Elsősorban a két évtizede üzemelő vízerőmű révén, újabban pedig a menekülttábor újbóli megnyitása miatt ismert település polgárai közül sokan örülnek, hogy több éves próbálkozásuk végre eredményes lett. Mások viszont úgy vélik: a szlovák kormány és a helyi önkormányzat között háttéralku született, amely alapján a helybeliek tudomásul veszik a befogadóállomás ideiglenesnek mondott működését. Ennek fejében pedig a városi rangon kívül 40 ezer eurót kaptak Robert Fico miniszterelnök tavalyi tartalékalapjából, s más ígéretekkel is kecsegtették őket.

„Sok polgártársamhoz hasonlóan továbbra is ellenezzük, mert kockázatosnak tartjuk a befogadóállomást, véleményünknek ezután is hangot adunk” – írta a közösségi oldalon Jakus Zoltán, aki tavaly petíciós akciót, majd pedig helyi népszavazást kezdeményezett erről az ügyről. Horváth Sándor nyugdíjas pedig kifejtette: „Bármit mond a polgármester, a város fenntartása többe került, mint eddig a nagyközségé. Ezért bizonyára lesznek helyi adóemelések."

Fenes Iván, a dél-szlovákiai nagyközség polgármestere megkeresésünkre cáfolta a háttéralkut, valamint a további feltételezéseket is. „Mi öt éve adtuk be kérelmünket, mert már akkor teljesítettük a várossá nyilvánítás feltételeit. Egyébként pedig visszatérünk a gyökereinkhez, hiszen már több évszázaddal ezelőtt mezővárossá nyilvánították településünket, amely ma is ennek a magyar határhoz közeli kistérségnek a központja. A városi ranggal különösebb kiváltságok nem járnak, a helyi adókat sem emeljük, azt viszont örömmel állapíthatom meg, hogy jövő januártól Bős lesz Szlovákia legmagyarabb városa, ugyanis az 5400 lélekszámú településünk kilencven százaléka a felvidéki magyar közösséghez tartozik” – tájékoztatta lapunkat Szlovákia 140. városának első embere.

A szlovák és az osztrák belügyminiszter tavaly nyáron kötött egyezséget arról, hogy a túlzsúfolt traiskircheni menekülttábor gondjainak enyhítése érdekében 500 személyt látnak el a vízerőmű részben felújított volt munkásszállójában, ahol addig tartózkodnak, ameddig Bécs nem bírálja el menekültjogi kérelmeiket. Azután valamennyien visszatérnek Ausztriába. Szeptemberben érkezett az első csoport, azóta pedig folyamatosan újabbak jönnek, többen viszont már távoztak. Egyelőre semmilyen erőszakos cselekedetre nem került sor, bár főleg ezektől tartottak a helybeliek.