Megvizsgálták, és szombaton, május 17-én a kijevi külügyminisztérium közleményben ítélte el a nyilatkozatot, „igazságtalannak és inadekvátnak” nevezve azt. (Az MTI ezt már nem idézte.)
|
Markó Béla és Orbán Viktor 2005 júliusában Tusnádfürdőn. Túl gyakran nem lehet őket együtt fényképezni
Oláh Tibor |
Jóformán csak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség korábbi elnöke, Markó Béla szenátor helyeselte, hogy Orbán Viktor „felveti az ukrajnai helyzet kapcsán, hogy itt van egy megoldatlan etnikai kérdés”. De vajon a kormányfő igazat adna neki? Ugyanazt gondolják a határok megváltoztathatatlanságáról?
Markó szerint ugyanis a kérdés rendezésében az egyik elv az kell legyen, hogy az országhatárokhoz nem szabad hozzányúlni.
A Fidesz-kormányzás elmúlt négy éve azt sugallja, hogy e téren az egyetértés korántsem kölcsönös. Az állampolgárság kiterjesztését, a Trianon-napot, a Horthy-korszak szimbolikus újjáélesztését annak idején maga Markó is bírálta, sokszor igen keményen.
Miért helyesli most mégis Orbán felvetését? Egyrészt az európai parlamenti választások miatt. Az RMDSZ azzal az ígérettel próbál minél több magyart elvinni az urnákhoz május 25-én, hogy Brüsszelen keresztül majd sikerül többletjogokat kierőszakolni Bukaresttől.
A másik ok a csalódottság, amelyet Markó érez az EU-val és az Egyesült Államokkal szemben. 1993-tól, amikor először választották az RDMSZ elnökévé, tanúja lehetett annak, ahogyan a nemzetközi intézmények fokozatosan elvesztik érdeklődésüket a romániai magyarság iránt.
Az EBESZ kisebbségi főbiztosa a 2000-es évek elején is rendszeresen tájékozódott az RMDSZ-nél, ma viszont akadnak ennél problémásabb térségek, országok, kisebbségek.
Látnunk kell azt is, hogy nemcsak a nemzetközi intézmények hozzáállása változott meg a magyarokat és általában a kisebbségeket illetően, hanem az anyaország szerepe is gyökeres átalakuláson ment át. Nem is olyan régen még politikai oldaltól függetlenül mindenki számára egyértelmű volt, hogy a határon túli magyarságnak csak előnyére válhat az anyaország támogatása.
Újabban a válaszon minimum gondolkodni kell, de elhangzott már az erdélyi vezetők részéről az is, hogy ha Budapestről segíteni akarnak, „előtte szóljanak, hogy kapaszkodjunk meg”. A legújabb orbáni „segítség” is ilyen volt.
