Két talicskányi marhatrágyát öntött a Földművelésügyi Minisztérium egyik kapuja elé az Együtt-PM - közölte az MTI-vel kedden Szabó Rebeka, aki elmondta, arra akarták felhívni a figyelmet, hogy a korábban a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és Népfőiskola által fenntartott biogazdaság földjein az új bérlők vegyszereket használnak.

A kishantosi biogazdaság korábbi földjeinek egyik új bérlője meg sem várta az elsőfokú birtokvédelmi eljárást, munkagépei elkezdték a műtrágya szórását a területen. Több mint 20 év munkája ment így tönkre: a műtrágyázott terület egy csapásra elvesztette a biominősítést.

Talán mindenki életében eljön a pillanat, amikor a vasárnapi ebéd felett elmereng azon, mi gőzölög a tányérjában. A „Hogy kerül a répa az asztalra?” kérdéskör kezdte el foglalkoztatni 2005 környékén azt a néhány környezettudatos fiatalt, aki a vasárnapi ebéd után felkereste a fővároshoz közeli, megbízhatónak mondott termelőket.

A bioélelmiszerek fogyasztásától nem lesz egészségesebb az ember, az viszont tagadhatatlan, hogy kisebb lesz a szervezet vegyszerterhelése – erre a következtetésre jutottak a Stanford Egyetem kutatói. Nem a levegőbe beszélnek, hiszen számos, ezzel a kérdéssel foglalkozó tanulmányt néztek át minden részletre kiterjedően.

Mivel egyre többen tapasztalják, hogy a környezeti hatásoktól és a helytelen életmódtól megkínzott bőrük problémáit a boltok polcain sorakozó csodaszerek nem enyhítik, sokan a természethez fordulnak segítségért.

Manapság egyre több háziasszony dönt úgy, hogy alternatívát keres az eddig használt mosó- és tisztítószereire: a szódabikarbóna, az ecet, a mosódió és társaik kímélik a környezetet, a bőrünket és nem utolsósorban a pénztárcánkat is.

Harminchárom osztrák bioélelmiszer-üzletből vonnak vissza spanyol zöldségeket azzal a gyanúval, hogy a Németországban hasmenéses járványt okozó EHEC baktériummal fertőzött áruból valók. Eddig tízen haltak meg a betegségben. Magyarországon nincs a fertőzött spanyol zöldségből.

A pult mögé egyelőre nem tervez beállni, de Joschka Fischer hasznos tanácsokat készül adni a kölni székhelyű REWE kiskereskedelmi konszernnek. Mégpedig arról, hogy a REWE és Billa szupermarketekről, valamint a Penny Markt diszkontokról ismert cégóriás hogyan bővítheti bio-termék kínálatát, illetve miként alkalmazhat még több környezet-, és klímabarát technológiát.

Sikerült új Guinness-rekordot felállítania Ashrita Furmannak pénteken a budapesti Felvonulási téren: az amerikai rekorder 1 perc alatt 76 nyers tojást kapott el és tett az asztalra sértetlenül.

Divat lett a bio. Eszik a betegek, az egészségtudatosak, a trendik, még ha drágább is. A borsos árat a magas termelési költség indokolja, ugyanakkor az sem mellékes szempont, hogy a vevők egy része szinte bármennyit kifizet az egészséges biotermékekért. A kereskedők és termelők egy része ki is használja a helyzetet. Az árakat szinte mindenhol a MOM- nál lévő Ökopiac áraihoz hasonlítják, és az árképzés is ennek alapján történik. Csakhogy a Biokultúra Egyesület által működtetett biopiac korántsem a realitást mutatja, mivel vásárlóközönsége zömmel a magasabb jövedelműek és a külföldiek közül kerül ki.

Én a fehérvári piac miatt szerettem meg Budapestet. Nem tudom túlmagyarázni a dolgot, nincs ennek tudományos oka. Nem azért történt így, mert van itt egy termelő, aki kifejezetten különleges salátákra specializálódott. Nem is azért, mert itt lehet rendes "sárga lábú", "kurkoricás", azaz kukoricán nevelt házi tyúkot kapni - pedig ez a tyúk vagy csirke egyetlen formája, amit levesbe főzni érdemes, és nagyon kevés helyen kapni. És nem is a pöfeteg gomba hódított meg. Egyszerűen csak annyi történt, hogy itt éreztem magam először otthon Budapesten. És ezt nem lehet megfizetni.

Alaposan befürdött a Lidllel a Basic: a feltörekvő német bioszupermarket-lánc nagyra törő tervei – miszerint a diszkont-hálózattal szövetkezve évente 25-50 új bio-boltot nyitnak, s így hamarosan piacvezetőkké rukkolnak elő - csúfosan megbuktak. Elsősorban azért, mert a Basic-vásárlók tömegesen hátat fordítottak addigi kedvenc üzletüknek, jelezve: nem kérnek a Lidlből.

A fenntartható fejlődés egyik fontos eleme, hogy olyan sebességgel használjuk fel a nyersanyagokat, hogy azok mennyisége ne csökkenjen egy elfogadhatatlanul alacsony szint alá. Nos, itt még nem tartunk, de egyre közeledik az idő, amikor kifogyunk a szénhidrogénekből. Magyar kutatók egy érdekes üzemanyagpótló, de eddig csak kis mennyiségben előállítható anyaggal álltak elő.

Ilyen hosszú és eredménytelen kísérletezés után bármelyik konszern bedobta volna a törülközőt. Dieter Leipold azonban makacs ember és elszánt vállalkozó, aki tíz év próbálkozás után megtalálta a hétpecsétes titokként kezelt "varázsreceptet": Bionade nevezetű bioüdítője az év üzleti sikere, s egyben kultuszterméke lett Németországban.

Ilyen hosszú és eredménytelen kísérletezés után bármelyik konszern bedobta volna törülközőt. Dieter Leipold azonban makacs ember és elszánt vállalkozó, aki tíz éves próbálkozás után megtalálta a hét pecsétes titokként kezelt „varázsreceptet”: Bionade nevezetű bio-üdítője az év üzleti sikere, s egyben kultuszterméke lett Németországban.

Aki biztosra akar menni a zöldüzemanyagok versenyében, annak egyszerre több vasat kell tartania a tűzben. A koncepciókból egyelőre túl nagy a választék. A Volvónál - amint arról a vállalat genti kamiongyárában meggyőződhettünk - párhuzamosan nyolc megoldást futtatnak, és még a fejlesztők sem tudják (vagy nem árulják el), melyik lesz a befutó.

Egyre nagyobb divat tudományos és áltudományos alapon bírálni a környezetvédő tételeket. Pedig akármilyen szellemesek is a cáfolatok, azért a globális felmelegedést mégis jobb volna komolyan venni.

Egy magára valamit is adó környezettudatos fogyasztó helyben előállított mezőgazdasági terméket vásárol. Logikus. De sajnos előfordul, hogy a Chiléből importált saláta kevésbé károsítja a környezetet, mint a szomszéd gazdáé.