A politika utáni költészet eufóriájáról, a nyomhagyás kényszerének melankóliájáról, az erdélyi irodalmat megváltoztató költőnemzedékről, Szőcs Gézáról és a haiku világképéről beszélgettünk Markó Béla költővel.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 12. kongresszusának a küldöttei a tanácskozás mottójául választott újratervezés szükségességéről és irányáról vitatkoztak pénteken.

Markó Béla a romániai magyar politikai élet legfontosabb politikusa volt az elmúlt évtizedekben, és amellett egészen kiváló költő is, és ha politikai ténykedésének megítéléséről nincs is teljes konszenzus, ez utóbbit, irodalmi teljesítményét kevesen vitatják.

Európa stabilitásához szükség van az etnikai kérdés rendezésére – mondta a volt RMDSZ-elnök.

Kettős állampolgár bármikor jöhet pártot alapítani: a Fidesz kemény fricskázására is futotta a küldötteknek a szövetség hétvégi ülésén. Markó Béla volt elnök szerint Magyarország most már egy újratemetést sem tud elintézni.

A többségi nemzet képviselőivel való kompromisszumkeresés egyfelől, a vélt vagy valós magyar etnikai érdekekhez való mindenen túlmenő ragaszkodás másfelől – ez az egyik fő vetülete a határon túli magyar politikai szervezetek megosztottságának.

„Magyarországi beruházásnak", „politikai ciánnak, politikai környezetszennyezésnek" minősítette az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létrehozását a hétvégén Marosvásárhelyen Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt elnöke. Románia miniszterelnök-helyettesének ezt a megnyilatkozását Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke cinikusnak és „kétes ízlésűnek" nevezte.

Akkor lehet a magyar nemzet szabad, ha minden részében szabaddá válhat - jelentette ki a Magyar szabadságért-díj idei kitüntetettje, Markó Béla, erdélyi magyar költő, író, politikus vasárnap Gödöllőn.

– A magyarországi politikusok nem eléggé körültekintőek - indokolta lemondását Vitus Örs, a marosvásárhelyi Jobbik Baráti Kör elnöke, egyben Szegedi Csanád jobbikos EP-képviselő irodavezetője.

A Szabad Sajtó Alapítvány az idei díjazottakat március 15-én tüntette ki, a rendezvényen azonban a volt RMDSZ-elnök, román miniszterelnök-helyettes nem tudott részt venni, így a kitüntetést ma adták át Marosvásárhelyen.

Ilyen „nyalást” is ritkán lehet látni. Különösen, hogy egy nagyon kicsi párt a kedvezményezettje.

Tizennyolc év az RMDSZ élén, két miniszterelnök-helyettesi mandátum, törvény a kisebbségi nyelvhasználatról és a magyar anyanyelvi oktatásról – Markó Béla a vele készített interjúnkban olyan ember benyomását kelti, aki derűvel áll fel a pártelnöki székből. Az RMDSZ nélkül kormány ma nemigen képzelhető el Romániában, hátországnak ott a kert és a szépirodalom, Székelyföld területi autonómiája pedig, ha nem is a láthatáron, de azon túl nem messze már felsejlik valahol. A politikusnak szinte csak a jól menő magyarországi megosztottságexport szúrja a szemét. Az viszont nagyon.

A Markó-modell sikerének része volt egy sajátos léthelyzet: a marosvásárhelyiség. A vásárhelyinek van személyes kapcsolatrendszere a Székelyföldön, ami nélkül első vonalbeli romagyar politikus sem lehet meg.

Feladta volna Markó Béla? – először ez a kérdés vetődik fel azok után, hogy az RMDSZ elnöke bejelentette, tizennyolc év után megválik a szervezet elnöki posztjától. Van ilyen olvasata döntésének.

A kormány folytathatja az oktatási törvénytervezet rendkívüli parlamenti elfogadtatását, az úgynevezett felelősségvállalási folyamatot - döntötte el szerdán a román alkotmánybíróság.

Magas a hőmérséklet a koalícióban – fogalmazott a román államfő röviddel azután, hogy a kormány székhelyén közel kétórás megbeszélést folytatott Emil Boc kormányfővel és Markó Béla miniszterelnök-helyettessel. Az államfő 24 órán belül másodszor látogatta meg a kormánypalotát. Kormányforrások szerint az első, szerdai vizit célja az volt, hogy jobb belátásra bírja a lemondását fontolgató demokrata-liberális párti miniszterelnököt. A második látogatás az RMDSZ koalícióban maradásáról szólt – erősítette meg kérdésünkre Markó, az RMDSZ elnöke.