Az illetékes washingtoni bíróság alapvetően elutasította a magyar állam fellebbezését, amelyet tavaly az Amerikában élő Herzog-örökösök által indított restitúciós (műkincs-visszaszolgáltatási) perben nyújtott be hazánk – derült ki a hét végén.

Kína újabb rendelkezést hozott az internetezés ellenőrzésére: a wifit, azaz vezeték nélküli hálózatot kínáló szállodák, éttermek, teázók és kávézók, könyvesboltok kötelesek webmegfigyelő szoftvert beszerezni.Mint a The New York Times írta, átszámítva 3100 dollárba kerül a szoftver, amely módot kínál a közbiztonsági hatóságnak, hogy beazonosíthassa mindazokat, akik ilyen nyilvános helyen kapcsolódnak rá a vezeték nélküli szolgáltatásra.

Húsz esztendővel ezelőtt, 1991. augusztus 21-én szólalt meg először a Tilos Rádió. Ha azt vesszük, hogy jócskán túl voltunk már a médiát felszabadító rendszerrengéseken, akkor meglehetősen későn. De ha onnan nézzük, hogy hol tartott a 90-es évek elején (vagy hol tart ma) a közösségi rádiózás a régióban, rögtön megváltozik az időzítés értékelése: ebben a koordinátarendszerben a Tilos valójában egy koraszülött próbálkozás volt – olyan médiatörténeti pillanat, amire nálunk még most sem érett meg az idő.

Csillaglesre mentem a Debrecen melletti Hármashegyre, mert azt mondták, hogy éjszaka hullócsillagok özöne várható. Egy nőt kísértem, egy bánatos hegedűművész asszonyt, akit a férje tizenöt év után elhagyott. Amúgy főállású fagottos volt a férj, a nő szerint mellékállásban hazug tróger, akiről a válóper során kiderült, hogy házasságuk tizenöt éve alatt öt tartós szeretője volt és egészen pontosan huszonhárom alkalmi kapcsolata. Azt mondta ez az asszony, hogy „én csak egy szeretőjére kérdeztem rá, akire gyanakodtam, mire ez a marha magától bevallott ötöt. Mégis szeretem, és amikor elhagyott, meg akartam halni. Azt hiszem, azért maradtam életben, hátha visszajön. Érted ezt?”

Üzemmérnöknő a hétezredik győri audis dolgozó. Az év első nyolc hónapjában kilencszáznál több munkatársat vettek fel a győri Audihoz, mely ezzel a legnagyobb külföldi foglalkoztató lett megelőzve a magyarországi Bosch-csoportot. A hétezredik Audi-munkatárs, a 35 éves Szendi Nikoletta üzemmérnök már szerdán az anyacég központjába, Ingolstadtba utazik, később pedig az új járműgyár leendő karosszériaüzemében, a szériatervezésen dolgozik majd.

A tőzsdei cégeknél szinkronba kell hozni a menedzsment teljesítményét és a jövedelmüket – egyre gyakrabban fogalmazzák meg ezt az igényüket angol politikusok és részvénytulajdonosok is a londoni City „őrkutyájának” tartott felügyelet, a Financial Services Authority (FSA) felé. A felügyeleti szerv eddig is rajta tartotta a szemét a bankok és pénzintézetek menedzsmentjének zsebén, de az utóbbi időben a többi iparággal kapcsolatban is nagy nyomás nehezedik a hivatalra.

Egyelőre nem lesz XETRA rendszer a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), de idővel mégis ezen futhat majd a kereskedés – így foglalható össze a BÉT keddi rendkívüli közgyűlésének eredménye. A tőzsde osztrák többségi tulajdonosa és a hazai szolgáltatók közötti vita ezzel sokat szelídült.

A prágai alsóház kedden megtörte a baloldali többségű szenátus vétóját, mert másodszor is megszavazta az egészségügyi törvény módosítását, amelynek következtében a betegek jóval többet fizetnek majd januártól. A kórházi ellátás az eddigi hatvan helyett naponta száz koronába (hozzávetőleg ezer forintba) kerül majd. Minden egyes vény kiváltásakor harminc koronát kell leperkálni, ráadásul az ötven koronánál olcsóbb gyógyszereket a következő évtől már nem téríti a biztosító. Ezeknek az árát teljes egészében a beteg állja. Az orvosi ügyeleten minden alkalommal hatvan koronát kérnek majd.

Az EBESZ sajtószabadság-vállalásai között szerepel a média sokszínűségének biztosítása, és nem vagyok meggyőződve arról, hogy a Klubrádió frekvenciájára kiírt pályázat ebbe az irányba mutatna – nyilatkozta lapunknak Dunja Mijatovics, az EBESZ médiabiztosa, aki szerint a magyar médiahatóságnak biztosítania kellene, hogy minél több tájékoztató csatorna, értelmiségi vitafórum jelenhessen meg.

Nem tárgyalt Lovasberényben a kormány a Hoffmann Rózsa által jegyzett köznevelési törvény tervezetéről, holott a hírek szerint az kiigazításra, észrevételezésre szorult még – tudtuk meg. Az MTI a múlt héten, augusztus 31-én – amikor a kabinet ülése még véget sem ért – azt jelentette: a kormány jóváhagyta a közoktatási tervezetet. De mivel Hoffmann Rózsa nem hozta nyilvánosságra, sőt Pokorni Zoltánnak a parlament oktatási bizottsága elnökének a kérése ellenére sem adta át, kézenfekvő volt a következtetés: még koránt sincs véglegesítve a nemzet köznevelési törvénye. A Népszabadság a múlt héten megírta, hogy az államtitkár asszonynak „nyilván nem csak a vesszőhibákat kell korrigálnia”.