Éhbérfejlesztés: 88 milliárdba kerülne a cégeknek a fizetésemelés
Minél nagyobb egy cég, annál magasabbak a fizetések, így a minimálbér nagyobb mértékű emelése főként a kisvállalkozásoknak jelentene súlyos terhet. A multik vélhetően elviselnék a szakszervezetek által követelt 9 százalékos emelést, mert náluk a bértömeg így is csak 0,7 százalékkal nőne, míg a kisvállalkozásoknál négy százalék lenne a pluszteher. A kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői ma egyeztetnek újra a bérminimumokról, megállapodásra aligha jutnak.
A versenyszférában dolgozók csaknem 30 százaléka keres a minimálbérrel vagy a szakmunkások számára biztosított garantált bérminimummal nagyjából megegyező összeget, tehát 105 ezer, illetve 122 ezer forintot – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a jövő évi bértárgyalások megalapozásához készített elemzéséből. Vagyis: már az mintegy 690 ezer főt érintene, ha a teljes munkaidőben foglalkoztatottak számára adható legkisebb fizetést csak igen szerény mértékben, mindössze 1,6 százalékkal emelnék jövőre.
Ezzel a dolgozók túl sokra nem mennének, mert alapesetben a nettó minimálbér nem egészen 69 ezer forintos összege mintegy hetvenezerre, a majdnem nyolcvanezres garantált bérminimumé valamivel több mint 81 ezerre nőne. A munkavállalói érdekképviseletek ennél lényegesen többet, tehát érdemi emelést akarnak elérni. A Magyar Szakszervezeti Szövetség egységesen kilenc százalékot szeretne, a Munkástanácsok a minimálbér nyolc, a garantált bérminimum 13 százalékos növelését tűzte ki célul.
A kilencszázalékos forgatókönyv megvalósulása esetén a magánszektorban foglalkoztatott 2,3 millió ember közül 880 ezer fő – köztük 310 ezer minimálbéres és 570 ezer garantált bérminimumért dolgozó – juthatna havi plusz hat-nyolc ezer forinthoz – derül ki a birtokunkban levő munkaanyagból. Az 1,6 százalékos emelés 13 és fél milliárddal növelné meg a vállalkozások kiadásait, viszont a kilenc százalék éves szinten már majdnem 88 milliárdot jelentene – de az 5200 milliárdos teljes bértömeghez képest. A szakszervezetek szerint a másfél százalék plusz biztosan benne van a rendszerben.Ugyanakkor mindez az átlagos bérszínvonalat is felfelé nyomná, ezért a cégeknek a 88 milliárdnál biztosan többe kerülne egy ilyen lépés.
Ha a kormány hajlandó lenne a minimálbért terhelő adók és járulékok csökkentésére, a versenyszféra számára a nagyobb arányú fizetésemelés sem jelentene elviselhetetlen terheket. A szakszervezetek hangsúlyozzák: összességében is kevesebb pénzről van szó, mint amennyit jövőre a közmédiára költ a költségvetés (77 milliárd forint).
A legrosszabbul bizonyosan az egészen kicsi cégek fizetnek: majdnem minden második ember éhbérért dolgozik, igaz, a statisztikákat árnyalja, hogy náluk a legnagyobb a zsebbe fizetett pénz aránya. A tízezer cég 190 ezer emberének a minimálbér 1,6 százalékos emelése esetén is három és fél milliárddal nagyobb bértömeget kellene előteremtenie ennek a körnek.
A szakszervezetek által elképzelt bérfelzárkóztatási program első kilencszázalékos lépése viszont 22 milliárdot vinne el, ami négyszázalékos bérköltség-növekedését jelent, ez pedig sok. A szakszervezetek javaslata szerint központi alapot kellene létrehozni, amelyből nagyobb minimálbér-emelés esetén elsősorban a kisvállalkozások kaphatnának kompenzációt. Az összességében négyszázezernél több embert foglalkoztató multiknál így csak 13 százalék körül van a legkisebb törvényes jövedelemért foglalkoztatottak aránya. Számukra a kilencszázalékos béremelés is mindössze nem egészen nyolcmilliárdos – az ideinél 0,7 százalékkal nagyobb – költséget jelentene, mert az közvetlenül csak a dolgozók ötödét érintené.
