Az uniós jegybank már vizsgálja az új jegybanktörvényt, amely Matolcsy György kezébe adja a pénzügyi felügyelést. Akár tetszene is nekik, csak a sürgősséget kellene megindokolni.

Maradt történelmi mélypontján, 0,5 százalékon az eurókamat, s maradt a dilemma is, tudná-e újabb nem szokványos eszközök bevetése révén élénkíteni az eurózóna gazdaságát az Európai Központi Bank (EKB). Minden lehetőség az asztalon van, derült ki csütörtökön.

Nem szokványos eszközeinek tárházából vajon elővesz-e újabb darabokat az Európai Központi Bank (EKB) – ez izgatta a kormányzótanács csütörtöki ülése előtt a befektetőket, akikre nagy nyomás nehezedik a nagy jegybankokból érkező ellentmondásos nyilatkozatok miatt.

Jegybankár ne menjen üdülni. Aki elolvassa a The Washington Post gazdasági elemzőjének, Neil Irwinnek a Penguin Press gondozásában most megjelent könyvét, az Aranycsinálókat (The Alchemists), és hozzáveszi a Nemzetközi Valutaalap (IMF) két kutatójának, Jaromir Benesnek és Michael Kumhofnak a nagy vitát kiváltó műhelytanulmányát, ezt az alapvető tanulságot biztosan leszűri magának.

Egy szép májusi estén 2010-ben, amikor a Lisszabonban tartott ülésük után az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának tagjai éppen vacsorázni készültek, hirtelen jelezni kezdtek a zsebekbe rejtett telefonok: zuhan a New York-i tőzsde vezető indexe. Az Amerikából 2007–2008 folyamán átzúdult, de Európában zsíros termőtalajra talált válság új hajtásaitól rettentek meg a tengerentúlon. Az európai jegybankárok izgatottságát valaki gyorsan lecsillapította, ám az aggodalom ekkor megdöbbenésbe csapott át. Még álmában sem gondolta volna senki a jelenlévők közül, hogy éppen a legmerevebb német álláspontot képviselő Axel Weber, a Bundesbank elnöke közli a résztvevőkkel, hogy államkötvényeket kell vásárolni. Az ötlet, amely inkább parancsnak hangzott, szembement az inflációtól rettegő német felfogással, az uniós alapszerződésekben rögzített tilalommal, hogy az EKB nem finanszírozhatja a kormányokat.

Az Európai Központi Bank korábbi elnöke szerint az euró köszöni, jól van, s nem igazak az Európa erkölcsi és egyéb hanyatlásáról szóló vélekedések. A független és transzparens jegybanki működés alapérték Jean-Claude Trichet szemszögéből.

A helyzet rossz, nincs hitelkereslet és -kínálat, az infláció túl alacsony, a munkanélküliség túl magas, ezért az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön negyed százalékponttal 0,5 százalékra vitte le az irányadó kamatot a pozsonyi kihelyezett ülésén.

Bár egyre többen beszélnek devizaháborúról a nemzetközi piacon, a Pioneer Alapkezelő szakemberei szerint még nem erről van szó, annak ellenére, hogy Japán már alkalmazza a nehézfegyverzetet. Magyarország helyzete viszont egyértelmű: nincs lehetőség mozgolódni.

A nem konvencionális jegybanki élénkítés, vagyis Matolcsy György unortodox módszerei mellett tette le a voksát Soros György. A milliárdos szerint e nélkül Európa lassú halálba menetel.

Tartja a kamatot az Európai Központi Bank (EKB) és a Bank of England. Előbbinek azonban mondania kéne valamit a recesszióról, utóbbinak az inflációról. A japán jegybank az irányadó kamat helyett a monetáris bázisra figyel, hogy két év alatt két százalékra emelje az árindexet. A Nikkei száguldott.

Utolsó intézkedésével enyhített valamelyest a ciprusi pénzmozgások szigorú korlátozásán Mihalisz Szarrisz, aki kedden lemondott a pénzügyminiszteri posztról.

Brutális veszteség éri a ciprusi nagybetéteseket: akár megtakarításaik 80 százalékától is búcsút vehetnek, a Laiki Bank (PCB) esetében mindenképpen. A bankok csütörtöki újbóli kinyitásakor nagyívű pénzmenekítésre nem lesz legális módjuk a betéteseknek.

A hajnali órákban az euróövezet pénzügyminiszterei megszavazták a Ciprust az államcsődtől megmentő milliárdokat. A szigetország egyik nagybankját felszámolják, és a gazdag bankbetétesek is fizetni fognak - viszont a szerényebb anyagi helyzetűek megmenekültek. A tőzsdéken örömmel nyugtázták a ciprusi mentőakció sikerét.

Drámai események színtere lesz ma (vagy holnap) a ciprusi parlament: a képviselők kénytelen-kelletlen visszavonulót fújnak, és megszavazzák a kedden egyszer már az asztalról lesöpört betétadót. Más, járható út ugyanis nem létezik.

Ha nincs megegyezés a mentőcsomagról a jövő hétig, akkor az Európai Központi Bank (EKB) felfüggeszti a ciprusi bankrendszer finanszírozását: magyarán elzárja a pénzcsapot. Ezzel most kényszerhelyzetbe kerültek a ciprusi politikusok.

Sokba kerülhet a győzelem Ciprus számára: a bankbetétek egyszeri megadóztatását visszautasító keddi parlamenti döntés után az érintettek lázasan keresik az új megoldásokat. Nem lesz egyszerű menet, ugyanis a hitelezők egy centet sem engednek a hitel fejében kért 5,8 milliárd eurós önrészből.

A kamatcsökkentés eshetőségéről is vitáztak az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsában csütörtökön, de a 0,75 százalékos irányadó kamat változatlan maradt. Mario Draghi jegybankelnök szerint továbbra is élénkülés várható az év második felében, de összességében idén a vártnál nagyobb lehet a visszaesés mértéke az eurózónában.

Nem változtatott a kamaton csütörtökön a Bank of England és az Európai Központi Bank (EKB), előbbi nem bővíti a likviditási programját sem.

Az euró erejétől a gazdasági élénkülés jegybanki támogatásáig terjedően szerteágazó témákat vitattak meg Londonban és Frankfurtban csütörtökön. Mario Draghi európai jegybankelnöknek sikerült gyengítenie az eurót, bár nem utalt rá, hogy ez volna a célja.

Változatlanul, 0,75 százalékon hagyta az irányadó eurókamatot mai ülésén az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa. A döntés megfelelt az előzetes piaci várakozásoknak.