Február 17-e lenne a legalkalmasabb dátum arra, hogy a koszovói parlament kikiáltsa a dél-szerbiai tartomány függetlenségét - közölték a Koha Ditore című pristinai újsággal brüsszeli diplomáciai források.

Nem fognak dönteni az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei hétfői brüsszeli találkozójukon a Szerbiával kötendő társulási megállapodás aláírásáról, sem a Koszovóba küldendő, rendőri és igazságügyi uniós misszióról - szivárgott ki nyugat-európai diplomáciai forrásból a belga fővárosban.

Ausztria láthatóan a szívén viseli Koszovó jövőjét: a bécsi külügyminiszter tegnap konferenciát rendezett a térség biztonságáról, amelyen Jaap de Hoop Scheffer NATO főtitkár, Joachim Rücker, az ENSZ különmegbízottja és Pieter Feith az EU Tanácsának helyettes főigazgatója is részt vett. Ursula Plassnik a tanácskozás létjogosultságát azzal indokolta, hogy a Koszovóban élő embereknek a státuszkérdés megoldásától függetlenül is joguk van a biztonságra, stabilitásra, a kiegyensúlyozott és kiszámítható hétköznapokra.

Az albánoknak nincs okuk, a szerbeknek nincs módjuk engedni - nem is állapodtak meg semmiben a minapi, utolsónak mondott alkudozáson.

Nincs könnyű helyzetben a koszovói tárgyalásokkal megbízott trojka: december 10-ig el kell juttatnia Ban Ki Mun ENSZ főtitkárnak a jelentését arról, milyen megoldás körvonalazódik Koszovó jövőjéről.

Gyarmati István külpolitikai szakértő szerint az Egyesült Államok nem vár az Európai Unióra Koszovó függetlenségének elismerésével, ha a tartomány ilyen határozatot hoz. George Herbert Walker, az USA volt budapesti nagykövete szerint sem kétséges, hogy Washington elkötelezett a koszovói függetlenség iránt.

Döntő szakaszba jutottak a koszovói tárgyalások: hétfő délután, az osztrák főváros melletti Badenben valószínűleg utoljára ültek össze az albánok és a szerbek, hogy a nemzetközi közvetítők segédletével közös megoldást találjanak a zömében albánok lakta dél-szerbiai tartomány jövőjére az összekötő csoport által megszabott december 10-i határidő lejárta előtt.

Számos behívó érkezett a múlt hét végén is a nagyrészt kisebbségek lakta vajdasági községekbe. A délvidéki magyarság hangulata egyre nyomottabb, hiszen a mostani helyzet félelmetesen emlékeztet a vészterhes milosevicsi időkre, amikor a fegyverbe szólítottak között túl nagy volt a kisebbségiek számaránya a többségi nemzethez képest. A behívóparancson pedig ott állt a figyelmeztetés: aki ennek nem tesz eleget, azt karhatalommal állítják elő. Feleségek, akik egyszer már átélték ugyanezt, sírva kérdik: miért készül Szerbia ilyen vehemensen újabb háborúra, ha a vezető politikusok váltig arról beszélnek, hogy az ország egylépésnyire van már csak a teljes jogú EU-tagságtól?

Felelős belgrádi politikusok szinte naponta győzködik Európát és a NATO-t: legyenek nyugodtak, Szerbia még egyszer biztosan nem bocsátkozik háborúba Koszovó miatt. Annál is kevésbé - teszik hozzá a körülményeket ismerő elemzők -, mert a legutóbb éppen Koszovóban csatát vesztett hadsereg maradéka aligha remélhet sikert a már-már partnernek számító atlanti szövetség felett.

Önmagában véve Koszovó tiszta ügy: még némi huzavona után kicsi, gyenge, félig független állam lesz, egy idő múlva valamelyest működőképes is, majd a század első harmadában valahogy egyesül Albániával, nagy késéssel befejezve az albán nemzetformálódás folyamatát. Ez történelmi, politikai és demográfiai szempontból teljesen rendben van, még ha a szerbek - a maguk nemzetfejlődési nosztalgiája szempontjából érthetően - égbekiáltó igazságtalanságnak tartják is. Belgrád szerint jobb lenne, ha Koszovó ügye függőben maradna.

Ausztria Koszovó függetlensége mellett van, de álláspontját nem kívánja kinyilvánítani - írta szerdán diplomáciai forrásokra hivatkozva a Die Presse.

Áttörés nélkül értek véget a nemzetközi közvetítéssel folytatott keddi brüsszeli Koszovó-tárgyalások, mivel mind a szerbek, mind a koszovói albánok ragaszkodtak eddigi álláspontjukhoz.

Az EU fődiplomatája, Wolfgang Ischinger szerint "minden emberileg tőlük telhetőt" megtettek a békés rendezésért.

Nem számít kompromisszumra Szerbiával Hasim Thaqi, a Koszóvóban tartott parlamenti választásokon győztes Koszovói Demokratikus Párt (PDK) vezetője. Az egykori gerillaparancsnokból politikus erről a Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfői számában megjelent nyilatkozatában beszélt.

A Koszovó függetlenségének mielőbbi kikiáltását szorgalmazó Hasim Thaqi pártja nyerte meg a hét végi koszovói parlamenti választást a vasárnap déli adatok szerint.

Nyugodtan, incidensek nélkül, nem túl nagy érdeklődés mellett zajlott szombaton a választás Koszovóban. Az ENSZ-közigazgatás alatt álló dél-szerbiai tartomány mintegy másfél millió szavazásra jogosult lakosa a 120 tagú parlament, 30 területi önkormányzat összetételéről és az utóbbiak vezetőiről döntött. Hogy pontosan hányan, azt még nem lehet tudni, de aki akarta, az a szavazókörök 19 órai zárásáig leadhatta a szavazatát.

Kő kövön nem marad Pristinában - fenyegetőzik a szerb gárda parancsnoka. Az albán gárda főnöke válaszol: az utolsó szerbet is kiűzik Koszovóból. A két betiltott félkatonai szervezet aligha lenne képes teljesíteni ígéreteit a Koszovót ellenőrző nemzetközi haderő ellenében, gondokat azonban okozhatnak: még kisebb a remény az albán többség és a szerb kisebbség kiegyezésére.

Egy orosz illetékes szerdán figyelmeztetett: Moszkva független államként ismerheti el Abházia és Dél-Oszétia grúziai szakadár köztársaságokat, ha a nyugati hatalmak elismerik Koszovó Szerbiából való kiválását.