Új szelek fújnak Velencében: legalábbis tény, hogy már most sokan a fordulat évének minősítik az ideit, legalábbis a ma kezdődő és szeptember 8-ig tartó, 69. nemzetközi filmfesztivált illetően.

Hovatovább elválaszthatatlan egymástól a Real Madrid és a Barcelona: a két örök rivális bő két éven belül (2010 áprilisától) a tizennegyedik – mindent egybevetve a 252. – alkalommal találkozik egymással. Noha a spanyol bajnoki címvédő a királyi gárda, az utóbbi esztendők – diszkréten fogalmazva – nem a fővárosi együttesről szólnak, mivel az előző tizenhárom meccs mérlege (a katalán csapat szempontjából): 7 győzelem, 4 döntetlen, 2 vereség, 27-15-ös gólkülönbség.

A Gyulai húskombinát ügyében sem történt érdemi előrelépés a szerdai kormányülésen, a kormány egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy tulajdonosként beszállna-e cégbe.

Nyakunkon a tanévkezdés, s miközben a kormány központilag összeállított tankönyves módszerei sok tekintetben ásatag, múltbeli reminiszcenciákat ébresztenek, a világban teljesen új, a digitális kor minden előnyét felhasználó változások körvonalazódnak. A mesterséges intelligenciával foglalkozó minapi torontói konferencián például bemutatták a seattle-i Vulcan cég Inquire nevű, iPadre készült – első lépésként biológiai tananyagot tartalmazó – alkalmazását, melyet a szakemberek az első valóban intelligens tankönyvnek tartanak.

Ahogy a herendi porcelánok többségét, úgy a magyarországi gyártású prémiumkategóriás autókat sem itthon veszik, többségük exportra kerül. Már csak ezért is, mert a hazai piacnál tempósabban bővül a hazai autógyártás, melynek éves termelése 2014-ben elérheti a félmillió darabot, ami nagyon is reális, hiszen kapacitása már napjainkban is megközelíti ezt a mennyiséget, ráadásul a Mercedes- után az új Audi-telephely is beindul.

Konkrét ígéretet nem, csupán általános biztatást kapott Belgrád az EU-tól. Az Európai Parlament szerbiai ügyekben illetékes jelentéstevője, Jelko Kacin a szerb elnökkel folytatott hétfői találkozója után kijelentette: a balkáni ország az év végéig nem kap időpontot az EU-felvételi tárgyalások megkezdésére. Válaszul Tomiszlav Nikolics elmondta: országa célja továbbra is a csatlakozás, de nem mindenáron.

Elérkezett a végjátszma ideje: szeptember 3-ra tűzte ki a bíróság annak eldöntését, jóváhagyja-e a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) és az Andrew G. Vajna kormánybiztos irányítása alatt működő Magyar Nemzeti Filmalap (MNFA) közötti egyezséget a korábban az MMK-hoz telepített filmvagyon (Mafilm, Filmlaboratórium) átadásáról – újraállamosításáról és a közalapítvány tartozásainak törléséről. Ha igen, semmi sem gátolja, hogy megszüntessék az immár „kiüresített” MMK-t.

Az Átment a trafiktörvény című cikkük felvetéseit támasztanám alá pár lehangoló adattal.

Jól kereshető, hiteles és pontos online adatbázist épít a Magyarországon „képződő” tudományos eredményekből az MTA Könyvtára. Az uniós támogatásból létrejött, eredetileg a legrangosabb egyetemek és az Akadémia publikációs termését szolgáltató Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) a fejlesztés második körében országos lefedettségűvé vált: mint az MTMT2 projekt tegnapi sajtóbemutatóján elmondták, a rendszer ezentúl az összes felsőoktatási és akadémiai kutatóhely tudományos műveiről – 2007-től kezdődően – teljes körű kimutatást ad.

„Elszomorított minket az ítélet. Szomorú nap ez, nemcsak a mi családunknak, de az emberi jogok és a jogállamiság ügyére nézve is, és szomorú Izrael állam számára is.” Így kommentálta Cindy Corrie a haifai kerületi bíróság ítéletét, amely elutasította a Corrie szülők keresetét. A család azzal vádolta Izraelt, hogy felelős a lányuk haláláért.

A kormány másfél-két hónapon belül dönthet arról, hogy segít-e a súlyos gondokkal küszködő pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-n, s ha igen, hogyan – tudtuk meg Csizi Pétertől, Pécs fideszes alpolgármesterétől.

Hurrá! Az E.ON a miénk lesz! A miénk?

Az esztendő negyedik Grand Slam tenisztornájának nyitánya nem hozott igazán nagy meglepetést, noha – a megszokott szcenárióval ellentétben – jó néhány kiemelt már a rajtnál búcsút intett az amerikai nemzetközi teniszbajnokság, a US Open küzdelmeinek.

Legyünk egyszer őszinték önmagunkhoz: az Aradi vértanúk nem tartozik a magyar piktúra feltétlen remekei közé. A kompozíció szétcsúszik, széteső, az őszhöz és a cselekményhez illő kolorit indokoltan, de csüggesztően monoton, és a külön-külön megrendítő figurák jelenléte nem tömörödik drámává. Nem válik – nem válhat – olyan festői eseménnyé, mint Thorma másik nagy műve, a Talpra magyar! A tragédia ábrázolása a megszületése, millenniumi bemutatása óta a nemzeti közemlékezet és a hazafias gyász szimbolikus tárgya, okkal az is marad, a Petőfiapoteózis azonban ma is ennél többnek bizonyul a kiskunhalasi múzeum negyvennyolcas termében: esemény, szereplők és atmoszféra sajátosan sodró egységének.