Terebélyesedhet a tiltakozás a felsőoktatásban tervezett, tanárok százai szerint aránytalan, igazságtalan béremelés ellen. Közben feszültségeket okoz az is, hogy sokan úgy értelmeznek egy kormányzati reakciót: másodállást kellene vállalnia annak az oktatónak, aki keveselli a fizetését.
Több főiskolán, egyetemen is aláírásgyűjtés indulhat a napokban a felsőoktatásban beharangozott, sokak szerint igazságtalan, aránytalan béremelés ellen, Szegeden meg is kezdődött az akció – értesült a Népszabadság, vagyis szélesedhet az ELTE Bölcsészettudományi Karán (BTK) indult múlt heti tiltakozó akció.
Mint arról beszámoltunk, a BTK majd háromszáz tanára írta alá azt a nyílt levelet, amelyben arról írnak: átgondolatlan és megalázó helyzeteket teremt a kormány béremelési terve. Egyebek mellett azt kifogásolták, hogy bár jelentősnek tűnik az emelés – januártól 15 százalékkal, azután két év alatt további 5-5 százalékkal nőnének a fizetések –, lesznek olyan tanársegédek, adjunktusok, akik a bérrendezés után sem kapnának többet a doktori képzésre járó hallgatók ösztöndíjánál. Kifogásolták azt is, hogy egyes bérek ezután sem lesznek összhangban a közoktatásban dolgozó pedagógusok juttatásaival.
A kormányzat szerint 15 ezer oktatót érintő, 15,2 milliárd forintba kerülő béremelést bírálja a magyar felsőoktatásban oktatók és kutatók autonóm szervezete, az Oktatói Hálózat is, de a mozgalom későbbre ígért részletes állásfoglalást. Deák Dániel, az Oktatói Hálózat egyik tagja, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója és közalkalmazotti tanácsának elnöke ugyanakkor megkeresésünkre kifejtette: az jó, hogy a kormány rendezné a béreket, ám tudni kell, hogy 2008 óta nem nőttek a fizetések a felsőoktatásban, így azóta mintegy 35 százalékos inflációs veszteséget szenvedtek el, s ezt nem kompenzálja az ígért emelés. Jelezte, hogy az emelés továbbra sem oldja fel a mind súlyosabb bérfeszültségeket, egyebek mellett azt, hogy a végzős hallgatók majd minden szakmában többet keresnek pályakezdőként mint az őket tanító tanársegédek, adjunktusok.
