A Lehet Más a Politika nyílt levélben kéri Áder János köztársasági elnököt, hogy kezdeményezzen népszavazást az atomenergia magyarországi középtávú kivezetéséről 2015-re.

A Nemzeti Választási Iroda elnöke elutasította Szigetvári Viktor, az Együtt - a Korszakváltók Pártja társelnöke és Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért Párt társelnöke közös, az atomerőművi blokkok építése ügyében tett népszavazási kezdeményezését.

Hatalmas atomjellé változtatták ma reggel a Clark Ádám téri körforgalom közepén található virágágyást a Greenpeace-aktivisták: ezzel tiltakoznak a paksi bővítés ellen. Szombatra demonstrációt is szerveznek.

Érdekes mellékszála a paksi atomerőmű-bővítési történetnek, hogy miközben az oroszok építhetik meg az új blokkokat, pénzhiány miatt évek óta lényegében befagyott hazánk kapcsolata a dubnai Egyesített Atommagkutató Intézettel.

Az Együtt-PM szerint a paksi bővítésre szánt háromezer milliárd forintos hitel legalább hatvan százaléka visszakerül Oroszországba és nem a magyar, hanem az orosz gazdaságot fogja élénkíteni.

- Megszületett ugyan az államközi szerződés a magyar és az orosz kormány között a paksi atomerőmű két új blokkjának építésére, de vajon biztosan megépül a tervezett, 3-5 ezermilliárdba kerülő óriás beruházás?

Németh Lászlóné a következő időszak egyik legfontosabb feladatának nevezte a magyar cégek felkészítését a paksi atomerőmű bővítésében való részvételre. A nemzeti fejlesztési miniszter az MTI-nek adott interjúban remélte, hogy viszonylag gyorsan megállapodás születhet a bővítésével kapcsolatos államközi hitelszerződésről, és így hamarosan indulhatnak a műszaki egyeztetések.

A fáklyák sem küzdötték le a fagyot – nagyjából százötvenen vettek részt az LMP atomellenes tüntetésén.

Hivatali ideje alatt megalakította a zöld államfők fórumát, maga is egy civil kezdeményezésre került az állam élére, Sólyom László most mégsem kér Paks kapcsán az üzletet ellenző pártsemleges politikai akcióból. A Magyar Narancs internetes kiadása szerint zöldszervezetek vezetői próbálták meggyőzni ügyüknek a volt elnököt, de ő nem vállalt vezető szerepet a környezetvédelmi kérdésben.

Immár majdnem 67 éve, hogy elhagytam szülőhazámat. Azóta országom és nemzetem sorsa sokszor ragadta meg, szorította össze a szívemet, de a magyar politikával nem foglalkoztam, arról nem írtam.

Most, hogy a magyar kormányfő moszkvai tárgyalásainak mintegy melléktermékeként esély mutatkozik arra, hogy a magyar állam visszavásárolja a többségi orosz tulajtól a Dunaferrt, a dunaújvárosi polgármester azt találta mondani fékezhetetlen örömében, hogy ha állami tulajdonba kerül a gyár, végre elzavarhatják a budapesti, de vállaltan oroszbarát menedzsmentet a Budapestről lerohangáló tanácsadókkal és szóvivőkkel együtt.

Magyarország nem lesz Brüsszel gyarmata, ugye ezt mondta korábban a magyar miniszterelnök? A mostani alkut elnézve úgy tűnik, hogy Orbán Viktornak nincsenek különösebb skrupulusai Oroszországtól függővé tenni a hazáját – ezt Reinhard Bütikofer európai parlamenti képviselő, az Európai Zöld Párt társelnöke mondta lapunknak a paksi atomerőműről született orosz–magyar megállapodás kapcsán.

A kormány Pakssal kapcsolatos retorikája háttérbe szorít néhány „ortodox” üzleti kérdést. A kabinet így érvel: ha az atomerőműnek nem kell kitermelnie a létesítési költségeit, az nem emeli termékének árát sem. Noha a Roszatom számos más országban csak akkor volt hajlandó építeni, ha az adott állam több évtizedig fix (magas) áron veszi át az erőmű termelte villamos energiát, esetünkben erről lemondott, hiszen elegendő a hitelt visszavárnia.

Pónya József, a paksi atomerőmű élén leghosszabb ideig regnáló vezérigazgató indokoltnak tartja a létesítmény bővítését, ugyanakkor úgy látja, hogy a beruházásról hozott döntés mikéntje gyarapította az Orbán-kormány demokratikus deficitjét.

Soha ilyen terjedelemben és ennyire irányított tálalásban nem foglalkozott még az orosz sajtó magyar miniszterelnök moszkvai látogatásával, mint most az Orbán–Putyin-találkozóval – állítja Sz. Bíró Zoltán, az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

Kövér László is meglepődött azon, hogy az oroszoké lesz a paksi „üzlet” – mondták lapunknak kormányoldalról. Forrásunk tudomása szerint a „híresen antikommunista” házelnök meglepetéséhez hozzájárult, hogy nem az egyezségről szóló stratégia születésekor tájékoztatták, hanem csak jóval később.

A Fidesz szerint komolytalanná vált a Gyurcsány-koalíció szándéka, nincs egyetlen mondatuk sem, aminek hinni lehetne, hiszen jelenleg Paks ügyében is "homlokegyenest mást beszélnek, mint korábban".

A CÖF megint alantas támadást gyanít, ellenben megmagyarázza, miért más a paksi üzlet, mint az IMF-hitel.