Az 1956-os Petőfi Kör születésének hatvanadik évfordulójára, március 17-re a Blinken OSA Archivum, a Göncz Árpád Alapítvány és az ELTE Társadalomtudományi Kara összehívta az új Petőfi Kört, melynek első vitája a szabadságról szólt.

Már az ovisok is tudják, hogy gatyába’ táncol, az iskolában belénk verik fél tucat versét, talpra magyar, szabadságharc, mégis felnövünk úgy, hogy jószerével fogalmunk sincs, ki az a Petőfi Sándor. A Bob és Bobék Orchestra újszerű  – zenés – választ ad a kérdésre.

Megrongálták Petőfi Sándor szobrát Ungváron, az ismeretlen elkövetők letörték a költő nevét viselő téren álló szoboralak kardját – adta hírül szerda éjjel a 7dniv.info ungvári hírportál.

A Fiumei úti sírkertben pénteken újratemették annak a Petőfi Sándornak a földi maradványait, aki 1856-ban halt meg a szibériai Barguzinban. A zenés-táncos programba ágyazott esemény ismét jókora vitát kavart, a tudományos álláspont azonban jottányit sem változott: egy burját nő csontvázát ünnepelték pénteken.

A Budapesten rendezett pénteki „újratemetési” ünnepségen felvonultak gárdamotorosok, idős sámánok és szkeptikusok is, akik nem hiszik, hogy a költő 1856-ban halt meg Szibériában. Egy alanyi költő cenzúrát kiáltott. Galéria!

A „kazánkirály” Morvai Ferenc saját bevallása szerint eddig már több mint 100 millió forintot költött Petőfi Sándor nyughelyének felkutatására. A Budapesten rendezett „újratemetési” ünnepség újabb súlyos tízmilliókkal könnyített pénztárcáján. A Magyarok Világszövetsége megpendítette, hogy Morvai pártalapításon töri fejét.

Csúcspontjához ért a „kazánkirály" Morvai Ferenc, a Megamorv-Petőfi Bizottság mindesének évtizedek óta tartó projektje. Budapesten ma van Petőfi Sándor újratemetésének napja. Vagy valami hasonló.

Alig valamivel több, mint egy óra alatt, 48 millió forintos összleütéssel tartották meg pénteken este a tavaszi szezon legkurrensebb könyvárverését, a Központi Antikvárium 135. aukcióját, amelynek összleütése végül jóval elmaradt a tavaly karácsony előtti árverés százmillió forint feletti rekorderedményétől.

Önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt eljárást indított a Gyöngyösi Rendőrkapitányság, miután ismeretlenek "Megdöglesz Petőfi!" feliratot és horogkereszteket festettek Morvai Ferenc nagyrédei üzemének nagykapujára – közölte Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője szombaton az MTI-vel.

Vannak makacs dolgok. Olyanok is, amelyek minden valószínűtlenségük ellenére újra és újra megszédítik a közvélemény és a sajtó egy részét. Ilyen az állítólagos szibériai Petőfi-lelet, melyet negyedszázad múltán próbál életre kelteni a csontokról elhíresült kazánkirály, Morvai Ferenc, aki március közepén kínai „bizonyítékokkal” rukkolt elő. A Magyar Tudományos Akadémia a tengeri kígyóvá nyúlt ügy során nem első ízben szólalt meg, mindig ugyanazt állítva, ahogy szerdán is: nem Petőfit találták meg.

1842. július 8-án teljes napfogyatkozást figyelhettek meg az emberek Magyarországról. Tisztában voltak akkor is a napba nézés veszélyeivel, de Petőfi nem törődött vele, majdnem meg is vakult. S erről verset is írt.

A kínai DNS-teszt szerint az 1849-es segesvári csatában eltűnt Petőfi Sándor csontvázát találták meg 1989-ben a szibériai Barguzinban.

Egy 15 éves helybeli fiatalt gyanúsít a makói rendőrkapitányság azzal, hogy önkényuralmi jelképet fújt a helyi Petőfi-szoborra szombat éjjel - közölte csütörtökön a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője.

Ezt kapta Petőfi Sándor a századik szülinapjára: ezt az utcát. Először Szent Péteré volt még a középkorban. De nem csupán a mai háromsaroknyi utcácska a Szervita (Martinelli) tér és a Ferenciek tere között, hanem egyben az egész kifli a Kecskeméti kapuig, azaz a Kálvin térig. Kis gótikus templom állt a mai ferences templom helyén álló Szent Péternek dedikálva, arról nevezték el az utcát, mely később Úri utca lett.

Petőfi-relikviák kerültek minap a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) tulajdonába, köztük az egyik legérdekesebb darab: a költő gobelindíszítéses bőr pénztárcája 1848-ból, amelyet feleségétől, Szendrey Júliától kapott ajándékba. Feltehető, hogy magát a díszítést is Júlia készítette. Az esemény kapcsán érdemes felidézni a Petőfi-relikviák és az irodalmi relikviagyűjtés történetét.

Új lendületet kaphat a Petőfi-kutatásnak Szűcs Gábor Petőfi halála - Fehéregyháza, 1849. július 31. című kötete, a fiatal Petőfi-kutató ugyanis könyvében a költő sírjának lehetséges helyét is meghatározza.

A város szimbólumaként ismert műalkotást tavalyelőtt már meggyalázták egyszer. Most a kardból vágtak le egy darabot.