A napokban újabb hét évvel meghosszabbított küldetésű Cassini űrszonda feladata a Szaturnusz, a bolygó gyűrűjének és holdrendszerének részletes vizsgálata. A közeli mérések és felvételek segítségével alapvetően változott meg a gyűrűről alkotott képünk, s kiderült, az állandó átalakulásban van.

Az északi égbolt egyik csillagképe a Cassiopeia. A meganynyi csillagból álló halmaz egyike tegnaptól az egyik legkiválóbb hazai ismeretterjesztő, Kordos László nevét viseli.

Egy Atlas–5 hordozórakéta segítségével új amerikai űrteleszkópot állítanak Föld körüli pályára. Az űreszköz a Napot és a naptevékenység Földre gyakorolt hatását vizsgálja majd.

Földi és űrteleszkópok garmadája kémleli már az égboltot idegen csillagok körül keringő bolygók után kutatva. Az exobolygók „szent Grálját” egy Földhöz hasonló tömegű, oxigénben gazdag légkörrel rendelkező bolygó jelentené. A cél elérésére talán már nem kell sokat várnunk. A rendkívül érzékeny Kepler-űrtávcső segítségével mindenesetre hamarosan találhatunk ilyen bolygókat – hangzott el az Amerikai Asztronómiai Társaság gyűlésén.

Két napja a Föld mellett alig 130 ezer kilométerre – harmad Föld–Hold-távolságnyira – zúgott el egy objektum.

Átlagosan 2,7 évente fordul elő, hogy egy hónapban kétszer van telihold, de az, hogy a második telihold - mint idén is - szilveszter éjjelére esik csak 19 évente következik be.

Szenzációs felvételsorozatot tett közzé karácsony előtt a NASA/ESA Hubble-űrteleszkópcsoport az Orion-köd fiatal csillagairól.

Amerikai hírforrások szerint szenzációs bejelentésre készül a NASA: egy - feltehetően a Marsról származó - meteoritban olyan mikrobaktérium-fosszíliákat találták, amelyek az egykor volt marsi élet egyértelmű bizonyítékai lehetnek.

Az egyik legpontosabb mérést végezték el a Nap tömege által a téridőben okozott görbület mértékére, újabb igazolását adva Einstein jóslatára. A mérést az Európánál jóval nagyobb területet lefedő VLBA (Very Long Baseline Array) rádióantenna-rendszerrel Sergei Kopeikin (University of Missouri) és kollégái végezték.

Távcsőkiállításra mentem, ehelyett irodalmi, művészettörténeti, csillagászati, űrkutatási bemutatót kaptam a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban. Megtudtam például, hogy Tarhonyaszárító, másutt Ruhaszárító csillagnak hívták a Napot, a Holdat Isten kalácsának, a Szaturnuszt Székelyek csillagának, Shakespeare pedig szupernóva robbanásáról írt a Hamletben.

A tudós azt reméli: a Mai Manó Ház nemrég nyílt Űrlenyomat című csillagfénykép-kiállítása közelebb hozhatja a műfajt a nagyközönséghez, s emelheti a csillagászat ázsióját. Tekintve, hogy 2009 a csillagászat nemzetközi éve, ez nem is volna olyan nagy baj.

Egyetlen dolgot tudunk az idegenekről, ha egyáltalán léteznek: nagyon-nagyon messze vannak. A katonai radarok és a televíziók jelei évtizedek alatt már messzire eljutottak. Ha figyelnek, akkor már tudják, merre vagyunk - érvel a földön kívüli élet utáni kutatások veszélytelensége mellett Paul Davies, a világ egyik legismertebb csillagásza.

Próbamérések igazolták a néhány hónapja felbocsátott Kepler-űrtávcső működőképességét. A tudósok azt remélik, hogy segítségével több Föld típusú bolygót fedezhetnek fel. A Kepler feladata mintegy százezer csillag folyamatos monitorozása.

Négyszáz évvel azután, hogy a modern csillagászat megalapozója, Galileo Galilei távcsövének segítségével felfedezte a Jupiter négy holdját, majd a Hold hegyeit, tegnap a spanyolországi Kanári-szigeteken felavatták a világ legnagyobb tükörteleszkópját. A 10,4 méter átmérőjű tükör felülete mintegy 6 négyzetméterrel haladja meg az eddigi csúcstartó, a 10 méteres Keck-tükrök felületét. Maga a tükör 36 darab hatszögletű részből áll. A négyszáz tonnás tükörteleszkópot - ebből a tükör 18 tonna - tíz éve kezdték építeni, és 130 millió euróba került. A teleszkóp 2400 méter magasan, a Roque de los Muchachos-hegy csúcsán vizslatja az égbolt titkait.

Igazi csillagászati szenzáció előtt áll a világ: holnap hajnalban lesz az évszázad leghosszabb teljes napfogyatkozása. A 6 perc 39 másodpercig tartó jelenséget – amelynek Fred Espenak amerikai asztrofizikus a Szörny nevet adta – a legjobban Ázsiából lehet majd szemügyre venni, hazánkból sajnos nem lesz látható.

Ha elmegyünk egy bemutató csillagvizsgálóba, akkor az általában 15-20 cm átmérőjű lencsés vagy tükrös távcsővel fantasztikus élményben lehet részünk: ködöket, galaxisokat, kettős csillagokat figyelhetünk meg, feltűnnek a Hold felszínének és a bolygók légkörének részletei. Napjainkban a csillagászok már 8-10 méter átmérőjű tükrös teleszkópokkal kémlelik a minket körülvevő Világegyetemet.

Amikor az első űrszondák meglátogatták a Marsot, úgy tűnt, a Mars fagyos és kietlen, víz, kiváltképp élet jelenléte pedig szinte elképzelhetetlen. Napjainkra ez az elgondolás megváltozott, a kutatócsoportok egymással versengve jelentik be újabb és újabb bizonyítékaikat a marsi víz létezésére. Már csak az élet felfedezése várat magára.

Az eddigi legvilágosabb bizonyítékot találták német csillagászok óceán jelenlétére a Szaturnusz egyik holdja, az Enceladus jéggel borított felszíne alatt. A felfedezés ismét felélénkíti a Földön kívüli élet lehetségességéről folyó tudományos vitákat.

Eddig még nem sikerült egyértelműen megmagyarázni, miért kerül évről évre meszszebb a Föld a Naptól. Egy japán kutatócsoport most egy újabb lehetőséget vetett fel: úgy vélik, a távolodásban ugyanolyan folyamatok játszanak szerepet, mint amelyek a Föld árapályjelenségeit okozzák.

Néhány napja a Föld pályáját keresztező aszteroidát fedeztek fel svájci csillagászok. Az objektum átmérője 800 méter, és várhatóan szeptemberben 67 millió kilométerre halad majd el a Föld mellett. A felfedezést a Nemzetközi Csillagászati Unió is megerősítette. Az egyelőre a 2009 KL2 nevet viselő aszteroida az úgynevezett földközeli objektumok csoportjába tartozik, vagyis a Nap körüli keringése során keresztezi a Föld pályáját.