Megvan az öreg pad P. S. monogrammal

A Tolna megyei Sárszentlőrinc 1775-ben épült evangélikus templomában helyet foglalhatunk abban az öreg iskolapadban, amiben nemzeti költőnk, Petőfi Sándor (Petrovics Sándor) ült és tanult. Nevének bevésett kezdőbetűit máig megőrizte a hűséges fa.

Petőfi 1831-től két éven át az esperesség evangélikus kisgimnáziumába járt, ami a faluvégi épületben volt. "Ennek keleti oldalán állott ama tágas terem, hol a négy osztály, számra 40-50 fő együtt tanult, s míg egyik résszel a tanár foglalkozott, addig a többi feladványát készíté vagy figyelt. Petőfi, mint kisebb tanuló, a terem bal oldalának harmadik padjában, közvetlenül mellettem ült." (Sass István: Petőfi gyermekkorából, 1883).

Az 1100 lelkes település szeretettel őrzi becses emlékeit. A gondosan őrzött bútorokkal emlékházat rendeztek be, és odakerültek a hajdani értékes iratok, képek... Az első sárszentlőrinci tanévben Hittig Lajos jegyző házában lakott a költő, s bele is szerelmesedett annak lányába, Amáliába, "S boldog valék, mert a lyánykától / Viszontszerettetém."

Petőfire bő évtized múltán ugyanitt újabb szerelem talál rá, amit a később szépen felújított borjádi méhesben - Tolna megye fiataljai minden év március 15-én ott gyűlnek össze, s emlékeznek - meg is énekelt A négy ökrös szekér című versében. Érdemes ellátogatni a borjádi Sass-kúria végében levő alacsony épületbe, a méhesbe, de óvatosan, nehogy beleüssük a fejünket a "fejtörő gerendába". Petőfi persze másként gondolkodott, hiszen: "Én inkább betöröm fejem, / Semhogy meghajtsam derekam!"

Javasolom, folytassuk utunkat a 251 lakosú Uzdra, s nézzük meg az óriási élményt adó iskolamúzeumot. De a folytatás némi visszatekintéssel kezdődjék. A múzeum nyolcvan év körüli, igen nagy tudású muzeológus-igazgatója, a magát néptanítónak mondó Renkecz József a "négyökrös szekéren" való utazás részleteibe így avatott be: - A Sass család ifjai - négy leány és három fiú - gyakran látogatták meg a borjádi kúriában élő nővérüket. (A később orvossá lett régi hű barát, Sass István invitálására látogatott Tolnába Petőfi Sándor.) Ekkor is, a nővérlátogatás során kimentek az uzdi füzes erdőbe, ahol halászlét ettek, s cigánymuzsika mellett jól szórakoztak. A fáradt társaság - amelynek egyik alkalommal, úgy tudni, 1845 októberében Petőfi is tagja volt - a visszautat négyökrös szekéren tette meg. Petőfi, aki "valék szomszédja épen Erzsikének", arra kérte a leányt, válasszanak maguknak csillagot...

- Az emlékek alapján mondom, hogy a később Örzse nénémmé lett Sass Erzsike -, aki a hímesköveiről ismert Mattioni Eszter dédanyja volt - cipóképű leányka volt... A szekéren haladva Petőfi arra kérte, hajtsa hozzá közelebb a fejét, mert súgna neki valamit. Amikor a lány odahajolt, jól megcuppantotta az arcát.

De gyerünk be a felolajozott fapadlózatú iskolamúzeumba. Sorakoznak a száz évnél idősebb elkoptatott négy-öt "gyerekes" padok, felszerelve palatáblával, tintatartóval. A terem egyik sarkában korabeli vaskályha áll, a falra víztartályt szereltek, alatta lavór, mellette kézzel szőtt törülköző. A tanítói pulpitus mögött és mellett falra akasztott igen értékes szemléltetőeszközök láthatók. A negyedik osztályosok számára készült negyven darabból álló papírtáblák - a kalandozások kora, tatárjárás, Hunyadi János... - Tirpák János munkái a harmincas évekből. Külön érdekességük, hogy a nyomdában fekete-fehéren készültek, majd a tanítók és az ügyesebb diákok színes ceruzával időtállóan kiszínezték.

A másik terem az irodalmi emlékszoba, amely nemcsak Petőfi Sándort idézi, hanem Illyés Gyulát és Lázár Ervint is. Érthetően igen sokan - iskoláscsoportok, tantestületek, néprajzosok, családok - keresik fel e pótolhatatlan értékeket bemutató falusi múzeumot, s gyakori, hogy egy-egy becses darabot ajándékozva bővítik a gyűjteményt.

Az ódon "iskola" környékén nyaranta madár-, történész- és fafaragó táborokban dolgoznak és gyarapítják tudásukat gyermekek és felnőttek egyaránt. A muskátlis és leanderes udvar számos ékessége mellett látható a fából faragott négyökrös szekér.

S ha marad még idejük a kirándulóknak, ruccanjanak be Szekszárdra, s gyönyörködjenek a már említett Mattioni Eszter hímesköveiben, amelyek a régi vármegyeházán láthatók.

Info

A Petőfi Emlékházba kortól függően száz, illetve kétszáz forint a belépődíj. A vármegyeháza kiállításaira - A régi vármegyeháza világa, Mattioni Eszter festményei és hímeskövei, Liszt Ferenc-emlékkiállítás, Esze Tamás gyűjteménye - 300, illetve 500 forint belépődíjat kell fizetni, kivéve a szombatokat, amikor ingyenes a látogatás.

Renkecz József, a múzeumalapító
Renkecz József, a múzeumalapító
Top cikkek
Top cikkek
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.