A Képzőművészeti Alkotói Nagydíjat az idén Kokas Ignác festőművész, a Fotóművészeti Alkotói Nagydíjat Markovics Ferenc fotóművész, az Iparművészeti Alkotói Nagydíjat Lelkes Péter formatervező iparművész, a Zenei Alkotói Nagydíjat Tallián Tibor zenetörténész, az Irodalmi Alkotói Nagydíjat Fekete Gyula prózaíró nyerte el. A Kulturális Örökség Nagydíjat Krasznahorkai László prózaírónak ítélték oda. A díjakat Tóth József fotóművész, a választmány elnöke adta át.

Kokas Ignác

Horváth György művészettörténész Kokas Ignác festőművész életútját, művészetét bemutatva felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy az alkotó festészete teljesen egyéni utakat követ, s nagy változás az alkotói folyamatban a 60-as években következett be.

Markovics Ferenc fotóművész munkáit ismertetve Chochol Károly fotóművész kiemelte a Fények és tények - Ötven éves a Magyar Fotóművészek Szövetsége című könyvet, valamint azt a tényt, hogy az alkotó 25 éven át fotózta a mozgássérülteket és légzésbénultakat.

Lelkes Péter formatervező iparművészről a hallgatóság megtudhatta: az antik görögök ideája szerint él, s magas színvonalon, szorgosan dolgozik immár 41 éve. A jó tervek készítése mellett nagy meggyőző képességgel rendelkezik, s mivel az életet jól ismeri, munkái is meggyőzőek - mondta el Jahoda Ernő István for

Eckhardt Mária zenekritikus méltatásából kiderült: Tallián Tibor munkájának köszönhetően az Erkel Ferenc összkiadás ügye ismét feléledt, s a hazai operaélet eseményeit kommentáló írásai, operakritikusi munkássága kiemelkedő szerepet tölt be.

Fekete Gyula írásai már régóta arra hívják fel a figyelmet: fogy a népesség, vénülünk, s mi mind a "jobb élet illúziójának becsapottjai vagyunk" - emelte ki Serfőző Simon író. Hozzátette: amit Fekete Gyula tett, a megmaradásért tette, s most is egyenes tekintettel állhat elénk.

Krasznahorkai László műveit ismertetve Bombitz Attila kritikus a többi között a Sátántangó, a Háború és Háború, az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó című regényeket emelte ki; az alkotó betegsége miatt nem vett részt az ünnepélyen.

Az egyesület elnöksége 2000 szeptemberében, a millennium évében alapította az alkotói nagydíjakat. Kitüntető oklevéllel és pénzjutalommal egy-egy, folyamatosan magas színvonalú alkotói tevékenységet folytató írót, zeneművészt, képzőművészt, iparművészt és fotóművészt ismerhet el a szervezet.

A díjat megkaphatja továbbá művészeti ágra tekintet nélkül egy olyan alkotóművész, aki az elismerés átadását megelőző évben a magyar kultúra egésze szempontjából kiemelkedő jelentőségű művet hozott létre.

      Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Bajor Gizi Színészmúzeumban ma átadta az epizodisták számára, Gobbi Hilda által alapított Aase-díjat.

Az idei díjazottak:

Péva Ibolya
(Nyírbátor, 1941. márc. 25– ): színésznő. 1960-ban végezte el Rózsahegyi Kálmán színiiskoláját, 1961-ben pedig a Bábstúdiót. 1961–1966 között a Honvéd Művészegyüttes tagja volt. 1965-ben kapott működési engedélyt. 1966-tól a Miskolci Nemzeti Színházban, majd 1969-től egy évig a kecskeméti Katona József Színházban játszott. 1970 óta ismét a Miskolci Nemzeti Színház művésze. 1984-től gyakran vendégszerepel Kassán. Sokoldalú művésznő, fő- és karakterszerepeket egyforma sikerrel alakít. F.sz. Saci (Szakonyi K.: Adáshiba), Hero (Shakaespeare: Sok hűhó semmiért), Dorine (Molière: Tartuffe), Marie (Vian: Mindenkit megnyúzunk), Emerencia (Nestroy: Szabaccság Mucsán), Smeraldina (Gozzi: Szarvaskirály).
Elismerései:  Nívódíj (1973), A Miskolci Nemzeti Színház Örökös Tagja

Uri István
(Debrecen, 1945. júl. 3– ): színész. Az egykori Színművészeti Fősikola elvégzése után 1967–71-ben a Madách Színház tagja volt. Három-három évadot játszott Kecskeméten és a Budapesti Gyermekszínházban. 1977-től a győri Kisfaludy Színház művésze, majd az 1987–88-as évadban a Jurta Színházba szerződött. Jelenleg a Játékszínben játszik. Főként epizód- és karakterszerepeket alakít. 1984-ben Jászai Mari-díjat kapott. Fontosabb szerepei:. Csacsinszky Pál (Szép E.: Lila ákác), Malvolio (Shakespeare: Vízkereszt), Mercutio, Tybalt (Shakaespeare: Romeó és Júlia), Danforth (Miller: A salemi boszorkányok), Dan (Miller: A bűnbeesés után)

Zsurzs Kati
(Bp., 1955. jan. 21– ): színésznő, rendező. Az egykori Színművészeti Főiskola elvégzése után 1977-ben a Thália Színházhoz szerződött, ill. az Arizona Színház tagja volt. 1993-tól szabadfoglalkozású művész. F.Sz. Melinda (Katona J.: Bánk bán), Marie Kleinholz (Fallada–Dorst: Mi lesz veled, emberke?), Tyltyl (Maeterlinck: A kék madár), Iszméné (Szophoklész: Antigoné), Mita (Pirandello: Liolá és a lányok). Önálló gyermekműsora pl.: Nyuszi ül a hóban. 2001-től a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja. Vörösmarty gyűrű-díjas.

Csuha Lajos
(Himesháza, 1947. júl. 26– ): színész, zeneszerző. Énekelni és gitározni tanult. 1968-tól 1980-ig több zenekar tagja volt. A Rock Színház alapító tagja volt, s ezzel 1980-ban elkezdődött színészi pályafutása. Színházának több előadásához szerzett zenét. A Rock Színház megszűnése után a Budapesti Operettszínház társulatának tagja lett. Fontosabb színpadi szerepei: Evita (Dolan), Sztárcsinálók (Péter apostol), Bábjátékos (Bábjátékos), Jézus Krisztus Szupersztár (Heródes, Jézus, Pilátus), Nyomorultak (Thenardier), Bestia (Bibe), Dorian Gray (Basil), Sakk (Bíró), Anna Karenina (Orvos), Elisabeth (Grünne gróf), Hotel Menthol (Cement, Oktán, Prézli), Mozart! (Fridolin), Romeó és Júlia (Capulet), A Szépség és a Szörnyeteg (Maurice), Rudolf (Szeps), Abigél (Mráz úr).
Filmszerepei: Argo (Garas).