Lízingelt tehenek, legeltetett disznók, milliárdos őstermelők
„Lízingelt” szarvasmarhák, mangalicákkal kiváltott juhok, sertésekkel megpályázott legelők, a földbérletpályázatok elbírálásánál kusza, nem ellenőrizhető, de olykor mindent eldöntő szubjektív pontrendszer, nem helyben lakó, de a helyiek elől a földet megszerző fiatal gazda, őstermelő milliárdos – íme néhány kritikus és kifogásolható pont, amelyek a állami földbérleti pályázatok eddigi felülvizsgálatánál feketén-fehéren kiderültek.
A jelentéstevők ezúttal nem ellenzéki politikusok, akiket a kormányoldal eddig könnyedén elintézett azzal, hogy „a kutya ugat, a karaván halad”. A bírálatokat most a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Ellenőrző Bizottsága fogalmazta meg, s tapasztalataikat a napokban a parlament mezőgazdasági albizottsága ülésén osztották meg a jelen lévő képviselőkel.
Harangozó Gábor, az albizottság szocialista elnöke a nyílt ülésen készült jegyzőkönyv szerint arról beszélt: az állami földbérleti pályázatokra beadott üzleti terveknek mindenhol része volt, hogy hektáronként két úgynevezett nagy állategységet – jellemzően szarvasmarhát – a pályázat megnyerése után egy éven belül be kell állítaniuk a gazdáknak. Ő és néhány képviselőtársa számos helyen személyesen is járt, hogy megnézze, teljesültek-e a feltételek, s több alkalommal azt tapasztalták, hogy nem.
– Mindenféle bérbe adott állatállományokról szállingóznak hírek, illetve több esetben az látszik, hogy a vállalt állatokkal kapcsolatos, szerződésben vállalt feltételeket módosították. Volt, ahol mondjuk 40 hektár legelőt nyert el valaki juhok tartásához, és közben mangalicára váltott, amihez nem kell ekkora legelő – fogalmazta meg észrevételeiket az elnök. Hozzáfűzte: ezért is szerettek volna az NFA-tól, illetve annak ellenőreitől tájékoztatást kapni arról, hol tartanak az ellenőrzések, s történt-e szerződésbontás ott, ahol nem teljesültek a vállalások.
Sebestyén Róbert, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet elnöke közölte: ők is tudják, hogy az állattenyésztési kötelem teljesítése erőteljes feltétel, és nem szeretnének kibúvót teremteni a haszonbérlők számára: épp ezért bekérik az ezzel kapcsolatos regisztrációs és nyilvántartási adatokat. Közölte: a 2012. május 31-ig megkötött szerződések alapján 575 olyan bérlője volt az állami földeknek, akinek jelentést kellett tennie: az összes pályázó együttesen 20 ezer 177 úgynevezett „nagyállat egységet” vállalt be, ebből időarányosan 18 ezer 36 darabot teljesítettek, ami mintegy 90 százalékos eredmény.
Ángyán József fideszes és Gőgös Zoltán szocialista képviselő erre később úgy reagált: a papírokkal lehet trükközni.
Péter Mihály, az NFA Ellenőrzési Bizottságának elnöke több kritikát is megfogalmazott a földhaszonbérleti pályázatok kapcsán. Elmondta: még tavaly márciusban felvetették, hogy a hirdetmények az NFA honlapján nem kellő súllyal jelennek meg, gondok vannak a helybeli kifüggesztésekkel.
– Jeleztük a miniszteri biztos úrnál is (Szabó Csabánál – a szerk.), hogy különféle problémákat tapasztaltunk. Valaki nyer, és visszaadja a korábbi bérlőnek használatra az állami földet. Az állattartó gazdaság szétírja az állatállományát a dolgozók között, és így pályáznak. Kértük, hogy ezekben az ügyekben járjanak el – mondta el az ülésen.
Szóvá tették azt is – hangzott el –, hogy néhányan visszaélnek az állatállomány nyilvántartására szolgáló úgynevezett ENAR számokkal, s a pályázók olyanoktól bérlik a teheneket vagy sertéseket, akik ilyen számmal rendelkeznek. Megerősítette a Harangozó Gábor által mondottakat, miszerint előfordult, hogy valaki a pályázatban szereplő állatot felcserélte: eredetileg hízómarhára pályázott, később pedig hízósertés tartására vállalkozott.
Az NFA ellenőrei egy jelentést is elkészítettek, amelyben konkrét ügyek olvashatók. Ezek közül az egyik érdekes eset a Veszprém megyei Nagyesztergáré, ahol egy 200 számosállat feletti marhatelep területei kerültek új gazdálkodókhoz: egy zirci családhoz, illetve egyik gazdasági társaságukhoz. „A család a pályázatok kiírása idején még egy, a cégnyilvántartás szerint milliárdos árbevételű kft.-vel rendelkezett, amellyel szemben a NAV 2012 elején indított felszámolást. Szinte azonos pályázatot adtak be több név alatt. Pénzügyi tervük rövid, tényeket nem tartalmaz. A feldolgozókapacitás igazolásához, mindegyik pályázatban ugyanazt a gépet írták be” – olvasható az ellenőri jelentésben. A zirci pályázókról az is kiderült, hogy nagy hagyományokkal rendelkező őstermelőnek írták le magukat, ezzel szemben, ha őstermelői igazolványuk volt is, betétlapjuk évek óta nem, azt csak a pályázat kiírása után váltottak. Az ellenőrök által is kifogásolt szubjektív pontozás mégis őket hozta ki nyertesként.
Az NFA Ellenőrző Bizottságának jelentése cikkünkhöz csatolva elolvasható.
