A krónikussá vált munkaerőhiány miatt a nagy cégek sorra emelik a fizetéseket a kereskedelemben, a bérfejlesztés azonban még így is csak visszafogott, amit a vállalkozások a kormány által teremtett piaci bizonytalansággal indokolnak.

A közlekedési ágazatban dolgozó szakszervezetek mindenképpen tisztességes fizetésemelést akarnak kicsikarni, és ha ez nem sikerül, egy országos sztrájk lehetőségét sem zárják ki.

Akár az is benne van a pakliban, hogy a közlekedésiek országos sztrájkot hirdethetnek, ha nem kapnak tisztességes béremelést. Az ágazatban érintett szakszervezetek egy része hétfőn már egyeztetést tartott.

A törvényben meghatározott minimumtól két százalékkal több, azaz 68 százalékos teljesítményt kínáltak fel a miskolci közlekedési dolgozókat képviselő szakszervezetek sztrájk idejére elégséges szolgáltatás gyanánt.  Az ajánlatot hétfőn továbbították a Miskolc Holding Zrt. kebelén belül működő, a közösségi közlekedésért felelős MVK-nak.

A sztrájkról szóló tárgyalások közepette érdekes levelet küldött közel háromezer dolgozójának a miskolci városi közlekedésért felelős cég, az MVK vezérigazgatója.

Elmaradhat a közfoglalkoztatottak idei béremelése, mivel a kormány még nem döntött róla, így a közmunkások továbbra is havi nettó 52 ezer forintos juttatást kaphatnak - írja a Magyar Nemzet csütörtöki számában.

A jövő évtől minden évben átlagosan újabb öt százalékkal emelkedik a honvédelmi dolgozók illetménye, így 2019-re átlagosan ötven százalékkal magasabb jövedelemben részesülnek - jelentette be a honvédelmi miniszter.

Több kárt okozhatnak a dolgozók a vasútnak egy munkabeszüntetéssel, mint amennyibe a jövő évi fizetésemelés kerülne – figyelmeztet a Vasutasok Szakszervezete. Az érdekképviselet úgy tudja, a MÁV 2016-ra nem tervez általános bérfejlesztést, s emiatt sztrájkhangulat kezd kialakulni.

Négy nagy szakszervezeti tömörülés egységesen a minimálbér 9 százalékos és a garantált bérminimum 13 százalékos emelését támogatja.

Terebélyesedhet a tiltakozás a felsőoktatásban tervezett, tanárok százai szerint aránytalan, igazságtalan béremelés ellen. Közben feszültségeket okoz az is, hogy sokan úgy értelmeznek egy kormányzati reakciót: másodállást kellene vállalnia annak az oktatónak, aki keveselli a fizetését.

A minimálbér jövőre valószínűleg nem nő jelentősebb mértékben, viszont könnyen elképzelhető, hogy a kormány „választási fegyverként" 2017-re és 2018-ra időzítve magasabb béremelést fog majd szorgalmazni.

Az MSZP szerint azonnali és jelentős béremelés kell az egészségügyben az orvosoknak és a nővéreknek, és erre óriási uniós forrás áll rendelkezésre.

Sztrájkra készülnek a miskolci közösségi közlekedési dolgozók: több szakszervezet közösen megkezdte a munkabeszüntetés szervezését. Kiderült ugyanis, hogy a tulajdonos az idei bérmegállapodás végrehajtása helyett helyett csak a járművezetőknek adna fizetésemelést.

Minél nagyobb egy cég, annál magasabbak a fizetések, így a minimálbér nagyobb mértékű emelése főként a kisvállalkozásoknak jelentene súlyos terhet. A multik vélhetően elviselnék a szakszervezetek által követelt 9 százalékos emelést, mert náluk a bértömeg így is csak 0,7 százalékkal nőne, míg a kisvállalkozásoknál négy százalék lenne a pluszteher. A kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői ma egyeztetnek újra a bérminimumokról, megállapodásra aligha jutnak.

Az MSZP szerint fizetésemelésre van szükség, enélkül Magyarország végérvényesen leszakad Európától. A Fidesz szerint a szocialisták ellenzékben béremelést követelnek, de kormányon csökkentették a fizetéseket.

Alaposan felkavarta a kiskereskedelemben az állóvizet az Auchan: a lánc 4200 munkavállalót érintő, 10 százalékos, 1,2 milliárd forintot kóstáló bérfejlesztésről állapodott meg a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ).

Nem tárgyalta újra a román kormány keddi ülésén a magas rangú tisztségviselők béremeléséről szóló rendeletet, így augusztus 1-jétől mintegy 48 tisztségviselő fizetése a többszörösére emelkedik, köztük az állam- és kormányfőé, a parlament két házelnökéé és a hírszerzési főnököké.