A csarnokok és királyi paloták jegyeit ötvöző XIX. századi pályaudvarok Európa-szerte az ipari társadalom katedrálisaivá váltak. Ezek közül is kiemelkedik az 1884-ben átadott Keleti pályaudvar, amelyen neves szobrászok és festőművészek is dolgoztak. Lotz Károly és Than Mór falfestményei pár napja megújulva láthatók.
Síntiszta művészet
A francia utasok legnagyobb döbbenetére, 1876-ban egy kinézetre is különc figura útiláda helyett festőállvánnyal érkezett a Saint-Lazare pályaudvarra. Az újító Claude Monet összesen hétszer választotta modelljéül a gőzből sejtelmesen előbukkanó vasúti csarnokot. Nyolc évvel később Budapesten is megjelent két festőművész az egykori, szerény indóház helyén épülő Központi pályaudvar (ma: Keleti pályaudvar) leendő várótermében. A tizennyolc méteres állványzaton egyensúlyozó Lotz Károly nyolc falképében a vasút születésének körülményeit, annak társadalmi, gazdasági, infrastrukturális hátterét - a kohászatot, bányászatot és hídépítést - görög istenek módjára jelenítette meg. A vele együtt dolgozó Than Mór pedig a vasút allegóriájaként angyalok vontatta ősszerelvényt festett központi jelenetként. (Korábban már dolgoztak együtt a Pesti Vigadó falképein, majd a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházán.)
A kilenc seccón - azaz kiszáradt vakolatra festett faliképen - kívül több művészi alkotás is felkerült az épületre: mint Stróbl Alajos James Wattot, a gőzgép feltalálóját és Vasadi Ferenc George Stephensont, a Rocket gőzmozdony atyját ábrázoló homlokzati szobra, vagy a közelükben elhelyezett bányászt, szövőnőt, marokszedőnőt, kereskedőt jelképező alakok. De művészi igényességgel készült a Baross tér felüli főbejárat kovácsoltvas kapuzata, és a váróterem ajtajain látható, vasutat jelképező szárnyas kerékkel díszített kulcscímerek is.
A második világháborúban aztán többször bombázták a pályaudvart: a 670 négyzetméteres termet is több találat érte. A beszakadt födém alatt részben elpusztult képeket 1953 és 1958 között restaurálták. A kohászat címet viselő, teljesen eltűnt falfestményt például Lotz eredeti olajvázlata alapján, amely ma is megtalálható a Budapesti Történeti Múzeumban.
- Akkoriban a Fenyő György vezette restaurátorcsapat az eredeti színek felfrissítésére és a felület konzerválására enyvet használt - meséli a Lotz Terem legutóbbi, 2004-ben megkezdett felújításának egyik vezetője, Csúcs László festő-restaurátorművész. - Az enyv később nedvesség hatására megszívta magát, megduzzadt és porgyűjtő felületté vált. A seccók a hetvenes évekre teljesen elfeketedtek, az utasoknak pedig már halvány fogalmuk sem volt a létezésükről.
De más is hibázott: az eklektikus stílusban épült pályaudvar homlokzati figurái közül több már a harmincas években eltűnt. A csúcson őrködő bádogalak is tönkrement, és a kovácsoltvas kapuzaton is fogott az idő. A kulturális örökség részét képző műemléki épület hat éve tartó felújításának köszönhetően a Lotz Termen kívüli szobrokat felújították vagy pótolták, és a kapu is újra a régi.
A Keleti pályaudvar kortársának számító, 1877-ben átadott, Gustav Eiffel tervezte Nyugati pályaudvar háza táján is akadna tennivaló. Az utoljára harminc évvel ezelőtt rendbe tett királyi váró mára kissé lepusztult - kandallóval, óriástükrökkel felszerelt - épülete többnyire zárva tart, legfeljebb időlegesen fogad látogatókat. Filmeseket, az Orient Expressz nosztalgiázó utasait, vagy a műemléki világnapra érkezőket.
- Az elmúlt időszakban több nagy múltú pályaudvart múzeummá alakítottak, gondoljunk csak a párizsi Musée d'Orsey-re, vagy az új funkciót betöltő berlini Homburg Banhof - meséli a MÁV főépítésze, Vörös Tibor. - A Lotz Terem felújításával egy kicsit a Keleti pályaudvar is múzeummá vált. Teremőr és kordon vigyázza a seccókat, és az 55 ezer aranyfüst lap felhasználásával megújított díszítőfestés épségét.
A XX. században épült pályaudvarok java részében található képzőművészeti alkotás. A győri pályaudvaron Kerényi Jenő 1960-as kődomborműve, a debreceni pályaudvar várócsarnokában Domanovszky Endre 1961-es táblaképe, a Déli pályaudvar előtti teknőben pedig Victor Vasarely 1977-es munkája látható. Jelenleg a szekszárdi pályaudvaron található festmény körül folyik heves vita. Az eredeti Szabó Dezső-falfestmény egy korábbi felújítás során megsemmisült, ennek helyén 1983 óta Patay László táblaképei láthatók. Civilek eddig hatmillió forintot gyűjtöttek, hogy az általuk értéktelennek ítélt Patay-képet az eredeti seccó másolata váltsa föl.
Csakhogy a civilek megrendelésére egy képzőművészeti hallgató a Szabó-féle falkép helyett egy más technikával készülő, olajmásolatot készít. Ez azért is probléma, mert a Lotz Teremben folyó munkálatokat is felügyelő Képzőművészeti Lektorátus negyvenmillió forintra becsülte a Patay-féle táblaképeket.
A Lotz Terem a Keleti pályaudvaron. Akár egy múzeum: szobrok, szimbólumok, és 55 ezer aranyfüst lap