Az egyik legújabb látványosság, amire bízvást lehet azt mondani, hogy bűn kihagyni: a korabeli tervrajzok és fényképfelvételek alapján az eredeti állapotot megközelítő formában helyreállított karapancsai kastély és major történelmi jelentőségű díszkertje.

Diszkrét berregéssel araszol motorcsónakunk a Duna bédai holtágában. Azt vettük a fejünkbe, hogy megpróbáljuk kilesni a gemenci erdő árvíz elől menekülő szarvasait, vaddisznóit, őzeit és rókáit. Idegenvezetőnk, a területet kezelő állami cég, a Gemenc Zrt. bátaszéki erdészetének vezetője, Janács Gergely biztosra ígérte, hogy egyetlen élő négylábút sem látunk majd, mert azok mind felmenekültek a vadmentő dombokra.

Napi egy járattal szombattól újraindul a gemenci erdei vasúton a személyforgalom – közölte a Gemenc Zrt.

Több közlekedésbiztonsági hiányosságot talált a Gemenc Volán Zrt. egy 2010. augusztusi ellenőrzés során az Orangeways Zrt. által üzemeltetett Tolna megyei autóbuszoknál. Az Orangeways tájékoztatása szerint a hibák kijavítása folyamatban van.

Nem csak utazhatnak a kirándulók a gemenci nosztalgia vonaton, vezethetik is a Rezét nevű gőzmozdonyt. A Gemenc Zrt. változatos programokkal ünnepli a több mint fél évszázados erdei vasút napját.

Határozottan minden jel azt mutatja, kopogtat a tavasz. Ilyenkor még a legkényelmesebbek is vágynak a természet gyönyörűségére. Aki teheti, látogasson el - akár egy hosszú hétvégére - a Szekszárdhoz és Bajához egyaránt közeli Gemencbe. Az összesen 72 hektáros területből a Duna menti 18 hektárnyi védett terület Európa legnagyobb összefüggő ártere.

Berta Béla sokáig illegálisan "kapta le" a vadakat. Főleg a szarvasokra szeretett lőni, rájuk ősszel, bőgés idején vadászott. A fővárosban élő villamosmérnök - bár engedély nélkül járta az erdőket - zsákmányát nem titkolta, sőt közprédává tette.

Béda-Karapancsa. Egyedien zenél ez a kötőjeles szó, s egyedi szépségeket rejt a Béda-karapancsai vízi világ. Ez a 105 négyzetkilométernyi tájegység a Duna mentén, a tolna-baranyai megyehatártól a déli országhatárig húzódik. A Duna- Dráva Nemzeti Park (DDNP) által gondozott terület ötödét víz borítja, a szélesen hömpölygő folyót a két parton mellékágak, tavak kísérik.

Vásári festők és falvédőgyártók kedvenc témája volt a múltban a szarvasbőgés. Az egykaptafás ábrázolás lényege mindig ugyanaz: hatalmas agancsú szarvas áll az éji hegytetőn vagy egy magas fákkal övezett tisztáson, s miközben testére ezüstös fényt szór a holdvilág, ő égnek fordított tekintettel bőg. Az igényes műélvezők az efféle munkákat giccsnek mondják, ettől még nem árt tudni, hogy a szarvasok bőgésének gesztusát a vásári festők és a falvédőgyártók általában pontosan adják vissza. Aki nem hiszi, meggyőződhet róla augusztus 30-án, a gemenci erdőben.