Egy csavargó természetű, soha meg nem nyugvó festő, Nagy István pasztellképeiből és szénrajzaiból nyílik kiállítás a szegedi Móra Ferenc Múzeumban szerdán - tájékoztatott Medgyesi Konstantin, az intézmény sajtóreferense.

Ötszáz évig kézírás homályosított el egy rajzvázlatot Leonardo da Vinci egyik jegyzetkönyvében. A szakértők szerint ez lehet a mester ifjúkori önarcképe. Rövid szakálla van, és átható tekintete.

Nos, ez az az önéletrajz, amelynek ismeretében senki nem rohan egy kiállításra. Művésztelepen felcseperedni, nagy nevekkel fraternizálni, aztán évtizedekig sem a nagy nevek, sem a papa ismertségéig el nem jutni nem jó ajánlólevél. A hatvanas években disszidálni, de hazatérve a magyar úzust semmibe véve, ebből erkölcsi-egzisztenciális tőkét nem kovácsolni - egyenesen több mint gyanús. Végül, ha a kiállító festő restaurátorként végzett egykor, sőt sikeres restaurátor, ráadásul Indiában - hát nincs ennél több hendikep, hátrány, amellyel egy festészeti tárlat elindulhat.

Március 12-ig látható Sváby Lajos Kossuth-díjas festőművész kiállítása az Aulich Art Galériában, ahol hétfőn, február 16-án mutatják be Egri Máriának a művész munkásságát méltató kétnyelvű monográfiáját. Ebből az alkalomból közöljük a kiváló német műfordító írását.

Három és fél század után újra látható lesz Angliában a kivégzett I. Károly (1600-1649) leányának egyik portréja. Az arcképet egy angol palotában, a Hampton Court Palace-ben állítják majd ki. Kalandos a története: a történészek úgy gondolják, a kép a palotában függött, amikor I. Károly az angol polgárháború idején ott volt házi őrizetben. Anthony van Dyck festette 1637 körül

Kizárólag Salvador Dalí műveinek szentelt múzeum nyitja meg kapuit Berlinben. Több száz rajz, grafika, szobor és könyvillusztráció - mind eredeti - várja a látogatókat csütörtöktől. A magánfinanszírozású múzeum két emeleten, összesen 1400 négyzetméteren mutatja be a szürrealizmus legismertebb képviselőjének munkáit.

Rekordáron: átszámítva 4,4 milliárd forintért kelt el Edgar Degas egyik bronzszobra, az impresszionizmus egyik legjelentősebbnek tartott alkotása Londonban.

A Párizsi Magyar Intézet a következő években elsősorban a kortárs magyar képzőművészetet kívánja bemutatni a francia közönségnek, de a szervezők fontosnak tartják az előzmények, azaz a XX. századi nagy mesterek és irányzatok felvázolását is, különös tekintettel azok párizsi recepciójára.

Az idén áprilisban vagy májusban visszakerülhet Debrecenbe a kanadai Hamilton Galériából Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című monumentális alkotása, amely – a Golgota és az Ecce Homo! című festmények mellett – az úgynevezett Munkácsy-trilógia harmadik darabja.

Nagy István sajátos utat talált: nem tartott fenn állandó műtermet, hanem a csíki hegyekben kóborolva alkotott. Témája a szülőföld lett, a hazai táj és az ott élő emberek belső feszültségektől sem mentes, balladai sűrűségű világa. Az 1937-ben elhunyt festő emlékkiállítása január 15-én nyílik a debreceni Modemben.

Tavaly decemberben a svédországi ystadi múzeumból elloptak három festményt. Alkotójuk Endre Nemes, aki Nemes Endre néven száz éve született Pécsváradon.

Látogatottsági rekordot könyvelhetett el a madridi Prado Múzeum az óévben a gazdasági válság ellenére. Spanyolország legjelentősebb képtárát 2,8 millióan keresték fel tavaly, majdnem 100 ezerrel többen, mint a megelőző évben.

Hatan vehették át a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) által alapított alkotói nagydíjakat magas színvonalú munkájukért kedden Budapesten. Hiller István az epizodistáknak szánt Aase-díjakat adta át, négy színésznek.

Két kiemelkedő kvalitású, "meglepetés képet" mutatott be az újságíróknak pénteken Virág Judit, egy Ferenczy Károly és egy Gulácsy Lajos festményt, amelyek a Virág Judit Galéria és Aukciósház 30., jubileumi, karácsonyi árverésének csúcs darabjai. Meglepetésnek előkerülésük, felbukkanásuk és elárverezésük okán számítanak.

Az adókedvezményekről rendelkező törvényjavaslat értelmében az idén elhunyt festőművész, El Kazovszkij január elsejétől nem kortárs: az ugyanis csak a tárgyév első napján még élő művészeket sorolja ebbe a csoportba. Miközben magabiztosan emlegetjük a kortárs fogalmát, kiderül: halvány fogalmunk sincs, ki tartozik ebbe a kategóriába.

Az itáliai reneszánsz híres-hírhedt alakjának, Lucrezia Borgiának ritka portréját fedezték fel egy ausztrál galériában. A képről hosszú időn át azt hitték, hogy egy fiatalembert ábrázol, mivel tőrt viselt.

Juliette Binoche-t ezidáig színésznőként ismerte a világ, a közelmúltban a párizsi Theatre de la Ville közönsége táncosként is láthatta az In-I című előadásban, most azonban festményeit állítja ki a francia fővárosban.

"Pogány egy ember vót! A föld nem fogadta bé. El kellett égetni." A székely festőről, Nagy Imréről szóló mondást Kányádi Sándor idézi egy új tévéfilmben, amelyet 17-én, hétfőn este ad a Duna TV.

A csarnokok és királyi paloták jegyeit ötvöző XIX. századi pályaudvarok Európa-szerte az ipari társadalom katedrálisaivá váltak. Ezek közül is kiemelkedik az 1884-ben átadott Keleti pályaudvar, amelyen neves szobrászok és festőművészek is dolgoztak. Lotz Károly és Than Mór falfestményei pár napja megújulva láthatók.