Ha Portugáliából egyetlen dolgot vihetne magával egy űrhajó, hogy a földönkívüliek is megismerhessék az európai kontinens legnyugatibb országát, mindenképpen egy fadóval teli CD-t kellene a „csomagtartóba” tenni. Amikor együtt felcsendül a kétféle (portugál, illetve klasszikus) gitár, és egy melankolikus dal szerelemről, vágyakozásról, életről-halálról mesél –ennél portugálabb pillanatot elképzelni sem lehet.

El is akad meg nem is a lélegzet a Met Rodelinda-közvetítése alatt. El, mert az mégis csoda, hogy a Metropolitan Opera zenekara ennyire meg tudja tanulni a barokk hangzást. Kis zenekar, kiegészítve furulyákkal, de a hangzás egészében benne van az a levegősség, könnyedség, táncosság, amit csak a harcedzett régi hangszeresek tudnak. Leszámítva egy gaz oboistát, aki nem ment el a különórákra, meg is szenvedett a harmadik felvonásban egy ária kísérete közben, úgy kell neki.

– Nem azért kezdtem hozzá A mi osztályunk megírásához, mert ez a téma, mármint a jedwabnei zsidók legyilkolása közbeszéd tárgya lett Lengyelországban. Engem az osztálytársak témája izgatott. Ma azt látjuk, hogy az iskola, az osztály sokkal nagyobb hatással van az emberekre, mint korábban. Jobban eldönti, kivé, mivé leszünk, mint a család. Az iskola után is őket keressük, ők a viszonyítási pontok az életünkben – mondja Tadeusz Slobodzianek.

Mikulás-napi műsort adnak a börtönben a rabok: jönnek sorban a kopasz, kigyúrt, tagbaszakadt foglyok, kiállnak ők a pódiumra, s kedves kis versikéket szavalnak. A nagyteremben vagyunk vagy százan. Irulnak-pirulnak és gügyögnek előttünk a rab férfiak, mint a gyermekek, pedig oly vastag az ő felkarjuk, mint az én derekam. Vörösödik az elítéltek füle, s remeg a hangjuk, mikor így énekelnek: suttog a fenyves, zöld erdő, rászitál a hófelhő. Télapó is már eljő. Röhögnék, de nem merek. Megszólnának. Meghívják a hírlapírót Mikulás-napi ünnepségre szeretettel, az meg csak röhögcsél őrajtuk? Nem, én nem röhögök. Én feszülten figyelek – merthogy megjönnek a nők is. Azok a rab nők!

Megalapítása tizedik évfordulóját ünnepelte tegnap az Audi Hungaria motorfejlesztő központja. Elhangzott: eddig több mint 9 milliárd forintot fordítottak a gyártási folyamatokat támogató centrum létrehozására, működésére. A munkát hatvan fejlesztőmérnök kezdte, ma már 153 speciálisan képzett szakember dolgozik a központban.

Idén már biztosan nem értékesítik a Malévot, s mint Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter tegnapi tájékoztatóján kiderült, addig nem is kerül sor ilyen tranzakcióra, amíg az Európai Bizottság nyilvánosságra nem hozza a tiltott állami támogatások tárgykörében folytatott vizsgálatának eredményét – erről a miniszter szóbeli megállapodást kötött Joaqín Almunia versenyjogi biztossal. Fellegi meglepő nyíltsággal úgy fogalmazott: a biztostól származó információik szerint borítékolható, hogy e vizsgálatban a Malévnak 2007 óta juttatott összegeket tiltott támogatásként értékeli majd a bizottság, s e döntését a jövő év elején várhatóan publikálja is. Ebben az esetben pedig a légitársaságnak vissza kell fizetnie ezeket az összegeket.

Magyarország figyelemre méltó reformokat indított útjára, és Németország támogatni fogja ezek végrehajtását – mondta Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter Orbán Viktor miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján a Parlamentben. Orbán hangsúlyozta: Magyarország egyetért azzal a német állásponttal, amely szerint az államadósságot annak kell visszafizetnie, aki felhalmozta, ez „erkölcsileg helyes és gazdaságilag kivitelezhető” álláspont.

Szerződésmódosítás automatikus büntetésekkel – állapodott meg az óriási nyomás alatt tárgyaló Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök hétfőn Párizsban. Az eurózóna két legnagyobb gazdaságának vezetője válságkezelő javaslattervezetben egyezett meg, amelynek tartalmát szerdán levélben küldik meg Herman Van Rompuynek, az Európai Tanács elnökének, hogy aztán a csütörtökön és pénteken Brüsszelben összegyűlő állam- és kormányfők megvitassák.

