A Fővárosi Törvényszék bírái a hosszú ideje tanácselnökként dolgozó Vaskuti Andrást látták volna szívesen a büntetőkollégium élén, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke viszont másként döntött. Bár az összbírói értekezleten Vaskuti kinevezését csaknem kétharmados többséggel támogatták, Handó Tünde mégis Mikó Gergelyt, a II–III. Kerületi Bíróság elnökét választotta.

A Kúrián dolgozó volt főbíróktól kért volna nyilatkozatot a Népszava, Darák Péter azonban – saját elnöki utasítására hivatkozva – nem engedte, hogy elődei az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő kérdésekről beszéljenek.

Jogerősen lezárt ügyekben fogalmilag is kizárt nyomást gyakorolni az igazságszolgáltatásra - olvasható Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek a Magyar Helsinki Bizottság nyílt levelére írt válaszában, amelyet pénteken juttatott el az MTI-hez.

Nem szerencsés a Kúria elnöke szerint, ha egy kormánytag konkrét, egyes vélemények szerint túl enyhe ítélet kapcsán a főbíróhoz fordul. A büntető kollégium vezetője pedig kijelentette: egyetlen bíró sem lehet tekintettel a társadalmi elvárásra.

A Magyar Helsinki Bizottság értelmezése szerint a végrehajtó hatalom kísérelt meg nyomást gyakorolni a bírói karra, amikor az igazságügyi miniszter levélben azzal fordult a Kúria elnökéhez, hogy intézkedjék a bírósági gyakorlat társadalmi elvárásokhoz igazítása érdekében.

Az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata 2004-ben jött létre az Európai Bizottság kezdeményezésére, a magyar Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) az alapítói között volt. A hazai igazságszolgáltatási reform azonban ezt a szervezetet tavaly decemberben felszámolta, így tagsági viszonya is megszűnt. Jogutódjának viszont csak megfigyelői státus jut.

Aggódnak a magyar igazságügyi, média- és egyházügyi törvény miatt, s várakozó állásponton vannak az alkalmazásukat illetően – nyilatkozta az USA külügyi helyettes államtitkára az ATV-ben.

A bírákat az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára az államfő menti fel. Március végén a köztársasági elnök aláírta a 62. életévüket betöltött bírák felmentéséről szóló előterjesztést, és a döntését a kormány nem bírálhatja felül – ezt a választ kaptuk arra a kérdésünkre, hogy az ügyben kötelezettségszegési eljárást folytató Európai Bizottságnak a nyugdíjazás felfüggesztésére irányuló kérését kívánják-e teljesíteni.

A bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása miatt az Országos Bírósági Hivatal adatai szerint a köztársasági elnök március 29-én 194 felmentési határozatot írt alá. Azoknak a bíráknak az esetében született ilyen dokumentum, akik már korábban betöltötték a 62 évet, és ezért június 30-án megszűnik a szolgálati jogviszonyuk.

Lényegében elhárultak az akadályok a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások megkezdése előtt – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, miután találkozott Jose Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével.

A kormány tisztában van a nyugdíjba küldött bírák sérelmeivel, de a parlament ezt a lépést nem az igazságszolgáltatás, hanem az új általános nyugdíjrendszer részének tekinti - jelentette ki Orbán Vikor, aki szerint minden érintett bíró esetében méltányos elbánásra törekednek, és tisztelettel tekintenek a munkájukra.

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Hivatal közleményt adott ki, miszerint a Legfőbb Ügyészség Erdő Péter bíboros-érsek kérésére a napokban meghozott határozatában „kinyilvánítja Mindszenty József bíboros teljes körű jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálását”. Miután a határozat szövegét nem tették közzé, kénytelenek vagyunk arra a föltételezésre hagyatkozni, hogy a bíboros és hivatala igazat mond. Ha nem így van, elnézést kérünk a Legfőbb Ügyészségtől.

Több mint negyven bírói álláshelyre írtak ki pályázatot a közelmúltban, a létszám feltöltésével tehát nem várják meg az Európai Unió által a kényszernyugdíjazás miatt kezdeményezett kötelezettségszegési eljárás befejezését és az Alkotmánybíróság (AB) döntését. Úgy tudjuk, az utóbbi testület már határozott a kényszernyugdíj miatt benyújtott alkotmányjogi panasz befogadásáról.

Március 24-én tartja első ülését a hivatalosan március 15-étől működő Országos Bírói Tanács. A 15 tagú - bírákból álló - testület a Handó Tünde által irányított Országos Bírói Hivatal munkáját hivatott segíteni és ellenőrizni. Az OBT elé kerülhetnek - egyebek mellett - a nyugdíjazások folytán 2012 első félévében megüresedő több mint másfélszáz bírói álláshely betöltésével kapcsolatos kérdések is.

"Kezdjük azzal, hogy mi választjuk ki a bírókat" – ezzel a címmel közölt újabb írást Magyarországról Kim Lane Scheppele a The New York Times internetes oldalán. A Princeton egyetem professzora, aki két évtizede foglalkozik a magyar alkotmányos berendezkedéssel, ismét a Nobel-díjas közgazdász, Paul Krugman blogján közölte az írást.

Az első igazán jelentős ügy ma kerül az Alkotmánybíróság (AB) elé: a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alaptörvény-ellenességének megállapítása iránt benyújtott alkotmányjogi panaszok befogadhatósága tárgyában készült feljegyzésről tárgyalnak.

Túl azon, hogy rendkívül aggályos, meglehetősen költséges is, és az utazások miatt rengeteg idő vész el, miközben korántsem bizonyos, hogy az ítélet gyorsabban születik majd meg – kommentálta kérdésünkre Bárándy Péter ügyvéd azt a hírt, hogy néhány kiemelt ügyben az eljárás lefolytatására Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke másik bíróságot jelölt ki.

A kormány ma tárgyal a jegybank és az adatvédelmi hatóság függetlensége, a bírák nyugdíjazása miatt indított EU-s kötelezettségszegési eljárások megoldásairól. Ha nem lenne napirenden a kérdés, akkor a kormányülés előtt egyeztetnek a válaszokról a miniszterelnökkel.