„Ma is mindenkinek ugyanaz a szerződése, mint tegnap.”
A vádak egy részét – például a szakmai díjak fölötti rendelkezés jogának kisajátítását – nem is értette, hiszen, mint mondja: „A kancellár semmilyen oktatást, tanulmányokat vagy kutatást érintő témakörben nem kompetens, csupán gazdasági feladatokat lát el.” Ezt emelte ki az ATV Szabad szemmel című műsorában Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár is, aki szerint az alaptörvény egyértelműen szétválasztja az oktatás-nevelési és kutatási, illetve a működtetési hatásköröket. Ugyanakkor elismerte, hogy ezt az ügyet „kicsit szerencsétlenül” kommunikálták.
|
| Kupper András cáfolta a vádakat |
Információink szerint a szenátus egyebek mellett azt kifogásolta, hogy Kupper az új szervezeti és működési szabályzatba több új pozíciót is beemelt. A kancellár erre vonatkozó kérdésünkre elmondta: ezek nem új pozíciók, hanem a régiek, csak átnevezve: „Ez az egyetem súlyát növeli. Egyszerű példával élve: ha az intézmény, teszem azt, közös földgázbeszerzési ügyben jár el, akkor nem mindegy, hogy a főmérnök képviseli vagy a műszaki igazgató.” Kupper szerint a félreértések részben abból is adódhatnak, ha az illetékesek nem olvassák el figyelmesen a szöveget. „Így azt gondolhatják, hogy a pénzügyi vezető helyét átveszi egy gazdasági igazgató. Holott ez a két pozíció ugyanaz.”
Cáfolják Kuppert
Cáfolja Kupper András állításait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékvezetői értekezlete és hallgatói önkormányzata. Közlésük szerint az akadémia működésével kapcsolatos kérdéseket alapvetően az intézmény belügyének tartják. "A jelen helyzet elkerülhető lett volna, ha Kupper András együttműködési kötelezettségét betartva gyakorolja törvény adta jogait. Sajnos nem így történt" - írják. A kancellár részéről már az SzMSz előkészítése során érzékelhető volt az együttműködési készség hiánya: "megfelelő előzetes egyeztetés nélkül terjesztette be a szabályzat első tervezetét, amely ráadásul súlyosan csorbítani kívánta a rektor és a szakmai vezetés jogköreit." Hozzátették: a Kupper András által javasolt szervezeti felépítés szükségtelen párhuzamosságokat eredményezett volna, s ezek gazdasági vonzatait semmilyen számítással nem támasztotta alá. "A szakmailag elfogadhatatlan tervezetről, amelyet a törvény által előírt hatvannapos határidő utolsó napján terjesztett be, a kancellár maga is elismerte a szenátusi ülésen, hogy annak minősége súlyos kívánnivalókat hagy maga után. A szakmai és tartalmi kifogások miatt a szenátus nem tehetett mást, egyöntetűen elutasította a tervezetet, leszámítva természetesen a kancellárt" - szól a közlemény.
"Nem felel meg a valóságnak, ami Kupper András április 27-i nyilatkozatában volt olvasható, hogy az SzMSz módosításán a kancellár és a szenátus által közösen alakított kodifikációs bizottság dolgozik. Éppen a kancellár volt ugyanis az egyetlen, aki a szenátus által létrehozott bizottság felállítása ellen szavazott, és legitimitását mindvégig megkérdőjelezte." A közlemény írói szerint a helyzetet tovább súlyosbították a hétvégén lezajlott események, és Kupper András azt követő, egymásnak ellentmondó megnyilatkozásai.
"Április 24-én, pénteken a kancellár a neki alárendelt vezetők zömét szóban tájékoztatta arról - mindenfajta előzetes egyeztetést és a rektor tájékoztatását mellőzve -, hogy a vezetői megbízást visszavonja tőlük, s ideiglenes megbízást ad nekik. Erről még aznap írásban tájékoztatta a fenntartót. Azt tapasztaljuk, hogy a kancellár intézkedése komoly bizonytalanságot keltett az oktatókban, a hallgatókban és a munkatársakban" - fogalmaznak a tanszékek és a hallgatók képviselői. Kijelentik: "Kupper András április 27-i sajtónyilatkozata, a fenntartónak küldött április 24-i tájékoztatása, illetve az, ami a vezető kollégákkal folytatott személyes beszélgetések során elhangzott, ellentmondanak egymásnak." A disszonáns helyzet feloldása érdekében a szenátus kilenc tagja kezdeményezte a rektornál rendkívüli szenátusi ülés összehívását május 5-re - tájékoztatott a Zeneakadémia tanszékvezetői értekezlete és hallgatói önkormányzata.
