Az ízléstelenség csúcsa mi más lehetne, mint egy Amerikából importált ünnep, a rossz ízű bonbonok és leárazott wellnesshétvégék sűrű nyálmasszája, a Valentin-nap

Összezavarodva bolyongok a bécsi Leopold Múzeum első emeletének termeiben. Már az összeset kétszer bejártam, de nem látom, hogy hol vannak a fotók.

"Annyi évtized és különböző helyszín után a kiállítás hazatalált" - mondta el Korniss Péter a 32. Magyar Sajtófotó Kiállítás csütörtök esti megnyitóján a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.

Czabán György Budapest-képei a Mai Manó Házban

100 fotóval szemléltetik Szeged 100 évét a Fekete ház új kiállításán. A XX. századi Szeged villanófényben című tárlaton a látogatók megismerhetik a város egy évszázadának mindennapjait vagy éppen történelemformáló pillanatait.

A Debreceni Fotóklub pályázati anyagát visszük Brüsszelbe, amely húsz tablón mutatja be a belváros uniós pályázattal megvalósult rehabilitációjának eredményeit - mondta Kósa Lajos polgármester.

Féner Tamás hosszú fotográfusi pályájának legkorábbi és legfrissebb munkáit állítja párhuzamba a Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház -tól-ig - 1952-2013 című, péntektől látogatható kiállítása.

Balla Demeter fotográfus, míg Mandur László elsősorban a Magyar Szocialista Párt politikusaként, az országgyűlés volt alelnökeként ismert. Egy most szombaton nyíló kiállításon mindketten fotósként, egyben a közélet iránt szenvedélyesen érdeklődő emberként mutatkoznak be.

Fotókiállítás, előadás és filmvetítés lesz a magyarországi romák beilleszkedéséről szerdán a Londoni Magyar Kulturális Központban.

A képeken többnyire furcsa gyerekeket és furcsa szülőket látunk. Túlrajzolt, felnőttesre sminkelt, revüsztárnak, pomponlánynak, menyasszonynak, bikinis dívának, kezdő utcalánynak öltöztetett tíz év körüli lányocskákat. Valamint szüleiket, akik fogcsikorgató elszántsággal tuszkolják őket az éppen aktuális gyermekszépségverseny kifutójára. Lerobbant, slampos anyukákat, pocakos, atlétatrikós apukákat, akik szomorú igyekezettel taszigálják gyermeküket egy ízléstelen marcipánvilágba, remélve, hogy amennyiben a kicsi helyet talál a szépségiparban, fényes jövő vár rá, és talán az ő életük is megváltozik egy kicsit.

Egy külföldi turista ezekben a hetekben bizonyára azt gondolja, mifelénk a fotográfiát különösen tenyerén hordozza a művészeti világ, merthogy négy igen jelentős kiállítást is megnézhet(ett) Budapesten. Elcsíphette a Sajtófotó 2013 végét, láthatja Helmut Newton munkáit a Szépművészeti Múzeumban, a fotográfia jelenét, aktuális irányait bemutató tárlatot a Magyar Nemzeti Galériában, valamint az idősebb fotósgeneráció krémjének alkotásait a Kogartban.

A dualizmus egyik legismertebb magyarországi fotográfusa, Klösz György budapesti felvételei láthatók a Metró Galériában, azaz a 2-es és 3-as metró szerelvényein keddtől a Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) keretében.

A gitárművész Snétberger Ferenc, az író Dalos György, a filmrendező Cantu Mari, a fluxusművész Altorjay Gábor, az operaénekes Rózsa Márta, a díszlettervező Lábas Zoltán és a színésznő Fátyol Hermina talán még soha nem „találkoztak” így, együtt, Berlinben, pedig közülük többen már évtizedek óta élnek a német fővárosban. Október 26-tól néhány hétre „összejönnek”, hogy a Collegium Hungaricum Berlin (CHB) Moholy-Nagy László Galériájában képviseljék a városban alkotó magyar művészeket – lapunk korábbi munkatársa, Bócsi Krisztián kiállításán.

„Szétlőtt városok, Poznań – Budapest 1956” címmel nyílik fotókiállítás a Lengyel Intézet előtt az 56’-os poznańi felkelés és a magyar-lengyel nép közötti együttműködés emlékére.

Kivinni az utcára a méltán világhírű fotográfiát – ez volt a célja a Magyar Nemzeti Múzeum körúti és Bródy Sándor utcai kerítésén látható kettős kiállításnak.

Huszonnégy éves kora ellenére tapasztalt fotóművésznek számít Érmezei Lili Zoé, akinek londoni kiállítását szerencsés időzítéssel a Divathéttel egyidejűleg rendezik meg. A látványos tárlatnak a Magyar Kulturális Központ ad helyet. Az ifjú alkotó leginkább „hétköznapira” fordítaná a Neighbourhood Madonnas címet, és ez a szókapcsolat egyben művészi hitvallását is kifejezi. Lili Zoé elsősorban nőket kap le, hivatásos modelleket, barátnőket és idegeneket egyaránt. Azzal a céllal, hogy az átlagos teremtések a kész fotón ikonikus hatást keltsenek.

Már a film plakátján is olvasható a figyelmeztetés: „Vigyázat! Nem film!” Kisebb betűkkel az is ott áll fölötte: „Fotókiállítás a mozivásznon”. Ennek ellenére Vancsó Zoltán fotográfus, fotóművész, az Álomvölgy című film/ nem film készítője kicsit maga is bizonytalan a tekintetben, hogy alkotása végtére is minek tekinthető. Az Álomvölgy ugyanis – bár szeptember 20-tól a Művész és a Toldi mozi is vetíti – valójában egy 70 perces, meditatív muzsikával kísért, lassú áttűnésekkel változó fényképsorozat (másképpen: filmre átírt diaporáma), melynek valamennyi kockája a fotográfus szándéka szerint bemozdult, életlen, ezért erősen festmény- vagy grafikaszerű. A képeket a zenész, zeneszerző Tius és Vancsó közösen készített, áradó, nyugodt elektronikus hangszőnyegei kísérik.