Alaposan feladta a leckét beosztottainak 2011 áprilisában Orbán Viktor kormányfő, amikor földügyben „bonyolult és ravasz jogi megoldások” kialakítására utasította őket. A hazai birtokpolitika több szempontból is súlyos kihívásokkal küzd már két évtizede: a magyar táblák az európai uniós tagtársainkban szokásos árak töredékét érik csak, a belső piac pedig a tőkeerős vállalkozásokat érintő korlátozások miatt lassan élénkül, a szétaprózott birtokegységek miatt a bérleti rendszer is számos ellentmondástól terhes.

Az Európai Unió „alkotmányának” számító, a közösség működésének alapelveit rögzítő római szerződés előírja, hogy a földtulajdon szerzését és hasznosítását minden másik tagállam állampolgára számára lehetővé kell tenni.

Az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért választási szövetség azt ígéri, ha kormányra jut, igazságot szolgáltat a földbérletpályázaton vesztes gazdáknak.

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) "egyértelműen el akarja tüntetni a földbérletekkel kapcsolatos visszaélések nyomait".

Gőgös Zoltán lencsevégre kapná a Nagyesztergár környéki földeken a „beígért” állatokat.

Napraforgót vetettek, mégis kukorica kelt ki azon a hatvannégy hektáros kajászói táblán, amelynek sorsáról ősz óta többször is beszámoltunk. A különleges mezőgazdasági csoda úgy következett be, hogy a földfoglaló engedetlen helyi gazdák áprilisban elvetett napraforgóját a Nemzeti Földalap Szervezet megbízásából egy nagyvállalat kitárcsázta, s a helyére a magának megfelelő terményt – a kukoricát – vetette el.

Igazi földi paradicsomi világ lesz, tavakkal, zöldellő füvekkel, madarakkal, növényekkel, selymes legelőkkel – ezt mondják a szakértők, amikor arról beszélnek, miért van szükség a Borsodi Mezőség területén a vizes élőhelyek rendbetételére, megújítására, rehabilitálására. Átereszeket, zsilipeket, gátakat építenek, rendbe teszik a földutakat: a programra uniós forrásokból több ütemben csaknem félmilliárd forintot fordítanak.

A kormánypárti többség megtagadta a szót Szabó Rebeka képviselőtől a földtörvény vitájában - írja fölháborodott hangú közleményében a Párbeszéd Magyarországért Párt (PM).

Az előterjesztése célja, hogy könnyebb legyen feltárni és semmisnek nyilvánítani az ilyen megállapodásokat.

Parlamenti képviselőhöz - amiként egy igrici gazdálkodó telephelyén járt - méltatlan viselkedése miatt mandátumáról való lemondásra szólítja fel Gőgös Zoltán MSZP-s politikust a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz). Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében azt írta, "a fideszes földmutyik" feltárásáról esze ágában sincs lemondani.

Leműtrágyázták és betárcsázták azt a kajászói táblát, amelyet a helyi gazdák két hete engedetlenségi akció keretében bevetettek napraforgóval.

Immár politikai síkra terelődött egy váratlanul fölmondott, mintegy hárommilliárd forintos beruházás elmaradása a Hortobágyon – legalábbis ezt jelzi Szabó Imre szocialista parlamenti képviselő föllépése, aki az ügy hátteréről Fazekas Sándor agrárminisztertől vár válaszokat kérdéseire.

– Botrány, botrány! – ezt ismételgette Ángyán József egykori vidékfejlesztési államtitkár, a Fidesz parlamenti képviselője szerdán a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. sajtótájékoztatóján. Majd hozzátette, a Fejér megyei cég története az állatorvosi ló esetét idézi: mindent felvonultat, ami azt igazolja, hogy az NFA (Nemzeti Földalapkezelő Szervezet) pályáztatási rendszere alkalmatlan az állami földhaszonbérletek jogszerű és értelmes újraosztására.

Már az állami ellenőrök is furcsállják a földbérleti pályázatokat – a bírálatokat a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Ellenőrző Bizottsága fogalmazta meg.

Az MSZP szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) ellenőrző bizottsága súlyos aggályokat tárt fel az állami földhaszonbérleti pályázatok értékelésével kapcsolatban, és hivatali visszaélés gyanúját veti fel, hogy a fél éve elkészült, de csak a napokban ismertté vált jelentés hatására sem változtattak a földosztási gyakorlaton.

Nem csak Ángyán Józsefnek és az ellenzéki képviselőknek voltak kifogásaik az állami tulajdonban lévő földek bérbeadásának visszásságai miatt.

– A kibontakozó és egyre terebélyesedő vitában napvilágot látó nyilatkozatok, ködösítések, mi több, hazudozások láttán hoztam meg döntésemet mintegy egy évvel ezelőtt, hogy az állami földbérleti pályázatok eredményeit tényszerűen és lehetőség szerint teljes körűen feldolgozom – írja Ángyán József elemzése elé, mi vezette az imponáló alaposságú munkára. Főbb megállapításait foglaltuk össze.

A kajászói földfoglaló gazdák bevetették napraforgóval a novemberben beszántott – „művelésbe vont” – földterület egy részét. A tavaly novemberben közel hetven hektárt beszántó közösség tagjai azután hozták meg ezt a döntésüket, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől (NFA) nem kaptak választ – törvényességet kifogásoló – kérdéseikre. Legutóbb Székesfehérváron jártak, ám ott az NFA megyei vezetője tudtukra adta: nincs közük a földhöz, amelyet tavaly engedetlenségi céllal beszántottak.