A Keleti-Mecsek egyik legszebb völgyében megbúvó kis településen, Óbányán 2001 óta, az Óbányai Német Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére felelevenítik a helyi hagyományt, amely az 1970-es évekig töretlenül élt a falubeliek körében.

A Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársai a tavasz közeledtével újra indítják természetismertető tankirándulásaikat. Hazánk területén egyedül a Szársomlyón él a fokozottan védett magyar kikerics.

Előbb-utóbb túl leszünk azon, hogy lépten-nyomon lesznobozzák a jó borra szomjas népeket, mert bár finomat inni - és enni is, de ez már más tészta - még mindig szubkulturális dolog, a tábor azért bővül. És a hívek áhítattal emlegetik Szepsy István, Gere Attila és Lőrincz György, vagy újabban Kaló Imre, Horváth Ráspi József és Bott Judit nevét.

Berta Béla sokáig illegálisan "kapta le" a vadakat. Főleg a szarvasokra szeretett lőni, rájuk ősszel, bőgés idején vadászott. A fővárosban élő villamosmérnök - bár engedély nélkül járta az erdőket - zsákmányát nem titkolta, sőt közprédává tette.

A Tolna megyei Sárszentlőrinc 1775-ben épült evangélikus templomában helyet foglalhatunk abban az öreg iskolapadban, amiben nemzeti költőnk, Petőfi Sándor (Petrovics Sándor) ült és tanult. Nevének bevésett kezdőbetűit máig megőrizte a hűséges fa.

Máré és Miklós a Mecsek mélyén álló, két, egymással szomszédos várnak voltak az urai. A két vitéz harctereken izmosodó barátságának az vetett véget, hogy Miklós elszerette Máré nyugtalanító szépségű asszonyát. Máré bosszúból lerombolta Miklós erődjét és a sajátját is. Máré felesége és lánya a romok alatt maradtak. A gyönyörű lány néha megjelenik a vár falán, és annak lesz a párja, aki háromszor megcsókolja őt.

Békés környezet, barátságos táj, kedves fogadtatás, kellemes szállás és remek programok... Mindez, sőt számos feledhetetlen élmény várja azokat a családokat, baráti társaságokat, akik nyugalmas napokra, mégis különlegességekre áhítozva érkeznek a Tolna megyei Szedres közelében levő Apáti-pusztára, a Lovas Udvarház néven ismert Bezerédj-kastélyba és környékére.

"S íme virágzik a mandulafácska merészen a télben" - olvasható Janus Pannonius az Egy dunántúli mandulafáról című versében, ami jelmondata lehetne a Magyar Turizmus Zrt. Déli Tél elnevezésű kampányának. A programsorozat keretében a novembertől mandulavirágzásig Pécsre látogatók a résztvevő szállodákban egységes áron szállhatnak meg, kedvezményes jeggyel látogathatják a város kulturális intézményeit és rendezvényeit, az éttermekben pedig különleges mandulás ételek közül válogathatnak.

Az út hossza 1128 kilométer és 200 méter. Ritkán járt szakaszait időről időre visszaveszi az erdő, a Budapest határában húzódó ösvényeit viszont szeméthegyekkel és építési törmelékkel "kövezték ki" látogatói. A rendszerváltás óta több mint ötvenezren vágtak neki, a rekordot egy békéscsabai sportember tartja, aki tizenhét nap alatt végigfutotta. A többség néhány résztáv után feladta, a végállomásra évente csupán hetven-száz túrázó érkezik meg. Az Országos Kéktúrát ötvenhét év alatt négyezer-négyszázan járták végig.

Egy uniós pályázaton elnyert pénz felhasználásával új életre kelhet az Európa Nostra-díjas élő skanzen Szántódpusztán.

A nomád életmód kedvelőinek számtalan örömöt kínál a Kelet-Dráva tájegység. A Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) által ápolt, 1220 négyzetkilométernyi területet északról a 6-os főút, délről a Dráva, nyugatról a baranyai megyehatár, keletről pedig a Pécs-Görcsöny-Harkány vonal keretezi. A tájegység védett része a Dráva árterülete, ott a kirándulók kenuval, kerékpárral és gyalogosan indulhatnak felderítő útra.

