Vasárnap kora reggel a csallóközi Vajkánál a bősi felvízcsatorna töltésének ütközött a svájci zászló alatt közlekedő kirándulóhajó. A fedélzeten 216 személy tartózkodott, köztük 150 turista.

A jelenleginél kétötödnyivel kevesebb vízmennyiség, és a teljes folyó legsűrűbben belépcsőzött szakaszának létrejötte – a jelenlegi állás szerint ezek lennének az „eredményei” a magyar és a szlovák kormány megállapodásának a szigetközi vízpótlásról. A témával foglalkozó pénteki budapesti konferencián az is elhangzott, hogy Magyarország az összes olyan követeléséről lemondani készül, amely a hágai ítélet alapján nyerhető lenne.

Lapunk szerdai, az MTA Duna-eltereléssel foglalkozó konferenciájáról szóló tudósításában hiányoltuk a résztvevők közül az MTA Szigetközi Munkacsoportját. Válaszában a tudós testület azt állította, hogy ilyen munkacsoport nem is létezik. Megpróbálták eltüntetni a csoport működésének a lenyomatait is az akadémia honlapjáról, vélhetően azért, mert vizsgálatuk eredményei rossz megvilágításba helyezik a szlovákokkal kötendő megállapodást.

Furcsa konferenciát rendeztek kedden az Akadémián a Dunáról: mintha a Bős ügyében kialakult magyar–szlovák konfliktust lezáró, a háttérben már megszületett megállapodásnak akartak volna utólag egy kis tudományos talapzatot ácsolni.

A személyes beszélgetések, valamint a helyi lakosok Facebook-posztjai alapján megállapítható: nem mindenki fogadta örömmel, hogy a pozsonyi kabinet, illetve a parlament döntése alapján idén Bős városi rangot kapott.

A bősi konfliktus lezárása volt a téma a parlament külügyi és fenntartható fejlődési bizottságának keddi együttes ülésén. A kormány képviselői szerint van remény a megegyezésre, a Duna-mozgalom szakértői viszont azt állítják, hogy ehhez a több vízre vonatkozó összes magyar igényt fel kellene adni.

A hágai nemzetközi bíróság döntésével ellentétes megállapodást készül kötni Magyarország Szlovákiával a Duna eltereléséről – hangzott el a témával foglalkozó tegnapi budapesti háttérbeszélgetésen. Az eseményen – amelynek egyik résztvevője Illés Zoltán, az Orbán-kormány előző környezetügyi államtitkára volt – néhány közkeletű félreértést is eloszlattak a vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban.

A szlovák kormány jóváhagyta a belügyi tárcának azt a javaslatát, hogy Bőst jövő év elejétől várossá nyilvánítsák. A határozatot még a pozsonyi törvényhozásnak is jóvá kell hagynia, aminek nem lesz semmilyen akadálya, mert a Robert Fico vezette Smer-SD kormánypártnak kényelmes többsége van a törvényhozásban, és az indítványt az ellenzéki pártok is támogatják.

Újabb részletek szivárogtak ki abból a lapunkban ismertetett állásponttervezetből, amely Bős ügyében a magyar–szlovák megállapodás alapja lehet. Az Országgyűlést kihagyva, olyan kormányközi egyezmény születne, amelyben a magyar fél minden igényéről –az elterelt Duna egy részének visszaszerzéséről és a bősi erőműben megtermelt áram ellentételezéséről is – lemond.

Magyarország olyan javaslatot készül tenni Szlovákiának, amely az Öreg-Dunába jutó vízmennyiség növelése helyett keresztgátak építésével próbálná orvosolni a Szigetköz krónikus vízhiányát. Az eredetileg Julius Binder, a bősi vízerőmű első vezetője által felvetett terv megvalósítását környezetvédők próbálják megakadályozni.

Az Új Széchenyi Terv után egy újabb kormányzati dokumentumban is felbukkant a dunai vízlépcsők építésének ötlete: az egyelőre tervezetként létező Kvassay Jenő Terv a vízgazdálkodásra, a vízenergia-hasznosításra és a hajózóutak biztosítására is ezek létesítését nevezi megfelelő megoldásnak. Az elképzelés több civil szervezetnél kiverte a biztosítékot.

Csütörtök délután 18 menekültet szállítottak Ausztriából Bősre. Mindannyiukat a vízerőmű egykori, nemrég felújított munkásszállójában helyezik el, ahol addig tartózkodnak majd, ameddig Ausztriában nem döntenek menekültjogi kérelmeikről. Azután mindannyian visszatérnek a szomszédos országba és helyettük más migránsokat szállíthatnak ide.

Augusztusban érkezik meg a bősi menekülttáborba az ausztriai Traiskirchenből azoknak az illegális bevándorlóknak az első csoportja, akiknek ideiglenes szlovákiai elhelyezéséről közel két hete írt alá megállapodást a szlovák és az osztrák belügyminiszter - erősítette meg az MTI-nek a szlovák belügyminisztérium sajtóosztályának vezetője pénteken.

Petíciós bizottság alakult a csallóközi Bősön, miután a helybeliek megtudták, hogy a nagyközség határában, a vízerőmű közelében levő, jelenleg üres épületben a pozsonyi Migrációs Hivatal 250 menekült elhelyezését fontolgatja.

A szlovák kormány 492 millió eurót követel az olasz Eneltől, amely viszont 588,2 milliós jóvátételi igényt nyújtott be a bősi vízerőmű bérlésével, illetve működtetésével kapcsolatos jogvita következményeként.

A szlovák kabinet megkülönböztetett érdeklődést tanúsít a Szlovák Villamos Művek (SE) legalább 51 százalékos tulajdonrésze, vagy akár ennél nagyobb csomag iránt – jelentette be Robert Fico.