Vásári festők és falvédőgyártók kedvenc témája volt a múltban a szarvasbőgés. Az egykaptafás ábrázolás lényege mindig ugyanaz: hatalmas agancsú szarvas áll az éji hegytetőn vagy egy magas fákkal övezett tisztáson, s miközben testére ezüstös fényt szór a holdvilág, ő égnek fordított tekintettel bőg. Az igényes műélvezők az efféle munkákat giccsnek mondják, ettől még nem árt tudni, hogy a szarvasok bőgésének gesztusát a vásári festők és a falvédőgyártók általában pontosan adják vissza. Aki nem hiszi, meggyőződhet róla augusztus 30-án, a gemenci erdőben.
A győztes bika mindent visz
Az említett nap estéjén ugyanis a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) szarvasbőgéstúrára invitálja a természetkedvelőket.
A túra iránt érdeklődőket a Tolna megyei Pörböly község határában, a gátőrház parkolójában várják a nemzeti park szakemberei. Kammermann Péter, a DDNP gemenci tájegységének természetvédelmi őre elmondta, hogy a kirándulás résztvevői végigmennek a nyéki Holt-Duna tanösvényen, s nádasokon, ártéri erdőkön át eljutnak arra a területre, ahonnan egy magaslesről esetleg kifigyelhető a gímszarvasok bőgése és viaskodása. Kammermann hangsúlyozza: szerencse kell ahhoz, hogy egyetlen kirándulással kileshessük a szarvasokat, hisz a remek szaglással rendelkező gímek kerülik a találkozást az emberrel, az viszont csaknem biztos, hogy a háromórás séta közben többször is a túrázók felé sodorja a szél a szarvasbikák bőgését.
Ez a roppant erős hang tulajdonképpen a bikák "társkereső hirdetése". A bőgéssel egyrészt a szarvasteheneket akarják elkápráztatni, másrészt a többi bikát elijeszteni. A vetélytársak megrémisztéséhez azonban kevés a bőgés, ahhoz, hogy egy bika elhódítsa egy tehéncsapat - a tehénrudli - szívét, általában sorra meg kell viaskodnia a környék többi vágyakozó bikájával. A bikák agancsukkal feszülnek egymásnak, és addig tolják, feszítik, rángatják ellenfelüket, amíg az fel nem adja a küzdelmet, és el nem menekül a tehénrudli közeléből. A győztes bika mindent visz, s ez azt jelenti, hogy a küzdelem eredményét kiváró valamennyi tehén az ő háremét erősíti. Egy rudli állhat 2-3 tehénből, de lehet akár 15-20 tagja is. Utóbbi esetben a nemzés alaposan igénybe veszi a győztes bikát, hisz háremének minden tagját meg kell termékenyítenie. A bőgés három-négy hetes időszakában a kétmázsás bikák némelyike lead 40-50 kilót. A fogyást nemcsak a párzás energiafaló tevékenysége okozza, hanem az, hogy a konkurens bikák később is próbálkoznak a tehénrudli megszerzésével. Így a győztes bikának állandóan résen kell lennie, s nincs ideje a táplálkozásra. Ezért aztán, amikor egy bika megtermékenyíti a teljes háremet, beveti magát a sűrűbe, és tizenegy hónapig látni se akarja a gyengéd nemet. A bőgés utáni első hónap azzal telik, hogy a kiéhezett bika csak legel és legel és legel. Ez számára létkérdés, mivel közeleg a tél, s mire megérkezik a hó és a hideg, vissza kell nyerje régi súlyát és kondícióját.
Amúgy nem árt tudni, hogy a gemenci erdő gímállománya messze földön híres. Az itteni bikák trófeájának átlagos súlya 7-8 kiló, nem ritka azonban az olyan gím, ami 12 kilósnál nagyobb trófeát hord a fején, ezért aztán Gemenc kiemelt helyen szerepel a vadászati térképeken. A 2002-es és a 2006-os árvíz és a szúnyoginvázió ugyan megtizedelte a gemenci állományt, ám mostanra a szarvaspopuláció létszámban és minőségben újra a régi.
Hogy a magyar mondavilág legendás állatát megcsodálhatják-e a szarvasbőgéstúra vendégei, annak jóslására nem vállalkozunk, de hogy a tanösvényt végigjárók kifürkészhetik egy szelíd szépségű táj éjszakai titkait, az aligha kérdéses.
A túrára érkezőknek 30-án este fél hétig kell elérniük a pörbölyi gátőrházat. A túrázók négy kilométert tesznek meg. A résztvevők a szúnyogok és a kullancsok miatt zárt ruhában jöjjenek, emellett gondoskodjanak lámpáról, a legpraktikusabb, ha ez a lámpa fejhez rögzíthető. A túrán a részvételi díj 300 forint. További felvilágosítást a 72/518-221-es és a 30/377-3388-as telefonszámon, valamint a www.ddnp.hu honlapon kaphatnak az érdeklődők.