A labdarúgó Bajnokok Ligája F csoportjában – a már továbbjutó Arsenalon kívül – még mindhárom csapat reménykedhet a nyolcaddöntőbe kerülésben.

Szervezettsége, hagyományai és jótékonysági tevékenysége segítette győzelemre az egyiptomi választások első fordulójában a Muzulmán Testvériség politikai „képviseletét”, a Szabadság és Igazság Pártját (SZIP). Isszam Mukhtart, a párt kairói kerületének jelöltjét kérdeztük politikájukról.

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség és a France Football című szaklap háromra szűkítette az idei Aranylabdára esélyes jelöltek listáját: a két Barcelona-játékos, Lionel Messi és Xavi mellett Cristiano Ronaldo (Real Madrid) maradt versenyben.

Ma konzultál Schmitt Pál államfő Lázár János Fidesz-frakcióvezetővel az igazságszolgáltatási reformról, ugyanis a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács helyett január elsejével létrehozott Kúria, illetve az Országos Bírósági Hivatal (OBH) élére is december 15-ig kell megneveznie a jelölteket a köztársasági elnöknek. A konzultáció kapcsán a Fidesz-frakcióvezető egy sajtótájékoztatón emlékeztetett: „volt olyan elnök, aki nem kérte ki a frakciók véleményét” (nyilván Sólyom László volt államfőre utalt, akinek az volt a véleménye, hogy ne a pártok közti politikai alkudozás határozza meg a jelöléseket).

Lemondott tisztéről a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke. Kónya Péter alezredes ezzel kezdeményezte a honvédség vezérkari főnökénél hivatásos szolgálati viszonya megszüntetését. A szakszervezeti vezető a korábbi rendvédelmi tüntetések, illetve a „bohócforradalom” egyik szervezőjeként vált országosan ismertté.

„Ezt a támogatottságot a Fidesz is megirigyelhetné” – hangzott el az MTA tegnapi rendkívüli közgyűlése után, ahol az intézethálózat karcsúsításáról döntöttek. A kutatóintézet-hálózat megújítását célzó előterjesztés ugyanis 74 százalékos támogatást kapott. A lényegi változás az, hogy a korábbi 38 kutatóintézetből és két kutatóközpontból álló hálózat helyett öt kutatóintézetből, valamint 10 kutatóközpontból álló struktúra jön létre. Az MTA elnöke, Pálinkás József két héten belül nevezi ki az új kutatóközpontok főigazgatóit, akiknek megbízása legfeljebb egy évre szól, ezalatt választják ki nemzetközi pályázaton, szakértői zsűri segítségével az új főigazgatókat.

Kétharmados törvényben rögzítené a kormány, hogy a személyi jövedelemadó egykulcsos. Az Orbán-kormány, túl azon, hogy ragaszkodik ideájához, gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy mások másféle adórendszert vezessenek be.

Ez az a fajta pasas volt, aki mindig egyedül van. Nincs senki a világon, akit mellé lehetne képzelni. Senki, aki mellette lehetne.”1 Mintha Anders Behring Breivik tömör személyiségrajzát olvasnák. Pedig egy, tizenkét évvel a cselekmény előtt íródott bűnügyi regényből származik. De akkor is telitalálat. A magányos merénylő (általában a magányos tettes) a nyilvánosság egyik, ha nem a legnépszerűtlenebb figurája. Kínos, zavaró, irritáló alak, akinek a létét is tagadni próbálják. A nyomozás lefolytatói persze tudják, hogy létezik, sorra igazolják az eljárás tényei. De még a valóságot tisztelő rendőrhivatalnok is görcsösen feszeng, amikor bejelenti ezt. Látja a szkeptikus ajakbiggyesztéseket, a hitetlenkedő szemmozgást, meghallja a gúnyosan elharapott félszavakat: „Na persze…” A politikai célú cselekményt elkövető (vagy áldozatnak politikust, gazdagot, illetve más hírességet választó) magányos gyilkos a kriminalisztika kultúrtörténetének legtöbbször kétségbe vont, megkérdőjelezett bűnözőtípusa. Breivik is órák alatt vált titkos küldetésben lévő bérgyilkos-ügynökké a paranoiamitológiában.