– Így néz ki munka közben egy tehénpaparazzo?

– Most inkább birkapaparazzo lennék. Már ha volnának itt juhok. De sajnos egyet se látni – mutat körbe Gőgös Zoltán a nagyesztergári határon. A szocialista politikus kezében egy mobiltelefon, amivel éppen fotókat készít a 40 hektáros legelőről. Mostanában gyakran fényképez szerte az országban, nemrég az elhíresült igrici fotózása után nevezte őt Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár tehénpaparazzónak.

– Nem fél, hogy megkergetik?

– A helyi gazdák? Ugyan már! Éppen ők hívnak, hogy segítsek nekik leleplezni a különböző földmutyikat. Nincs mitől tartanom. Egyébként az igrici földekről sem kellett elmenekülnöm, pusztán arról volt szó, hogy nagyon siettem, ezért csak fotózásra volt időm, beszélgetésre már nem.

A 2006–2010 közötti vidékfejlesztési államtitkár (jelenleg a parlament mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke) egy ideje önkéntes ellenőrző körutakat tesz az országban. Mint mondja, megvárta, amíg az elsőként megkötött állami földhaszonbérletek egyévesek lesznek, hogy meg lehessen kezdeni a nyertes pályázók által benyújtott üzleti tervek ellenőrzését. „Az ellenőrzés persze alapesetben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) feladata, ám különösen a vitatott esetekben nem lehetek biztos abban, hogy a vizsgálatok minden részletre kiterjednek. Ha tetszik, csupán segíteni szeretnék az NFA-nak azzal, hogy a helyszíni tapasztalataimat megosztom a nyilvánossággal” – mondja Gőgös.

Ellenőrző látogatásainak Veszprém megyei állomásán az MSZP-s politikus kijelentette: Nagyesztergáron az állami földek újraosztása komoly károkat okozott a helyi agrárvállalkozóknak. Különösen a Flóra Nagyesztergár Kft.-nek, amely korábban 20 évig gazdálkodhatott bérelt állami területeken. A cég két éve még 435 hektárnyi állami földet használt, 300 szarvasmarhát tartott, és évi egymillió liter tejet értékesített.

– Sosem voltunk zöldbárók, az állattartó telepünk tíz család megélhetését biztosítja a faluban – szögezi le Perger József, a kft. ügyvezetője. – Az elmúlt években 40 millió forintos fejlesztést hajtottunk végre, részben ­uniós forrásból, amelynek eredményeként modern hűtőtechnológiával felszerelt fejőházat építettünk, de kialakítottunk egy trágyatárolót is. Nagyon örültünk 2011-ben az új földhaszonbérlet-pályázat kiírásának, azt reméltük, hosszú távra megoldódhatnak a gondjaink. Nem voltunk mohók, összesen 380 hektárra pályáztunk, ami nagyjából 180-200 szarvasmarha tartásához szükséges. Óriási csalódás ért minket. Első körben egyetlen hektár földet sem nyertünk. Föld nélkül viszont tönkremegyünk.

A döntésnek komoly sajtóvisszhangja lett, a vészharang kongatásában épp Gőgös Zoltán járt az élen. Talán ez is szerepet játszott abban, hogy az NFA 2012 tavaszán a második és a harmadik körben meghirdetett nagyesztergári területek közül három ingatlan bérleti jogát a Flóra Kft.-nek ítélte, így a cég végül összesen 138 hektár állami föld használati jogát kapta meg. Viszont nem a korábban általa használt, a telep szomszédságában lévő területeket, hanem attól jóval távolabbi részeket.

– Ennyi föld legfeljebb 70 szarvasmarha tartásához elég – állítja Perger József. – Nem fogjuk éheztetni az állatainkat, ha elfogy a felhalmozott tartalék takarmányunk, kénytelenek leszünk száznál is több tehenet a vágóhídra vinni. Persze csak a töredékét kapjuk majd annak, mint amennyit a húsmarhákért fizetnek. A jövőben a korábbi években kiépített kapacitásunknak alig 20-30 százalékát fogjuk tudni kihasználni.

Gőgös Zoltán szerint az NFA döntése egész egyszerűen érthetetlen és megmagyarázhatatlan. Mint mondta, az új nyertesek – köztük a zirci gazdakör elnöke és családtagjai, valamint egy fóti vállalkozó, aki csak papíron lakik Nagyesztergáron – úgy lettek földhasználók, hogy egyetlen állattal sem rendelkeztek.

– Eltelt egy év, de a legelőkön nyoma sincs az általuk beígért állatoknak – mondja két kattintás között az exállamtitkár. – Ezen a területen a győztes pályázó üzleti terve szerint például már több száz birkának kellene legelnie. Egy sincs. A helyiektől azt hallottam, az illető engedélyt kért arra, hogy juhok helyett mangalicákat tartson. Ha ez igaz, az NFA-nak azonnal vissza kellene vennie tőle a földet, hiszen a mangalicát tilos legeltetni.

Gőgös – miután befejezte a fotózást a nagyesztergári határban – kijelentette: a faluban egyelőre egyik új földhasználó sem rendelkezik állatállománnyal. Hozzátette, az érintettek papíron valószínűleg igazolni tudják, hogy valahol máshol vannak állataik – ezeket általában bérlik vagy lízingelik –, ám ettől az NFA által megfogalmazott célok még nem teljesülnek, azaz helyben ténylegesen nem nőtt az állatállomány, és nem születtek új munkahelyek. Sőt, a Flóra Kft. elsorvasztásával mindkettőből kevesebb lesz a faluban.

Megkérdeztük a földalapkezelő szervezetet, mit szólnak Gőgös Zoltán magányos ellenőrző akciójához. A vidékfejlesztési tárca sajtóirodájának írásbeli válasza szerint a „nyertes haszonbérleti szerződések teljesítésének ellenőrzésére csak az NFA jogosult, mivel az kizárólag a földalap szervezete és a gazda közötti polgári jogi okiraton alapszik, amelyhez harmadik szereplőnek nem lehet köze”. Mint írták, az NFA a helyszínen, a lehető legszigorúbban ellenőrzi a megkötött haszonbérleti szerződésekben vállalt feltételek teljesülését. Hozzátették: az ellenőrzés folyamatos. Az NFA egyébként a haszonbérlőktől úgynevezett előrehaladási jelentést kér, amelyeket folyamatosan dolgoznak fel. A földalapkezelőhöz mostanáig több száz jelentés érkezett be, amelyek szerint „a haszonbérlők teljesítik a szerződésben vállalt kötelezettségeiket”.

Két kattintás közt