A dél-dunántúli régióban 40 település szállodái, kastélyai, panziói, ökovendégházai, éttermei kínálnak egész októberben kedvezményes ajánlatokat a Vizek éve akció keretében. A 3=4 kibővítéseként az év végéig meghirdetik a Fürödjön ingyen Dél-Dunántúl topfürdőiben elnevezésű akciót. Tehát nemcsak hogy három éjszaka áráért négyet kap a vendég, de aki a szállodákban legalább három éjszakát eltölt, naponta ingyen látogathatja az adott település, illetve a szálloda termál- vagy gyógyfürdőjét.

A Balaton ősszel látványként, vagy hajózva pazar élmény, de nem kell lemondani a fürdőzésről sem. A dél-balatoni térségben a fővároshoz legközelebbi, minősített termálfürdő Nagyberényben található. Nagyberény termálkútjaiból szállítják a vizet Siófok több négycsillagos szállodájába is, amelyekben wellness-szolgáltatásokkal is kényeztetik a vendégeket.

Nem kell attól félni, hogy unalmasan telnének el a hétvégéink, változatos programokon élvezhetjük ki az utolsó melegebb napokat. A Magyarok Európai Fesztiválját tizenhetedik alkalommal rendezik meg Baranya megye településein, többek között Komló, Mohács, Pécs, Pécsvárad, Siklós, Szentlőrinc, Szigetvár és Villány helyszínekkel. Az összművészeti fesztiválra nemcsak a környező országokból, de a Kárpát-medencén túli területekről érkeznek magyar származású művészek, hogy tánccal, zenével, színházzal és képzőművészeti alkotásokkal lepjék meg a közönséget szeptember 28. és október 13. között.

Nem kell aggódni amiatt, hogy a nyár elmúltával véget ért a strandszezon, hiszen a termálfürdők és a wellnessközpontok egész évben nyitott kapukkal várják a feltöltődni vágyókat. Az idei őszre Dél-Dunántúl meleg vizes fürdői pedig meglepetéssel is készültek vendégeik részére: bárki, aki legalább három éjszakát eltölt Szigetvár, Csokonyavisonta, Nagyatád, Harkány, Sikonda, Bikal, Hőgyész, Tengelic fürdőinek partnerszállodáiban (lista: www.deldunantul.hu) vagy a programban részt vevő termálszállodákban, az az érintett fürdőt pihenése alatt ingyen látogathatja, és nem kell belépőjegyet váltania.

Béda-Karapancsa. Egyedien zenél ez a kötőjeles szó, s egyedi szépségeket rejt a Béda-karapancsai vízi világ. Ez a 105 négyzetkilométernyi tájegység a Duna mentén, a tolna-baranyai megyehatártól a déli országhatárig húzódik. A Duna- Dráva Nemzeti Park (DDNP) által gondozott terület ötödét víz borítja, a szélesen hömpölygő folyót a két parton mellékágak, tavak kísérik.

Hosszú vándorlás után ért Tolnába a bukovinai székelyek egy csoportja. Hagyományaikat őrzik a dél-dunántúli tájon is. Egyre többen igyekeznek megismerni hazánk értékeit, szépségeit. Ilyen felfedezőútra invitálom az olvasókat a Tolna megyei Bonyhádra és környékére, különös tekintettel a Völgység tájaira.

A tízezres Tolna megyei kisváros, Tamási joggal büszke vendégszeretetére, érdekes turisztikai kínálatára.

Átadták a felújított gemenci Karapancsa-kastélyt, ahol vadász-, illetve pihenőhely működik, valamint a térség erdő- és vadgazdálkodásával, mezőgazdaságával, néprajzával kapcsolatos emlékeket bemutató múzeum nyílt.

Vásári festők és falvédőgyártók kedvenc témája volt a múltban a szarvasbőgés. Az egykaptafás ábrázolás lényege mindig ugyanaz: hatalmas agancsú szarvas áll az éji hegytetőn vagy egy magas fákkal övezett tisztáson, s miközben testére ezüstös fényt szór a holdvilág, ő égnek fordított tekintettel bőg. Az igényes műélvezők az efféle munkákat giccsnek mondják, ettől még nem árt tudni, hogy a szarvasok bőgésének gesztusát a vásári festők és a falvédőgyártók általában pontosan adják vissza. Aki nem hiszi, meggyőződhet róla augusztus 30-án, a gemenci erdőben.