Ijesztő és nehezen indokolható a kancellári rendszer, amelybe kódolva van az egyetemek szakmai vezetése és a politika által kinevezett vezetők, a kancellárok közötti feszültség – vélik a felsőoktatást belülről ismerők. A napokban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és a Magyar Képzőművészeti Egyetemen forrongó indulatokról is kerültek ki információk. Előbbin a kancellár és a vezetés közötti konfliktus, utóbbin a szenátus és a rektor szembenállása tereli el a figyelmet a jövő meghatározó művészeinek oktatásáról.

Hamarosan kormányrendeletbe foglalják a szakracionalizálást, vagyis azt, hogy milyen alap- és mesterszakok lesznek az ország felsőoktatási intézményeiben. Az egyeztetési folyamatnak az egyik csúcspontja az volt, amikor kipattantak a kommunikációs, majd a nemzetközi tanulmányok szak megszüntetéséről szóló tervek.

Úgy tűnik, hogy nemcsak Magyarország és Európa, hanem az egész világ felsőoktatási képzésének problémát jelent, hogyan lehet piacképes a diploma - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn az M1 aktuális csatorna hírműsorában.

Nem jár hallgatói létszámcsökkenéssel, oktatók elbocsátásával, tanszékek megszüntetésével a képzési rendszer átalakítása – jelentette ki Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár szerdán Szegeden.

A tervek szerint egy évvel tovább fizetné az állam a doktoranduszképzést, és a hallgatók több ösztöndíjat is kapnának – mondta Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatási államtitkára az M1 aktuális csatornának szerda este.

Több mint ezren tüntettek a felsőoktatási szakok megszüntetése és az egyetemi autonómia csorbítása miatt Budapest belvárosában. Az ELTE-s tiltakozókat nem hatotta meg ugyanis a felsőoktatási államtitkár műkapitulációja, ezért ismét megpróbálnak érvényt szerezni a hétfői demonstrációjukon megszavazott követeléseiknek. A tüntetők az Emminél kezdtek, majd a Ludovika térre vonultak; a demonstráció negyed 10-kor véget ért.

Információnk szerint megszűnés fenyegeti a mozgóképkultúra, a tervező grafikus és a környezetkultúra szakokat. Hiába tűnik úgy tehát, hogy meghátrált a kormány a hétfői diáktüntetés hatására. Nem véletlen, hogy a hallgatókat nem hatották meg a kormány keddi ígéretei.

Részben visszavonulót fújt a kormány: a felsőoktatási államtitkár keddi bejelentése szerint mégsem szüntetik meg a nemzetközi tanulmányok és a kommunikáció szakot, a társadalomtudományi képzésnek viszont lőttek. A hallgatók nem adják fel a harcot. 

Nem szűnnek meg a kommunikáció szakok, a nemzetközi és társadalomtudományi alapszakok ügyé­ben nyitott a kormány a tárgyalásokra – mondta lapunknak Palkovics László felsőoktatási államtitkár.

Darázsfészekbe nyúlt a kormány az egyetemi szakok körüli kavarással, a hallgatók az utcára vonultak. Az ELTE és a BME hallgatói azonban az előzetes tervekkel ellentétben nem találkoztak, a két tömeg nem egyesült, a felsőoktatási államtitkár ugyanis kellőképp megnyugtatta a műszaki egyetemistákat. Az ELTE hallgatói végül az Emmi épületéhez vonultak, de mivel már nem találtak ott senkit, véget is ért a demonstráció.

A legnagyobb felháborodást a nemzetközi és társadalomtudományi tanulmányok alapszakok megszüntetésének terve váltotta ki a hallgatókból; hétfő estére ezernél több embert várnak az ELTE lágymányosi campusában tartandó fórumra.

Az MSZP szerint a Fidesz a felsőoktatási szakok rendszerének átalakításával a tervgazdaság helyreállításával kísérletezik, annak bevezetése esetén generációk sorsa pecsételődne meg.

Hétfő este hallgatói fórum lesz az ELTE megszüntetésre ítélt társadalomtudományi karán.

Elkészült az új felsőoktatási szakjegyzék tervezete. Az előterjesztés szerint ismét osztatlan formában képezhetik majd a pszichológusokat és az elméleti közgazdászokat, és létrejön az ötéves agrármérnöki képzés. Alapképzésben és mesterképzésben sem szűnne meg a kommunikáció és médiatudomány szak, ugyanakkor a felsőoktatási szakképzésben és a szabad bölcsészet külön szakirányaként megszűnne ez a szak.

A Jobbik közérdekű adatigényléssel fordul az egyetemekhez a kancellárok tevékenységével összefüggésben.

A Debreceni Járásbíróság ma első fokon minden vádpont alól minden vádlottat fölmentett abban a büntetőperben, amelynek elsőrendű vádlottja Völgyesi Zoltán, a debreceni tanítóképző főiskola volt rektora, másodrendű vádlottja V. Tibor egyetemi oktató, míg harmadrendű vádlottja V-F. Mónika oktatásszervező volt.

A KSH friss kiadványa szerint drámaian, az előző évhez képest közel 50 százalékkal megnőtt a külföldre költözők száma, pedig eddig is magas volt. Elsősorban a fiatalok és a diákok mennek el – ha ez tartós marad, a helyzet már középtávon is fenntarthatatlanná válik.