) nem tesszük lehetővé a puskázás lehetőségét” – jelentette ki a Fidesz ügyvezető alelnöke. Az MTI Kósa Lajost annak kapcsán kérdezte, hogy az Origo internetes hírportál szerint semmisnek tekintené az elmúlt 22 esztendőben hozott alkotmánybírósági határozatokat a kormány. Kósa elismerte: az AB-t érintő több változtatást is javasol a Fidesz, de nem zárnák ki, hogy a korábbi határozatokat figyelembe vehessék.

Itt még az a szavazat sem lesz biztos, amit már bedobtak az urnába – véli Szentpéteri Nagy Richard, a Méltányosság Politikaelemző Központ alkotmányjogász és politológus főmunkatársa.

Decemberben azt a feladatot kaptam, hogy a Pénzügykutató évfordulós konferenciáján politikai rendszerünkről beszéljek. Már mondandóm elején leszögeztem, hogy politikai rendszerünk – ha azon intézményi szerkezetet értünk – lényegében alkotmányunk megbuherálása után sem változott.

A kétharmad a saját maga írta szabályokat sem veszi komolyan. Legutóbb a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet előkészítése során elkövetett kodifikációs hibákat igyekeztek orvosolni a Magyar Közlönyben közzétett helyesbítéssel.

Orbán Viktornak nyoma veszett, idén még nem látta senki. Úgy eltűnt, mint szürke szamár a ködben, egyedül egy halovány üzenet jött felőle:...