Kis túlzással szólva magyar napot tartanak hétfőn Brüsszelben az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei: az ülés témái között több olyan is található, amelynek Magyarország a főszereplője, mindenekelőtt a kukoricaintervenciós rendszer tervezett megszüntetése, valamint a madárinfluenza-helyzet.

Én most vajon kinek higgyek? Az uniós ügyekben rendszeresen nyilatkozó közgazdásznak vagy Gráf agrárminiszternek? Az első szerint az EU egész új mezőgazdasági szabályozási rendszere másról sem szól, mint hogy a tömegtermelés alaptámogatása helyett magukat a gazdákat, gazdaságokat kellene segíteni, akár a megfizetett önkorlátozás, akár a gazdálkodás felszámolásához adott gáláns "végkielégítés", netán a külön nyugdíj eszközével.

Minden szervezetet egybe söpörtek a magyar agrárium szakigazgatásában. Ezentúl bármilyen ügyet is kell intézni a mezőgazdasági termelőknek, szinte mindegyikben a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz kell fordulniuk.  

Az eddiginél gyorsabb és egyszerűbb ügyintézést ígérnek a január másodikától működő új szakigazgatási hálózattól.

Nyolc-tíz konkrét javaslatot ad be hazánk Brüsszelben a kukoricaintervenció júliusra tervezett megszüntetésének kivédésére.

Elsősorban a mezőgazdasági együttműködés, a magyar technológiaexport fejlesztéséről lesz szó Gyurcsány Ferenc és Vlagyimir Putyin hétfői munkamegbeszélésén.

Kétféle biotermelő van: megszállottak, akik évszázados módszerekkel küzdenek a károsítókkal szemben, mások a nagyobb haszon reményében vágnak bele a biobizniszbe. Az ökofelárért mindketten komoly pluszköltséget vállalnak.

Budapesten tárgyal az orosz mezőgazdasági miniszter hétfőn és kedden, miközben a magyar baromfitermelők a madárinfluenza miatt kirótt külföldi tilalmak feloldásában reménykednek.

Máma itt, holnap ott, jó napot. Vajon miért jut az ember eszébe ez a bökvers, amikor azt olvassa az újságban, hogy Faludi Sándor kilépett a Fideszből? Mint fogalmazott, döntésének oka a Fidesz elhibázott és mind ez ideig nem korrigált agrár- és vidékpolitikai stratégiája. A levélben arról ír, hogy a gazda érdekképviselet (Magosz) párttestrésszé válásával meggyengült annak szakmai érdekérvényesítő ereje. Hozzáfűzi, a Magosz egyébként sem számolt a mezőgazdasághoz ezer szállal kötődő falusi szegénység 2,5-3 milliós táborával. Ezt ugyanaz az ember mondja, aki 2004-ben Szilvásváradon, határon túli magyar szervezetek találkozóján így beszélt: meg kell védeni Magyarországot, "mert napjaink közéletében jól látható, hogy a bukott bolsevizmus szörnyszülöttjeinek sötét, sátáni árnyai a kimúlás kínjaitól vergődve rúgják, csikarják, harapdálják a nemzet szent testét".

Átszervezik az agrárszakigazgatás egészét. Egyelőre még nem tudni, hogy a 17 ezer alkalmazott közül kinek mondanak búcsút.

"Találgattam egyszer, milyen is a lábam. Aztán megnéztem, majdnem eltaláltam." Nehéz lenne eldönteni, miért is ez a Laár András-féle bökvers jutott eszembe, amikor a farmalapú támogatásokról szóló agrárügyi előterjesztést olvasgatni kezdtem. Ebből az derül ki, hogy 2,2 millió földtulajdonos alanyi jogon - pontosabban a földbirtoklás puszta ténye okán - juthat hozzá most összességében csaknem 300 milliárd forint támogatáshoz. Ez jogilag, elvileg egy jól beszabályozott rendszer lenne, valójában mégis maga a rögzült feketegazdaság, a regisztrált földtulajdonnal rendelkező, netán állatot is tartó kis- és őstermelő akkorát hazudik az adóhatóságnak, amekkorát akar, következménye nincs. Négymilliós árbevételig még adóbevallást sem kell készítenie. Közben magánbirtokok nőnek, növögetnek, autók és nagy értékű munkagépek hitelezéséről köttetnek komoly banki szerződések, ahol az állam némi garanciával is besegít - a falumbéli könyvelő meg azt kérdi, őt miért nem támogatja senki, ha ki akarja cserélni a számítógépét?

Egy minisztériumi feladatátcsoportosítást ígérő megjegyzésből a hazai természetvédelem elmúlt évtizedének legkomolyabb koncepcionális vitája kerekedett. A kérdés, hogy hol a helye a védett erdők kezelésének a magyar kormánystruktúrában, nem várt indulatokat kavart.

A mezőgazdasági termelés és a vidékfejlesztés nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő folyamat - mondja lapunknak adott interjújában Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.

A gazdálkodók jelentős része nincs tisztában azzal, milyen lehetőségeket nyújtanak a nemzeti vidékfejlesztési terv pályázatai. A hátrányos helyzetű térségek és tőkeszegény vállalkozások pedig nem engedhetnék meg maguknak, hogy akár egyetlen lehetőséget is elszalasszanak.

A csütörtökön a parlament elé vonuló természetvédők számára csalódást jelentett, hogy egy korábban napvilágot látott törvénytervezettel szemben maradt az erdőgazdálkodás felügyelete az agrártárcánál és nem került a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz.

Valamennyi miniszterjelölt megkapta a kellő támogatást tegnap a szakbizottsági meghallgatásán, ahol kiderült, hogy az igazságügyi tárca megy a Belügyminisztérium jelenlegi Roosevelt téri épületébe, áttekintjük a NATO-vállalásainkat, Hiller István pedig rendezni akarja az Opera-ügyet.

Nyolc miniszterjelölt meghallgatásával folytatják munkájukat ma a parlamenti szakbizottságok. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterjelöltet a mezőgazdasági bizottság, Szekeres Imre honvédelmi miniszterjelöltet pedig a honvédelmi és rendészeti, valamint a nemzetbiztonsági bizottság hallgatja meg.

Most tényleg hangolhatnak a gazdakörök, demonstrációs hangulat lesz a mezőgazdaságban előbb-utóbb. Egyrészt szigorodik a regula - az eddigieknél pontosabban kell elszámolni némi termelési értékkel és az ahhoz kapcsolódó támogatásokkal -, másrészt a föld nem lesz automatikus pénzlehívási alap.