Április 30-án a kormány 34 közalapítvánnyal együtt megszüntette a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványt (MAK), mely a 7000 tagot tömörítő Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE) vagyonát kezelte. Ezzel nemcsak az alkotóházak és az értékes ingatlanok sorsa, de egy eddig független szervezet művészi-szakmai autonómiája is veszélybe került. Az utódintézmény még nem jött létre, a 7000 művész, és tízmilliárdos vagyonuk sorsa a kormány kezében van.

Trónkövetelőként ma a cseh Petra Kvitova mérkőzik a 2004-es győztes orosz Marija Sarapovával, vasárnap pedig a szerb Novak Djokovics próbálja megszerezni hazája első egyéni wimbledoni bajnoki trófeáját a címvédő spanyol Rafael Nadal ellen. A nőknél esélyesebbnek tűnik az újrázni kívánó orosz szépség, ám a férfiak csúcsrangadója abszolút kétesélyes.

Szokjunk hozzá, hogy az internetes, böngészővel élvezhető szolgáltatások neve ezután „felhő” (cloud) lesz. Már a weboldalakat is a felhő állítja össze a látogató pillanatnyi igénye szerint. A webes levelezőt a felhő nyújtja. A Google Alkalmazások, a Skype, a Microsoft Office 365 a felhőben futnak –ez nem a jövő, hanem a jelen.

Ki gondolná, hogy a robotok legújabb felhasználási területe az oktatás, valamint a prémium gyermekjátékok lesznek? Tajvanon legalábbis szentül hisznek ebben, azon belül is a világ egyik legnagyobb mobiltelefon- és notebookgyártójánál, a Compalnál kifejezetten eltökéltek.

Nem egészen húsz évvel ezelőtt, a pesti belvárosban, a Lánchíd közelében, az egyik ház oldalán egy angol nyelvű falfirka éktelenkedett: „Milosevic is a pig. Beat him”. Akárhányszor arra jártam, minduntalan elgondolkodtam azon, hogy vajon ki követhette el. Akkoriban kezdett el igazán tombolni a délszláv háború, a híradó minden este borzalmasabbnál borzalmasabb képeket mutatott, és még ha nem is mindig beszéltünk róla, bizony, mi is féltünk. Leginkább azután, hogy arról érkeztek hírek, hogy egy repülőgép a határon átcsalinkázva (a magyarázat szerint tévedésből) Barcsnál ejtett el egy-két bombát. Onnantól fogva az ismerőseim közül többen is folyton maguknál tartották az útlevelüket, minden eshetőségre készen, hátha egyszer tényleg menekülni kell.

Súlyos, nehéz könyv. Már csak kézbefogni is. A kiadó valószínűleg úgy vélte, egy olyan neves szerző, mint Stephen Hawking nem kaphat rosszabbat fényes, vastag papírnál és kemény kötésnél.

1. Féregirtó, mn. és fn., Lakásokban, épületekben megtelepedett kártékony rovarokat és egyéb élősdiket elpusztító (szer, szakember, vállalat). 2. Torgyán József kisgazda pártelnök féregtelenítésre felszólító javaslata 1996. március 14-én a budapesti Kossuth téren.

Az amerikai irodalom egyik legkülönösebb írójának eredetileg 2009-ben megjelent regényéről két dolog jelenthető ki nagy magabiztossággal: a szerző magasabbra tette a lécet, sokkal kockázatosabb vállalkozásba kezdett, mint eddig bármikor, azonban eme léc meg sem rezgett, úgy vitte át, miközben láthatóan jól szórakozott, olykor rajtunk és velünk is, kedves olvasótársaim. De ne nagyon vegyük magunkra, hiszen ezt a regény konstrukciója kívánja meg. A Láthatatlanban visszaköszönnek Paul Auster korábbi regényeiből ismert sajátos elbeszélői eszközei, azonban végül ugyanolyan ironikus játékba vonja őket, mint számtalan egyéb irodalmi toposzt is – mintha a regényforma egyik lehetséges végpontját mutatná fel egy időben saját életművének, prózapoétikájának kváziösszegzésével (persze 2010-ben már újabb regényt adott ki Sunset Park címmel).

– Vegyetek egy jó kavicsot! A VOLT Fesztivál első ajánlatát – lesz még belőle jó pár – már a bejárat előtt megkapjuk. A fesztiválszortiment kötelező elemeitől, kellemesen tarajos, punknak öltözött gyerekektől méghozzá, akik nyilván így gyűjtenek, illetve próbálnak gyűjteni némi aprót, adott esetben akár papírpénzt is a belépőre. Vagy a remeknek ugyan nem mondható, de teljesen fogyasztható, műanyag palackból kapható Sopron chardonnayre, decije kétszáz. Vagy bármire. Ülnek tehát a földön a porban, előttük méretben és formában is változatos kődarabok. – Egy ezresért egy jó rendőrdobálósat? – jön a mindenvivő kérdés. Mi köszönjük, nem veszünk.

