Vasárnap délután még nem született meg az eurózóna-országok pénzügyminisztereinek közös ajánlása a görög adósságválság ügyében, amikor már sorra érkeztek brüsszeli rendkívüli tanácskozásukra az euróövezet tagállamainak csúcsvezetői.

Ciprasz görög kormányfő végül elfogadta az EU/IMF-követeléseket, amelyeket a lakosság – éppen az ő biztatására – népszavazáson utasított el. A pálfordulásnak meglehet az előnye: a vasárnapi uniós csúcstalálkozó talán megmenti Görögországot az összeomlástól.

A görög kormány bármit megtesz, amit az uniós hitelezők várnak tőlük. A görög javaslatok szerint adóemelés, nyugdíjreform, privatizáció és a közkiadások megvágása is várható.

Kérészéletűnek bizonyulhat a görög népszavazási győzelem: a Ciprasz-kormánynak az eddigieknél is szigorúbb reformokat kell elfogadnia, hogy elkerülje az államcsődöt. A bankok zárva tartását meghosszabbították, a pénzkiadókat egyelőre fel tudják tölteni.

A görög gazdaság kis méretéből fakadóan az ország adósságválsága, illetve Athén esetleges kilépése az eurózónából csak mérsékelt veszélyt jelent a világgazdaság egészére nézve - közölte Olivier Blanchard, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezető közgazdásza csütörtökön.

Görögország hároméves futamidejű mentőcsomagot kér, de a finanszírozással kapcsolatos részletekre nem tértek ki.

A görög válság azt bizonyítja, hogy Európa továbbra sem talált megoldást az öngerjesztő adósságválságra, ez nemcsak Görögország gondja, hanem olyan európai probléma, amely európai megoldást igényel – hangoztatta az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szerda délelőtt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök.

„Ha nem tudunk megállapodni, az Görögország csődjéhez és a görög bankrendszer fizetésképtelenségéhez vezethet, amely mindenekelőtt a görögök számára lenne fájdalmas” – hangsúlyozta Donald Tusk, az eurózóna tagállami vezetőinek kedd esti csúcstalálkozóját követően. Az Európa Tanács (ET) elnöke egyúttal bejelentette, vasárnap összeülnek az Európai Unió mind a 28 tagállamának vezetői, hogy lezárják a görög válságot.

Felmelegítette múlt heti javaslatait a görög kormány, és ezeket terjesztette be a kedden válságtanácskozásra összeülő euróövezeti pénzügyminisztereknek és kormányfőknek. A görög bankrendszer az összeomlás szélén, az EU-ban megunták az athéni fordulatokat.

Athén új javaslattal áll elő kedden az euróövezeti partnerekkel tartandó rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozón – ebben állapodott meg Angela Merkel német kancellár és Alekszisz Ciprasz görög kormányfő. A javaslat pontos részleteiről még nem sokat tudni, a görög bankok azonban csak péntekig tudják fenntartani a hatvan eurós készpénzfelvételi limitet, így az idő vészesen fogy. A müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének az elnöke a virtuális drachma azonnali bevezetését javasolja.

"A nem, amely megrázza Európát" - ezzel a címmel kommentálta a vezető francia gazdasági lap, a Les Échos hétfőn az előző napi görögországi népszavazás kimenetelét.

Az eurózóna tagállamainak pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport új javaslatokat vár Görögországtól - tudatta hétfőn, a vasárnapi népszavazás eredményének ismeretében a tagállami kormányokat tömörítő miniszteri tanács sajtószolgálata.

Janisz Varufakisz a blogján és Twitter-oldalán jelentette be lemondását hétfőn reggel.

A kérdés az volt, elfogadják vagy elutasítják-e a görögök az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) párosának új megszorításokat követelő reformjavaslatait. A nemek fölényes többséggel győztek, ekkora különbséget pedig senki nem várt. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök szerint Görögország nem fog kilépni az eurózónából, csak tisztességes megállapodást akar. Kedden rendkívüli EU-csúcs lesz.

Fejest ugrott az ismeretlenbe Görögország, ahol a vasárnapi népszavazáson nagy arányban elutasították a nemzetközi hitelezők kéréseit. Bár a lakosság ezzel a megszorítások ellen tiltakozott, az EU és az IMF még keményebb feltételeket szabhat, és az ország közben kifogy a készpénzből.

Fej fej mellett halad Görögországban az EU–IMF-feltételeket elfogadók és elutasítók tábora a vasárnapi népszavazás előtt. Egyetlen dolog biztos: bármi lesz a végeredmény, hétfőn minden eddiginél nehezebb korszak kezdődik.

Az eurózóna mentőalapja, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) pénteken úgy döntött, egyelőre nem követeli Görögországtól teljes tartozásának visszafizetését, miután Athén nem törlesztett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé.

Hosszú sorok a pénzkiadó automatáknál, sorszámra váró nyugdíjasok: efféle jelenetek készítik fel a görögöket a vasárnapi népszavazásra. Uniós vezetők arra figyelmeztetnek, hogy a nem szavazatok győzelmével veszélybe kerülhet Görögország helye az euróövezetben.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a görögök már igent mondanának a vasárnapi népszavazáson a nemzetközi hitelezők feltételeire, igaz az ellenzők és a támogatók között nagyon kicsi a különbség.