A kialakult helyzetről a kancellár úgy nyilatkozott: „A feszültség mértéke nem azonos mindkét irányban.” Kupper mindezek ellenére nem látja kibékíthetetlennek az ellentétet. „Megértem, hogy az emberek érzékenyek, de egyetlen egyetem sem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ne egy törvénynek megfelelő szervezeti és működési szabályzattal működjön. Nyugalom, bölcsesség, egymás iránti türelem és sok-sok tárgyalás. Nem kell mindig a legrosszabbat feltételeznünk a másikról.”
|
A Zeneakadémián most nem csak a növendékekre figyelnek
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Vigh Andrea, az intézmény rektora – akit mi is kerestünk az ügyben – az MTI-nek elmondta: mivel a vasárnap megjelenteknél többet nem tud mondani, egyelőre nem nyilatkozik.
Elveszett bizalom
Súlyos feszültségek bénítják egy másik művészeti felsőoktatási intézmény, a Magyar Képzőművészeti Egyetem működését is. A bő másfél éve kinevezett rektor, Somorjai-Kiss Tibor, úgy tűnik, végleg elveszítette az egyetemi polgárok bizalmát. A szenátus már hónapokkal ezelőtt – elsöprő többséggel – kezdeményezte a visszahívását, noha az ilyesmi meglehetősen ritka tünemény a magyar felsőoktatásban. Somorjai azonban ennek ellenére sem távozott idáig, és egyelőre Balog Zoltán humánminiszter sem kívánja feloldani a helyzetet, megfogadni a szenátus nyomatékos kérését: tavaly december óta nem távolítja el székéből Somorjai-Kisst.
|
Somorjai-Kiss Tibor nem áll fel
Soós Lajos / MTI |
A szenátus tagjai szerint a rektor gyakran nem osztja meg velük információit, nagy horderejű döntések előkészítésébe nem vonja be őket, számos vezetővel annyira megromlott a kapcsolata, hogy már a mindennapi feladatellátáshoz szükséges együttműködést sem teszi lehetővé. A kulcsfontosságú intézményakkreditációs folyamatot a szenátus szerint a rektori hivatal nem kezdte el időben előkészíteni, és leadás előtt nem tervezte megmutatni a szenátusnak az összeállított, az egyetem jövőjét igen nagy mértékben befolyásoló dokumentációt. A szenátus, amikor végül mégis megtárgyalhatta, elfogadhatatlanul gyengének minősítette az anyagot, így az egyetem dolgozóinak késve, rektori koordináció nélkül kellett rövid idő alatt összerakniuk egy másikat. Hiányolják továbbá a hosszú távú stratégiát is,
úgy érzik, hogy koncepciótlanul sodródik az egyetem.
Egy belső adatkezelési botrány is növeli az elégedetlenséget, a rektori hivatal vezetője ugyanis illetéktelennek is hozzáférést biztosított a munkatársak bizalmas adataihoz, amint ezt egy belső ellenőrzési jelentés is megállapítja.
|
A Magyar Képzőművészeti Egyetem dolgozói rohammunkában rakták össze az akkreditációs anyagot
Google Streetview |
A tavaly decemberi döntést megelőzően, még 2014 februárjában is felmerült a rektor visszahívása, a szenátusi küldöttek azonban akkor még elálltak szándékuktól azzal a feltétellel, hogy Somorjai rektor a jövőben szorosan együttműködik a többi vezetővel. Decemberre azonban végképp elfogyott a türelmük. A minisztérium a végső döntést követően először indoklást kért a szenátustól – bár a döntést a felsőoktatási törvény szerint nem szükséges indokolnia –, de hiába kapta meg, azóta sem változott semmi. Pedig mivel Somorjai, úgy tűnik, ragaszkodik a pozíciójához, csak a minisztérium tudna lépni. Addig marad az érdemi tevékenységet bénító, lassan már az intézmény működését is veszélyeztető feloldhatatlannak látszó szembenállás.