Életének 82. évében, csütörtökön elhunyt Petrovics Emil kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, érdemes és kiváló művész. A Magyar Állami Operaház és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.

Fekszik. Maga elé néz a sötétben. Tűzoltó. Harminchét éves, és majdnem megbénult egy ostoba balesetben. Eddig 91 ezret kapott kézhez. Két gyerek. Bölcsődei gondozó feleség, 84 ezerrel. Most mi lesz? Nincs semmink. Rokkantnak nem lehet menni – ezek nem hagyják. A tűzoltókat is megvetik – ezek. A rokkant tűzoltó rosszabb a cigánynál. Az ember nem ember – ezeknek. Hajnali négykor ezek nyugodtan alszanak. Csak mi nem alszunk. Nekem persze könnyű. Öreg vagyok, ezek békén hagynak. Az ápolónőt ezek cseszegethetik – ő megy. Az orvosom öreg, ezek le se szarják, az alorvost ezek norvégra tanítják. Senki se olvas újságot. Senki se néz híreket. Senki nem beszél a politikáról. Csak mi vagyunk itt. És valahol kint, ki tudja, hol, ezek.

Modern demokráciákban a hatalommegosztás elvének érvényesülése után a második legfontosabb elv, hogy legyen egy tekintélyes, független szervezet, amely őrködik azon, hogy az alkotmány szelleme érvényesüljön. A politikai hatalom legfőbb kontrollja az Alkotmánybíróság. Nincs hát miért csodálkozni azon, hogy Orbán Viktor a legfontosabb teendői között tartja számon a hatalommegosztás és az Alkotmánybíróság felszámolását. A totális hatalomkoncentráció megvalósítása érdekében már elfoglalta az Állami Számvevőszéket, az ügyészséget, a közmédiumokat, a köztársasági elnöki székbe bábfigurát ültetett. A demokráciát még fontosnak tartók közül sokan már csak az Alkotmánybíróságtól remélik, hogy valahogy ellenáll az ámokfutásnak.

Kettős présben című cikkükben (június 24.) rávilágítanak a leszegényített egészségügyünk egyik jelenségére, arra, hogy a teljesítményvolumen-korlát(TVK) csökkenti az ellátást. Ennek elemei: az egyes szolgáltatások és ellátók finanszírozásának teljes vagy részleges megszüntetése, a várólisták kialakítása, az ellátási képességek csökkenése. Látszólag enyhíti ezt a betegek egészségügytől való elfordulása, amit fokoz a különféle nem orvosi gyógymódok hallgatólagos támogatása.

Vagy két évtizede, hogy egy novemberi délelőtt két mezítlábas, alig tizenéves lány állított meg a hatvani vasútállomáson, cigit lejmoltak. A kibic felnőtt cinkosságával kérdeztem miközben rágyújtottunk: talán szünnap van az iskolában? Ők kicsit zavartan elvigyorodtak: cipő nélkül nem lehet menni. Néha eszembe jut, mi van velük most? Nem vitte-e el őket a tüdőgyulladás, van-e munkájuk, megkapaszkodtak-e, vagy végleg lecsúsztak, hány gyereket szültek, és azok hogyan élhetnek ma? A Tárki koordinálásával az elmúlt években kidolgozott javaslat, a gyermekek jóllétét átfogóan tükröző mutatórendszere éppen ilyen kérdésekre keresi a választ.

Tóthék egyszer már hittek a csábításnak. Devizahitelt vettek fel a kisebb törlesztőrészlet reményében és ígéretével. Nem hallgattak az aggodalmaskodókra. Meglett a böjtje. Most mentőövet dobott nekik a kormány, de az aggodalmaskodók ismét szólhatnak: inkább mélyebbre húz az, mintsem megtart. Választaniuk kell.Ma adják át árverezésre a lakásukat vagy három év múlva. Fizetni ugyanis se most, se később nem tudnak. Ha a jelenlegi részletet se bírják, akkor hogyan törlesztenék a rögzített és a tényleges árfolyam közötti különbségre nyújtott új kölcsönnel megfejelve?

Hazugságok sora derült ki Nafissatou Diallóról, arról guineai származású szobalányról, aki szexuális erőszakkal vádolta meg Dominique Strauss-Kahnt, s ezzel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) főnökének bukását okozta. A The New York Times (NYT) terjedelmes cikkben tárta fel a nyilvánosság elől elzárkózó nő előéletét, s nem éppen mintaalkalmazottként festik le a nőt.