Bőséges kudarcélmény-mennyiséggel és viszonylag szerény várakozásokkal a „tarisznyájukban” érkeztek a kormányküldöttségek a ma kezdődő Rio+20 csúcstalálkozóra. A brazíliai városban ma kezdődő, háromnapos eszmecsere tétje a világ környezeti problémáit orvosolni hivatott úgynevezett riói folyamat jövőjének rendezése lenne, a kilátásokat azonban beárnyékolja, hogy az együttműködés eddigi húsz éve alig hozott kézzelfogható eredményeket.

Nemcsak új tudományos felfedezésekről, hanem társadalmilag vitatott vagy épp etikailag botrányos esetekről is szó volt az Amerikai Tudományfejlesztési Társaság (AAAS) múlt héten véget ért tudományos megakonferenciáján Vancouverben. Például a klímaváltozás kérdésében, mely Kanadában mostanában különösen érzékeny ügy, hiszen az ottawai kormány nemrégiben mondta fel részvételét a légköri szén-dioxid-csökkentést célzó kiotói egyezményben.

Többhetes tüntetéssorozat nyomására lemondott a Maldív-szigetek elnöke. Az 1200 szigetből álló turistaparadicsom első demokratikusan megválasztott vezetőjét nem engedik ki az elnöki palotából, munkatársai szerint puccs történt. Mohamed Nasheed nemzetközileg megbecsült emberi jogi és klímaváltozás-ellenes aktivista.

Hidegben fűteni kell, meg az étkek megfőzéséhez is tűzre van szükség. Van, ahol a szűkölködők az erdőkből hordják-lopják a tüzelőt, és akadnak helyek, ahol annyira közel, alig egy-két méterre a felszín alatt találhatók kiváló kőszenek, hogy egyszerű eszközökkel ki lehet ásni onnan a remek tüzelőanyagot. Ha ezek a lelőhelyek ráadásul kevésbé civilizált, a hatóságoktól távol eső térségekben találhatók, a hozzá nem értő kitermelés környezeti károkhoz, sőt katasztrófákhoz vezethet.

Kanada környezetvédelmi minisztere bejelentette: országa felmondja a kiotói jegyzőkönyvet. A lépésnek csupán szimbolikus jelentősége van, ám a minap eredménytelenül véget ért durbani klímacsúcs mellett ez már a második komoly jel, amely arra utal: a világ egyre közelebb kerül egy globális klímakatasztrófához.

Alkalmatlanabb pillanatban nehezen lehetne globális klímacsúcsot tartani, mint most: a világ az újrainduló gazdasági válsággal van elfoglalva, a klímavédelmi intézkedések pedig eleinte csak vinnék a (most éppen máshol is hiánycikknek számító) pénzt.

Ha minden a tervek szerint alakul, még ebben a hónapban brit kutatók egy ballon segítségével egy tömlőt emelnek fel kb. egy kilométeres magasságba, melyen keresztül vizet pumpálnak a légkörbe.

Hogy sokan nem hisznek a globális felmelegedésben, jól ismert. Az azonban meglepőnek tűnhet, hogy a tévében naponta fellépő időjósok mondjanak hasonlókat.

A kutatók előzetes számításaihoz igazodva az északi-sarki jégkiterjedés mértéke ezen a héten elérte az 1972-ben megkezdődött műholdas mérések óta feljegyzett legalacsonyabb értékét.

A hatalmas királyrákok az Antarktisz környéki vizekben eddig csupán nagy mélységekben fordultak elő, a hőmérséklet ugyanis a sekélyebb, jeges vizekben túl alacsony volt számukra. Az óceán (évtizedenként kb. egytized fokos) melegedésével azonban megjelentek a déli kontinens talapzatán is, ami beláthatatlan következményekkel járhat az ottani ökoszisztémára.

Becslések szerint a növény- és állatfajok csaknem egyharmadának kipusztulása várható világszerte, ha a várt ütemben folytatódik a globális felmelegedés, sőt a genetikai sokféleség csökkenése ennél is jóval drasztikusabb lesz - derítették ki német kutatók.

Egy új műholdas műszer segítségével egy népes nemzetközi kutatócsapatnak első ízben sikerült számszerűleg igazolnia a vízgőz hatását az üvegházhatásra.

Csaknem húsz éve folynak a nemzetközi politikai egyeztetések az éghajlatváltozás növekvő veszélye miatt. Még teljes egyetértésben döntöttek a világ államai 1992-ben arról a nemzetközi egyezményről, amely kimondta, hogy meg kell akadályozni a gyors éghajlatváltozás kialakulását, mert ahhoz sem az ökológiai rendszerek, sem a társadalmak nem tudnának hatékonyan alkalmazkodni.

Mesterséges algavirágzás, tükrök az űrben és generált felhők az égen, magasba nyúló szén-dioxid-elszívó tornyok... Máig talán ezek a legfontosabb ötletek, amelyekkel különböző tudományos műhelyek előálltak, a globális felmelegedés aktív leküzdésére.

Mi várható, ha nem teszünk még időben megfelelő intézkedéseket az éghajlatváltozás lassítására, majd bizonyos mértékű visszafordítására – tette fel e korántsem költői kérdést a koppenhágai klímakonferencia előkészítésén az Egyesült Királyság kormányában igen aktívan munkálkodó David Milliband, éghajlatváltozási és energiaügyi miniszter.

Szokatlanul erős hóvihar köszöntötte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) konferenciájára érkező minisztereket Pármában . A szélsőséges, márciusban ebben a térségben szokatlan időjárás mintha emlékeztetni akarta volna a WHO 5. Környezet és Egészség Konferenciájának résztvevőit tanácskozásuk legfontosabb témájára, a globális klímaváltozásra.

A sci-fibe illő elképzelés a látogató vak szemei előtt válik valódi, kézzel fogható jelenné – amint felteszi a speciális éjjellátó készüléket.

A hétfőn kezdődő koppenhágai ENSZ klímaügyi konferenciájának célja a 2012-ben lejáró Kiotói Egyezményhez hasonló megállapodás kidolgozása. Egyes klímakutatók szerint katasztrofális következményekkel járhat, ha nem sikerül megállapodni a károsanyag-kibocsátás mérsékléséről. Egyelőre azonban úgy tűnik, nem sok esély van a globális egyezségre.

A brit munkaügyi bíróság döntése értelmében a zöld eszmeiséget is megilleti a vallásos meggyőződésekre vonatkozó törvényes védelem, így a jövőben a környezettudatos gondolkozásúakat sem lehet hátrányosan megkülönböztetni. Furcsa módon a környezetvédők örülnek legkevésbé a precedensértékű határozatnak.