Főúri vadászatok nyomában

A Nagykastély neobarokk díszkertjének rekonstrukciójából nem maradt ki a gímszarvasokat ábrázoló kőszobrok felújítása, a kastélypark fogadótere, és rendezték a Kiskastély és az egykori cselédlak környékét, valamint a terítékhelyet. A védett faállománynak és madárfaunának otthont adó helyen létrehoztak egy gyümölcsfa-fajtabemutató kertet, miközben helyreállították a vadgesztenye allét és az egykori filagóriát, az eredeti látványkapcsolatokat és a nagyrétet.

A kastélypark bemutatására kerttörténeti tanösvény létesült. A gemenci erdőgazdaság kezelésében lévő karapancsai kastély és major parkja most már majdnem a régi fényében pompázik. A Gemenc Zrt. által közzétett tájékoztató szerint a terület története is igen érdekes. Mint olvasható: „A török hódoltság alóli felszabadító harcok hadvezére, Savoyai Jenő herceg, hősiessége jutalmául kapta meg azt a hatalmas birtokot, mely Mohácstól délre feküdt a Duna és a Dráva területén. Később a Bellyei Uradalom visszaszállt a császárra, és több tulajdonos után, a XIX. század második felében Habsburg Albrecht (Albert) lett a birtokos. Albrecht nemcsak kitűnő hadvezér volt, hanem egyben jó gazdálkodó is, neki köszönhető, hogy mintagazdasággá szervezte az uradalmat és világszínvonalra emelte a vadgazdálkodást. Karapancsát a Duna árterének erdei vették körül, ahol különleges állatvilágot talált a korabeli utazó. Alfred Brehm 1878-as ornitológiai gyűjtőútja során elragadtatással emlékezett meg a területről. Útitársát, Rudolf főherceget lenyűgözte a látvány,

és útirajzában „paradicsomi állapotokról” írt.

1895-ben Habsburg Frigyes főherceg örökölte meg a birtokot. Ő feleségével, Izabella főherceg asszonnyal együtt fejedelmi vadászatokat rendezett itt. Ezekre több uralkodó is ellátogatott, vadászni utazott Karapancsára I. Ferenc József császár és király, II. Vilmos német császár, Ferenc Ferdinánd trónörökös és gróf Széchenyi Zsigmond is. Az eredeti kastély a helyet rendkívül megkedvelő, oda többször visszajáró II. Vilmos német császárnak és kíséretének azonban nem volt megfelelő, ekkor és emiatt épült meg a Nagykastély, amely vadászkastélyként állt szolgálatba, és 1910-ben még az utolsó látogatására érkező császár szállásául szolgált.

Habsburg Frigyes nemcsak az épületekre, de a kertre is különös gondot fordított, a díszkert megtervezésével a kor legjobbját, a császári udvar főkertészét, Anton Umlauftot bízta meg, aki a schönbrunni park- és kertegyüttes császári kertésze is volt, majd érdemei elismeréséül az Osztrák–Magyar Monarchia területén lévő császári kertek összességének igazgatójává vált. Ő álmodta meg többek között az Eszterháza, Kismarton kastélykertjét is.

A cikk a Népszabadság TOP Titkok 2015 c., 100 különleges belföldi úti célt bemutató kiadványában jelent meg. A magazin  megvásárolható digitális formában a Dimag vagy Lapcentrum oldalakon vagy keresd az újságárusoknál!