A vizsgálóbizottság jelentése megállapítja: semmilyen adat vagy információ nem merült fel arra vonatkozóan, hogy az NBH visszaélt volna a Portiktól kapott információkkal.

Több mint ötórás vita után konszenzussal fogadta el a Portik–Laborc-találkozók hátterét és körülményeit vizsgáló Mile Lajos (LMP) vezette vizsgálóbizottság a jelentését, amit majd teljes egészében nyilvánosságra hoznak. A vizsgálóbizottság egyebek között azt állapította meg, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalnak feladat- és hatáskörébe tartozott figyelni és megakadályozni a szervezett alvilág beépülési és befolyásolási kísérleteit a rendvédelmi szervekbe, a bíróságokba és az ügyészségekbe, valamint a politikai szférába.

Semmi érdemit nem derített ki a titkosszolgálat Gyurcsány Ferenc 2006-os őszödi beszédének kiszivárogtatásával kapcsolatban.

Ma a nemzetbiztonsági bizottság tárgyal Mile Lajos (LMP) azon törvénymódosító javaslatának tárgysorozatba vételéről, amely a jövőben a nemzetbiztonsági kérdésekben érdemi információk birtokában lévő személyek számára kötelezővé tenné, hogy megjelenjenek a grémium előtt, és válaszoljanak az ott feltett kérdésekre.

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága egyhangú szavazással döntött tegnap arról, hogy kezdeményezik a volt titkosszolgálati vezetők, vagyis a kémkedéssel vádolt és első fokon letöltendő szabadságvesztésre ítélt Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója, Szilvásy György volt titkosszolgálatokat felügyelő miniszter, valamint a Galambos utódaként, a bűnpártolásért felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Laborc Sándor ügyében keletkezett iratok titkosságának feloldását.

Végrehajtandó, két év tíz hónap szabadságvesztésre ítélte felbujtóként elkövetett kémkedésért Szilvásy György volt titokminisztert és kémkedésért Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatóját a Debreceni Törvényszék tegnap.

A Debreceni Törvényszék katonai tanácsa ma ítéletet hirdetett abban a kémkedési ügyben, amelynek vádlottai Galambos Lajos, az NBH volt főigazgatója, Szilvásy György egykori titokminiszter, Laborc Sándor, a titkosszolgálatok volt vezetője és P. L. polgári személy.

A magyar igazságszolgáltatás történetében szinte példátlan kémkedési ügyben hirdet ma ítéletet a Debreceni Törvényszék. A vádlottak padján ugyanis egy állítólag orosz hátterű biztonságtechnikai cég társtulajdonosa mellett ott ül majd két korábbi titkosszolgálati vezető, illetve a szolgálatokat felügyelő egykori miniszter is. Az egész eljárást titkosították, ezért a bíró csak az ítélet rendelkező részét ismerteti a nyilvánosság előtt, az indokolás pedig zárt tárgyaláson hangzik el.

Kocsis Máté nem szívesen venné fel a kesztyűt Szabó Gáborral, a Józsefvárosi Városüzemeltetési Szolgálat egykori vezetőjével szemben, mert szerinte a vele való „háborúskodással” Szabó csupán ismertséget akar szerezni polgármesteri ambícióinak beteljesítéséhez – bár aligha van olyan párt Józsefvárosban, amely felvállalná őt.

Várhatóan a jövő heti ülésén tárgyalja, és talán el is fogadja a munkatervét a nemzetbiztonsági bizottság Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló albizottsága – tudta meg a Népszabadság Mile Lajostól, az albizottság elnökétől.

Újabb frontokat nyitottak a pártok egymással szemben a hét végén, miután a rendőrség több mint harminc kommandós bevetésével Hódmezővásárhelyen őrizetbe vette a Generál Média cégcsoport egyik társtulajdonosát, H. Jánost, és legalább még egy, a PestiSracok.hu portál információja szerint két személyt. Célkeresztben volt a cég másik társtulajdonosa, H. Endre is, ám ő az akció idején külföldön tartózkodott.

„Szerepet játszottam, ahogy hasonló szituációban a világ bármelyik titkosszolgálatának a munkatársa tette volna. Lehet fintorogni, de ez ilyen szakma. Aki nem bírja a vért, ne menjen sebésznek” – szögezte le a Népszabadságnak adott interjúban a Portik Tamással folytatott beszélgetéseiről Laborc Sándor, az NBH volt főigazgatója.

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön megemelte a tétet a Portik-Laborc-ügyben, amikor a kihelyezett kormányülés után a következőket nyilatkozta: „A kommunistákat régóta ismerjük, egyébként is voltak elképzeléseink, hogy egy szocialista kormány, a maffia és a titkosszolgálat között milyen összefonódások lehetnek.”

Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke kezdeményezi, hogy a testület tagjai meghallgathassák a Portik–Laborc-találkozó eredeti hangfelvételeit. Molnár szerint csak így oszlathatók el egyértelműen a felvételekről készült leiratok hitelességével kapcsolatban megfogalmazódott kételyek.

Több, ma is vezető beosztást betöltő rendőri vezetőt is név szerint említett, és az általa ismerni vélt viselt dolgaikról, feltételezett politikai és alvilági kapcsolataikról is beszélt Portik Tamás, amikor 2008 nyarán két ízben találkozott Laborc Sándorral.

„Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell” – idézte egyik titkosszolgálati forrásunk Ludwig Wittgenstein osztrák filozófust annak kapcsán, hogy Lázár János, az Információs Hivatalt (IH) felügyelő államtitkár az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi nyílt ülésén az IH feladatai közé sorolta az Európai Unióban zajló események figyelemmel kísérését, illetve a kiemelt gazdasági partnerek, például Németország gazdasági folyamatainak nyomon követését.

Zöld helyett piros pöttyöket, piros helyett pedig zöldet mutat a magyar kormány új „barát-ellenség felismerő rendszere”. Az Orbán-kormány titkosszolgálati radarján eddigi európai szövetségeseink – ne feledjük: az orbáni szabadságharc fő ellenfelei – jelentek meg kockázatként, holott az ellenségeket eddig (hagyományosan) inkább keleten kellett keresnünk –vagyis éppen a kormány új szövetségeseinek sorában.

Belátható időn belül mégsem alakul meg „a szervezett bűnözés és a titkosszolgálatok esetleges összefonódását vizsgáló munkacsoport”, melynek felállítását még tavaly kezdeményezte Mile Lajos LMP-s képviselő, és egyhangúlag támogatta a Nemzetbiztonsági Bizottság. A testület keddi zárt ülésén ugyanis a Fidesz visszakozott a korábban általa is megszavazott elképzeléstől.

Egy vezető szocialista politikushoz közel álló és a budapesti éjszakai életben is otthonosan mozgó „közvetítőn”, V. Lajoson keresztül lépett kapcsolatba valamikor 2008 nyarán a jelenleg hét ember meggyilkolásának gyanújával felbujtóként előzetes letartóztatásban lévő Portik Tamás előbb Szilvásy Györggyel, a polgári titkosszolgálatokat akkor felügyelő tárca nélküli miniszterrel, majd Szilvásy kérésére (utasítására?) Laborc Sándorral, az NBH akkori főigazgatójával – tudta meg az egykori szocialista tárca nélküli miniszter környezetéből a Népszabadság.

Keresetet nyújtott be Magyarország ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságára Galambos Lajos, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) kémkedéssel vádolt volt főigazgatója.