A pártok „szent harcosait” nem fogják eltántorítani a szavazástól, ellenben potenciálisan mindazokat, akik a valós kínálat alapján választanának. Így a „képviselet nélküliek” tulajdonképpen a fő sodorba tartozó pártok multiplikátoraiként működnek: biztosítják, hogy tényleg csak a „kemény mag” szavazzon.
A legutóbbi felmérések 25-26 százalék körüli részvételt jósolnak, ami elvileg a magyar érdekképviseletnek kedvez. Minél nagyobb a magyarok aránya a ténylegesen szavazók körében, annál több mandátumot érnek a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre leadott voksok.
Ez az egyetlen magyar szervezet, amely Romániában jelölteket indít. A Magyar Polgári Párt az RMDSZ-listát támogatja, az Erdélyi Magyar Néppárt pedig elállt a jelöltállítástól. Szellemi atyjának, Tőkés Lászlónak a Fidesz biztosított befutó (harmadik) helyet azzal a felkiáltással, hogy ha az RMDSZ elbukja az ötszázalékos bejutási küszöböt, akkor is legyen erdélyi képviselő az EP-ben.
Ezen az első látásra ártatlan kifogáson el is bukhat az RMDSZ mandátumszerzése, ugyanis az erdélyi magyar szavazó a szokásosnál pragmatikusabb. Markó Béla exelnök mondta erről egy korábbi Népszabadság-interjúban: az RMDSZ-re sokkal többen szavaznak, mint amennyien érzelmileg kötődnek hozzá, mert úgy érzik, szükségük van rá, hogy a problémáikat megoldja. Van még valami. Tőkés László ugyan magyarországi listán indul, de Erdélyben kampányol – az RMDSZ ellen.
A volt református püspök az általa elnökölt Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács „autonómiakaravánjának” élén hirdeti, hogy az RMDSZ opportunista, „álautonomista” politikát folytat, ezért „egyesíteni kell a nemzeti oldalt”. Beszédeinek visszatérő eleme a Jobbik kirekesztő diskurzusát idéző „magyarul beszélő román politikusok” definíció, amellyel az RMDSZ vezetőit aposztrofálja. Az utolsó előtti pillanatban Orbán Viktor felhívással fordult az erdélyiekhez, hogy vegyenek részt a vasárnapi EP-választáson. Kérdés, hogy a gesztus képes-e pótolni azt, amit a Fidesz-lista harmadik helyezettje nap mint nap elvesz az erdélyi EP-listától.
