Múlt héten látott napvilágot a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj shortlistje – e szerint a kuratórium döntése alapján Csobánka Zsuzsa, Krusovszky Dénes és Závada Péter tűnt a legesélyesebbnek az elismerésre. A stuttgarti üzletember által alapított 6000 eurós támogatás mellé nemcsak németországi alkotóhónap jár, de az időközben létrehozott új művek ottani megjelentetésére is jó esély mutatkozik.

A bejelentés előestéjén már a második helyen szerepelt a leghíresebb brit fogadóirodánál a 82 éves kanadai írónő, Alice Munro, így meglepetésnek semmiképp nem nevezhető a svéd akadémikusok döntése. A magyar olvasók előtt sem ismeretlen szerző díjazása már azért is külön öröm, mert a regények uralta világban visszaadja a rövid műfajok, különösen a novella becsületét.

Kertész Imre A végső kocsma című kötetének németországi megjelenésére időzítette interjúját a die Zeit.

Az idő könyörtelen kritikus, de nem tudunk jobbat – vallja Kántor Péter. Az eddig 15 önálló verseskötetet jegyző költő-műfordító alapvetően gyanakvó az irodalmi kánonokkal szemben, de ahogy mondja, ez nem jelenti azt, hogy a fejében ne lenne egy saját, külön bejáratú kánon, amit időről időre ne korrigálna magában. Sosem akart politikai költő lenni, de úgy véli, előfordulhat olyan helyzet, amikor közös dolgainkat illetően is „muszáj megtalálni a szólás lehetőségét.” Legújabb, Köztünk maradjon című kötetében például a romák ellen irányuló sorozatgyilkosságról is ír. Az egyebek mellett József Attila-, Babérkoszorú-, Palládium- és Vas István-díjas Kántor Péterrel az elismerésekről, a versírás napi gyakorlatáról, Károlyi Mihály szobráról és az írástudók felelősségéről is beszélgettünk.

A Másik halál című regényéért vehette át az idei legrangosabb civil irodalmi díjat Barnás Ferenc. Ennek apropóján beszélgettünk humorról, amerikai felolvasókörútról és a többoldalas mondatokról.

Szvoren Edina, Szőnyei Tamás és Szálinger Balázs nyerte el a 2013-as Artisjus Irodalmi Díjat. Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat az idén Kántor Péternek ítélte az Artisjus Irodalmi Alapítvány kuratóriuma – derült ki a Budapesti Könyvfesztiválon pénteken.

Több női szerző és kiadói sokszínűség – a szakmailag megújult Aegon Művészeti Díjra a szépirodalmi kiadók jelölhették tavaly megjelentetett kiemelkedő jelentőségű könyveiket. Ebből a huszonnyolc kötetet tartalmazó listából a neves irodalmárokból, irodalomtörténészekből, újságírókból és pedagógusokból álló zsűri szavazatai alapján összeállt az idei AEGON Művészeti Díjra esélyes művek tízes listája.

A cenzúrára ugyanakkora szükség van, mint az ellenőrzésre a reptereken – jelentette ki a kínai irodalmi Nobel-díjas Mo Jen.

Szeptemberben még elfogadta a Magyar PEN Club által alapított Janus Pannonius nemzetközi költészeti nagydíjat Lawrence Ferlinghetti amerikai költő, aki október közepén mégis azt közölte az amerikai sajtóval: emberi jogi aggályok miatt nem veszi át az először neki odaítélt elismerést - közölte az MTI-vel vasárnap Szőcs Géza, a Magyar PEN Club elnöke.

A friss irodalmi Nobel-díjas Mo Yan első sajtótájékoztatóján sok más mellett arról is beszélt, hogy reméli, Liu Xiaobo, a két évvel ezelőtt Nobel-békedíjjal kitüntetett irodalomkritikus és emberi jogi aktivista minél előbb kiszabadul a börtönből. Egyes kínai ellenzékiek részéről folyamatos támadások érik Mo Yant és kitüntetését.

– Mo Yan olyan író, akit szeretnek és megértenek. Olyan, aki otthon képviseli a kínai irodalmat – hangsúlyozta Kalmár Éva sinológus, a Modern Dekameron sorozatban megjelent kínai antológia szerkesztője. Azért is fontos mindezt kiemelni, mert amikor 2000-ben Kao Hszing-csient tüntette ki a svéd akadémia, aki ugyan kínai, de francia állampolgár, nagyon megsértődtek a kínaiak, hogy egy „külföldit” ismertek el a kínai irodalom képviseletében.

Az Írók Boltjában vártuk az idei irodalmi Nobel-díj nyertesének bejelentését. A hozzáértők Murakami Harukit vagy Nádas Pétert tartották esélyesnek. Ehelyett Mo Yan, vagyis a "nem beszélő ember" nyerte a díjat. Kerestük a könyveit a boltban és a magyar adatbázisokban, de sehol nem találtunk semmit.

A kínai író, Kuan Moje kapta az irodalmi Nobel-díjat. Művészneve, Mo Yan, magyarul azt jelenti: ne szólj.

– A kis Nobel talán túlzás, hiszen tizenketten vesszük át a díjat. Bár az is lehet, hogy épp ez a szám növeli az Euró pai Unió irodalmi elismerésének tekintélyét – így reagált Horváth Viktor író, amikor arról faggattuk, hogy mi is fordult meg a fejében, amikor a Nobel kistestvérének becézett kitüntetés sorsáról értesítették. Konkrétan arról: a frankfurti könyvvásáron ünnepélyes keretek közt bejelentik az idei díjazottak névsorát, majd novemberben, Brüsszelben át is veheti az elismerést.

Anatole France, Thomas Mann, Ernest Hemingway, Albert Camus, Jean-Paul Sartre, Gabriel Gárcía Márquez és persze Kertész Imre. Találomra néhány név az irodalmi Nobel-díjasok tekintélyes listájáról, amelyre talán rövidesen Nádas Péter neve is felkerülhet.

Grecsó Krisztián nyerte az idei AEGON Művészeti Díjat, amelyet élő magyar író kaphat meg az előző évben újdonságként napvilágot látott, kiemelkedő jelentőségű szépirodalmi művéért, szakmai zsűri döntése alapján.

Kívülálló számára talán nincs is feleslegesebb és hiábavalóbb vita annál, hogy ki és miért kapott irodalmi díjat, miért ő és miért nem más vitte „haza” a kétes vagy sziklaszilárd elismertséget.

Idén immár negyedik alkalommal adták át a Rotary Irodalmi Díjat (RID). Az elismerést ebben az évben Lovas Ildikó vehette át A kis kavics című művéért.

Alexis Jenni első regénye, a L'art français de la guerre (A háború francia művészete) című műve kapta meg szerdán a legrangosabb francia irodalmi díjat, a Goncourt-t.