Az emberiség augusztus 8-ra elhasználta a Föld éves erőforrásait. Keddtől már fogynak a bolygó tartalékai.

Nagy lépést tesznek a franciák a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem felé: 2016 márciusától kitiltják a boltokból az egyszer használatos, környezetre káros műanyag zacskókat.

Barack Obama amerikai elnök vasárnap az ENSZ-ben sürgette, hogy a világ országai „erőteljes” megállapodást fogadjanak el az év végi párizsi klímacsúcson.

Hogyan növelhető vagy csökkenthető konkrét és átvitt értelemben a távolság? Hogyan fogadható el, hogyan kell viszonyulnunk hozzá? A szakértő előadók más és más szempontból többek között erre is választ keresnek a 8. Fenntarthatósági Napon holnap a Millenáris Parkban.

A hagyományos ökológiai tudás a táj és ember együttműködéséről szól. A téma iránti érdeklődés az 1992-es riói ENSZ-konferencia után nőtt meg. Néhány napja hazánkban is megugrott az érdeklődés – Fikret Berkes, a Manitobai Egyetem (Kanada) török származású professzora előadásokat tartott erről, és a terepen ismerkedett a magyar gyakorlattal.

Klímaváltozásról, megújuló energiáról, fenntarthatóság, fogyasztás és gazdasági növekedés kapcsolatáról beszélnek szerda este héttől a Prezi budapesti székházában.

Az általános emberi életminőség javítását célzó szellemi teljesítmények ösztönzésére díjat alapított a Magyarországon működő Svéd Kereskedelmi Testület.

„Az ENSZ munkatársaként semlegesnek kell lennem, az adott ország politikai élete az adott országra tartozik. Annyit azért elmondhatok, hogy a környezetvédők többsége örömmel fogadta Barack Obama elnök győzelmét, hiszen ő a környezetvédelem fontosságát is hangsúlyozta kampányában” – mondta lapunknak Brice Lalonde, az ENSZ Főtitkári Hivatal asszisztense és az ENSZ Rio+20 Fenntartható Fejlődés Konferencia ügyvezető koordinátora.

Száguldás a folyó fölött, légtornász gyakorlatok, több száz kilométer két keréken megtett út, helyi nevezetességek, ingyen étkezés és szállás - több mint 1700-an tölthettek el egy-egy aktív, hosszú hétvégét a Tisza mentén az idén nyáron. A szervezők a Tiszavölgyi Kalandtúrához kapcsolódó környezet- és természetvédelmi programmal nyerték el az unió támogatását, amelyből öt hétvégi túrát valósítottak meg. A folyó mellett kerekezők még egy nagypapakorú Malév-gépre is felszállhattak.

Derék konzervatívjainkat bizonyára zavarja, hogy a magyar környezetvédelem jogszabály- és intézményrendszere ma is az 1995–96-ban lerakott alapokra épül, de a tény ettől még tény marad: az egymást követő kormányoknak azóta inkább csak elvenniük sikerült abból, amit az akkor még szakapparátusnak tekintett minisztériumi gárda (uniós szakértők, illetve a hazai civil zöldszektor tevékeny közreműködésével) összerakott.

„A jövő nem épülhet áltudományra, hanem csak tudományra!” – mottóval holnap tüntetést tart a Magyar Tudományos Akadémia székháza előtt a Reális Zöldek Klub. A bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítését, valamint a paksi bővítést is támogató szervezet az elmúlt két évtizedben markáns véleményt képviselt, és sok ellenfelet szerzett az általa hangoztatott témákban. A mostani tüntetést azért rendezik, mert szerintük az Akadémia nem független a politikától, miközben annak kellene lennie.

Az emberek jólétének mértékét a boldogbolygó-index tükrözi legjobban - meglepő adatokkal.

Érdemi döntések és a globális környezeti problémák megoldását segíteni képes, kötelező érvényű megállapodások nélkül ért véget a Rio+20 elnevezésű környezetvédelmi csúcstalálkozó a braziliai Rio de Janeiro-ban. A 20 évvel ezelőtti, a fenntartható fejlődést és a klímaváltozás elleni küzdelmet a világpolitika napirendjére emelő riói csúccsal szemben a mostani "emlékkonferencia" aligha lesz maradandó hatással a nemzetközi gazdasági és társadalmi folyamatokra.

A múlt héten, a fenntartható fejlődésről szóló Rio+20-csúcstalálkozó előtt tették közzé a boldogbolygóindex (Happy Planet Index, HPI) legfrissebb adatait. A londoni New Economics Foundation által kidolgozott mérőszám az emberi jólét elérésének ökológiai hatékonyságát méri. A Nic Marks által kidolgozott alternatív gazdasági mutató a jelenlegi és a jövőbeni jólét között feszülő ellentétet próbálja kimutatni.

Bőséges kudarcélmény-mennyiséggel és viszonylag szerény várakozásokkal a „tarisznyájukban” érkeztek a kormányküldöttségek a ma kezdődő Rio+20 csúcstalálkozóra. A brazíliai városban ma kezdődő, háromnapos eszmecsere tétje a világ környezeti problémáit orvosolni hivatott úgynevezett riói folyamat jövőjének rendezése lenne, a kilátásokat azonban beárnyékolja, hogy az együttműködés eddigi húsz éve alig hozott kézzelfogható eredményeket.

Az emberiség által évente elfogyasztott "környezeti javak" újratermelődéséhez jelenleg másfél Földnyi területre lenne szükség, ám a fogyasztási tendenciák változatlan folytatódása esetén 2030-ban már két Föld is kevés lenne – állítja a WWF idei Élő bolygó jelentése. A fenntarthatósági folyamatokat és statisztikákat bemutató, kétévente kiadott tanulmány szerint léteznek ugyan pozitív jövőképek, ám a szemlélet és az életmód megváltoztatása sokba kerül, és a gazdagabbak pazarlását gyakran a legszegényebbek sínylik meg.

A Civil Licit üzleti lehetőség, ahol a vállalatok valódi, kézzelfogható értéket, például a munkavállalói esélyegyenlőség megteremtését elősegítő szolgáltatásokat vehetnek meg civil szervezetektől.

Átadták az első magyarországi ökojátszóteret a Margitszigeten csütörtökön.

A legtöbb dolgot lehet másképp is csinálni, mint ahogy megszoktuk - mondja Dennis Meadows, a világ egyik legismertebb környezetteoretikusa, aki egy időben a Ráday utcában is lakott. Most ismét Pesten járt, és a Népszabadság kérdéseire is válaszolt.