Igen gyorsan épül a külföldön élő, potenciálisan választójoggal rendelkező magyarok adatbázisa: a kedvezményes honosítás tavalyi bevezetése óta több mint háromszázezer kérelmet vettek nyilvántartásba. Így könnyen lehet, hogy valóra válik Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes álma, s a ciklus végéig meglesz a félmillió új állampolgár, akinek az adatait nyilvántartásba is veszik.

Az amerikai külügyminisztérium szerint nem az iszlámellenes videó miatt támadták meg Bengáziban az amerikai nagykövetséget. Ők ezt sosem mondták, az Obama-kormány azonban a támadás után egy hétig ezzel magyarázta a történteket.

Magyarország lesz a főszereplő kedden Lipcsében a német egyesítésre, illetve az azt megelőző békés tiltakozásokra emlékező rendezvényeken.

Hogyan jutott el a magyar külpolitika az NDK-állampolgárok Ausztria felé való távozását lehetővé tevő bátor, európai horderejű döntéstől az azeri baltás gyilkos kiadatásának szánalmas, sem politikailag, sem erkölcsileg, sem szakmailag nem indokolható lépéséig? Vajon meddig tarthat a magyar külpolitika súlyának és befolyásának csökkenése? Vajon miért nincs pozitív magyar mondandó Európáról, annak jövőjéről? Vajon lehet-e „pávatánccal” helyettesíteni a kiszámíthatóságot és megbízhatóságot?

Még az amerikai–magyar kapcsolatokban is komoly hullámokat vetett az azeri baltás gyilkos átadása, így ezt semmiképpen sem lehet lezárt ügynek tekinteni – mondta lapunknak Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. A fideszes politikus szerint a magyar külpolitika rögös úton, ellenszélben halad, de előre. A hétfőn Budapestre érkező román külügyminisztertől pedig egyfajta állásfoglalást vár a magyar kormány: Bukarest fenntartja-e a korábbi együttműködést, vagy felrúgja a közép-európai szolidaritást?

2010 és 2012 között a magyar külpolitika megbízható és integráló nemzetközi szereplőből először furcsa partnerré, majd megbízhatatlan és hiteltelen nem partnerré változott. Mozgástere beszűkült. Kényszerpályán fut.

Gundel-palacsinta, Rákóczi-túrós, somlói galuska és még sok finomság a magyar diplomácia szolgálatában. Utazó tárlat lesz a Bem téri kiállításból.

A magyar diplomácia feladata most az, hogy kezelje a Ramil Safarov kiadatása után kialakult helyzetet. Vagyis rendbe hozni a magyar-örmény kapcsolatokat, mielőbb lecsillapítani ezt a fájdalmas ügyet – erről Martonyi János külügyminiszter beszélt csütörtökön újságírók előtt.

A miniszterelnök mondta ki a döntést az azeri kiadatási ügyben, amelyben - Orbán Viktor szavai szerint - semmi olyan nem történt a magyar kormány döntése után, amellyel előtte ne számoltak volna.

A német kormány szerint a magyar kormány jóhiszeműen járt el az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Safarov azeri katonatiszt kiadatása ügyében - derül ki a német külügyminisztérium állásfoglalásából, amelyet egy német civil szervezet szombaton közölt a honlapján.

Kétnapos informális tanácskozást tartottak a ciprusi Páfoszon az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei. A szombaton véget ért tanácskozáson Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviselte.

A Safarov-ügy nem csak önmagában tragédia: most és általa derült ki, hogy vészhelyzetben van a magyar diplomácia. Nem kétséges és immáron jól érzékelhető, hogy a miniszterelnök és közvetlen környezete módszeresen magához vonta a külügyi döntéseket, és a Bem rakpart szakértelmét csupán mellékes körülményként kezeli.

Négy nap kellett Martonyi János külügyminiszternek, hogy megszólaljon az azeri–örmény–magyar botrányban. Mindez tulajdonképpen nem meglepetés, jól jelzi a külügy két éve tartó leértékelődését: mára a tárca gyakorlatilag eltűnt a magyar kormányzaton belül, láthatatlan és néma lett. Tevékenységét legfeljebb akkor látni, ha egy-egy elszólás, botrány után külföldön „takarítani”, magyarázkodni kell.

Martonyi János külügyminiszter szerint "végtelenül sajnálatos, elfogadhatatlan és elítélendő", hogy az azeri kormány nem tartotta be ígéretét, és kegyelmet adott Ramil Safarovnak; a tárcavezető szerint Svájc segíthet a magyar-örmény kapcsolatokban kialakult feszültség enyhítésében.

A külügyminiszter szerint ki kell vizsgálni, hogy a napokban kiszabadult három magyar állampolgár milyen tevékenységet folytatott Szíriában.

Orbán Viktor nem tervez változást a tehermegosztásban - derült ki a szokásos, éves nagykövetértekezlet nyitónapján.

Kész a korábban okozott sérelmek meghaladására a magyar kormány a határon túli magyar szervezetekkel, és együttműködésre törekszik a szlovákiai Híddal és az RMDSZ-szel is, bár velük szemben kampányolt, mondta a Hvg.hu-nak Németh Zsolt, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Beszélt arról is: a magyar kormány egységes az uniós politikai integráció és a demokratikus jelleg erősítésében.